Bizakodóbbá váltak a német vállalatok
Az áruforgalom alakulását tekintve néhány évvel ezelőtt a mostaninál jóval nagyobb árumozgás jellemezte Németország és Oroszország gazdasági kapcsolatrendszerét, ami a tízes és a húszas évtized fordulójára nem csak lefékeződött, hanem jelentően vissza is esett.

2013-ban az Oroszországba irányuló német kivitel értéke 35,8 milliárd euró volt, ami 2020-ra 23,1 milliárd euróra csökkent, s az orosz viszonylatnak a teljes német kivitelben elért részesedése 3,3 százalékról 1,9 százalékra mérséklődött; a Németországba irányuló orosz kivitel esetében még nagyobb volt a visszaesés: a 2020-as évben elért 21,9 milliárd eurós forgalom a 2013. évi 41,2 milliárd euró alig több mint fele, így Oroszországnak a teljes német behozatalban elért részaránya ugyanezen időszak alatt 4,6 százalékról 2,1 százalékra esett vissza. 

A kölcsönös szállítások áruszerkezetét illetően – nyolc évvel ezelőtt a Németországba irányuló orosz kivitel mintegy 87, tavaly pedig még mindig mintegy 77 százalékát az energiahordozók tették ki, miközben Németország Oroszországba irányuló kivitelében a gépek, berendezések, a villamosipari termékek és a gépjárművek termékcsoport együttes részaránya 2013-ban meghaladta, tavaly pedig megközelítette az 50 százalékot.

Az orosz piacon tevékenykedő német vállalatok az oda irányuló kivitel tavalyi 13,1 (és az onnan származó behozatal csaknem 30) százalékos visszaesése után, a koronavírus-járvány súlyossága és elhúzódása ellenére bizakodó hangulatban, a korábbiakhoz képest magasabb forgalmi és exportvárakozással tekintenek az előttük álló esztendőre. Az összességében optimista képet a valutaárfolyamok változása és a kölcsönös gazdasági szankciók zavarják; ugyanakkor az orosz üzletben érdekelt német vállalatok a közelmúltban hivatalba lépett szövetségi kormány felé nagy reményeket táplálnak a politikai feszültségek leépítését illetően.

Egy, a Német Gazdaság Keleti Bizottsága (Ost-Ausschuß der Deutschen Wirtschaft) és a Német-Orosz Ipari és Kereskedelmi Kamara által 2021 novemberében megkérdezett csaknem 90 német nagyvállalat, (melyek Oroszországban több mint 50 ezer főt foglalkoztatnak, s ott több mint 14 milliárd euró forgalmat realizálnak) a felmérés tapasztalatai szerint különösen nagy jelentőséget tulajdonít az orosz együttműködéssel megvalósuló energetikai és klímavédelmi projektek kiépítése iránt.      

A válság árnyékában biztató az új kormány által adott jelzés

Oliver Hermes, a Keleti Bizottság elnöke a felmérés eredményeinek december elején, online sajtótájékoztató formájában lebonyolított bemutatásakor úgy fogalmazott, hogy az orosz kapcsolatokban érdekelt vállalatok körében „visszatért az optimizmus. A német-orosz gazdasági kapcsolatok szilárd alapokon állnak és a 2020-ban, a koronajárvány első évében elszenvedett visszaesést már sikerült maguk mögött tudni. Az aktuális politikai feszültségek ugyanakkor megkérdőjelezhetik a pozitív várakozásokat“, ezért „minden diplomáciai lehetőséget ki kell használni egy további eszkaláció elhárítása végett“.

Biztató, hogy az új kormányt alkotó pártok a koalíciós szerződésben kifejezték az Oroszországgal való konstruktív pártbeszéd iránti igényüket, hangsúlyozva a „tartalmas és stabil kapcsolatok“ jelentőségét. „Különösen pozitívan tekintünk arra, hogy Oroszországot kifejezetten fontos partnerként nevezték meg olyan, a jövő szempontjából meghatározó jelentőségű területeken, mint a klíma, a környezet, a hidrogén és az egészégügy“.  Fontos jelzés az a célkitűzés, hogy az új berlini vezetés a 25 év alatti orosz állampolgárok esetében el kívánja törölni a vízumkötelezettséget. Mindent egybevetve „a koalíciós szerződésben jó alapot látunk arra, hogy az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok újra pozitív irányban változzanak“, fogalmazott az Ost-Ausschuß elnöke.

Emelkedett a derűlátó vállalatok aránya

A német vállalatok oroszországi üzleti helyzete összeségében javult: saját üzleti helyzetét a felmérésben részt vevő vállalatok 48 százaléka nevezte jónak vagy nagyon jónak. Ami 11 százalékponttal meghaladja a tavalyit, s 2-vel a koronavírus megjelenése előtti 2019. évit. Az üzleti helyzetüket „kielégítő“ jelzővel jellemző vállalatok aránya 52-ről 36 százalékra csökkent.

Matthias Schepp, az 1.050 tagvállalatot számláló német-orosz vegyeskamara elnöke szerint „a német gazdaság évek óta többségében elégedett az orosz üzlettel“, mert – mint fogalmazott – „az orosz piac a polititikai nehézségek ellenére nagy esélyeket kínál a német vállalatoknak“.  

Az Oroszországban tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok foglalkoztatási és beruházási szándékai – bár csak kis mértékben – ugyancsak felfelé mozdultak. Az elkövetkező tizenkét hónapban beruházást tervező vállalatok aránya a múlt évi 29 százalékról 31 százalékra emelkedett. 18, a felmérésben részt vevő vállalat számszerű elképzelésekkel is jelentkezett, ők összesen 307 millió eurót terveznek beruházni. „Ez kitűnő jelzés arra, hogy a német gazdaság továbbra is erősen kezdeményezően lépnek fel Oroszországban“, fogalmazott a kamarai elnök, megjegyezve, hogy a szövetségi bank adatai szerint 2021 első háromnegyed évében a német cégek nettó 1,5 milliárd eurót fektettek be a földkerekség legnagyobb területű államában“.

A vállalatok derűlátása az exportkilátásokban is viszatükröződik. A felmérésben részt vevő vállalatok 36 százaléka várja Oroszországba irányuló exportja növekedését, (ami 13 százalékponttal magasabb a múlt évinél), mintegy fele exportja szinten maradásából indul ki, s csak 13 százalék számít visszaesésre. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint az Oroszországba irányuló német kivitel 2002 első tíz hónapjában közel 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. „Ez a fejlődés kedvezőbb is lehetne, ha az olyan fennálló kereskedelmi korlátokat, mint a túlburjánzó vámelőírások vagy a műszaki szabványok különbségei, végre megszűnnének“, mondta Oliver Hermes. Még erőteljesebben, 48 százalékkal bővült az Oroszországból származó német behozatal, ami mindenekelőtt az olaj- és gázszállítások részben ár-, részben mennyiségi emelkedéséből adódik.

A felmérésben részt vevő vállalatok 84 százaléka oroszországi aktivitása elsőszámú motiváló tényezőjének a piaci pozíciók javítását nevezte. Oroszország, mint „meghosszabbított munkapad“ jóval kevésbé jön szóba – a bérköltség-különbség kihasználása, Németország és az Európai Unió közelsége és a helyi beszállítói bázis teljesítménye a válaszadók kevesebb mint fele számára fontos tényező; mindazonáltal a felmérésben részt vevő vállalatok jó fele számára Oroszország mint gazdasági partner jelentősége hosszabb távon tovább erősödik.

Árfolyamingadozás és uniós szankciók – a két legzavaróbb tényező

A német vállalatok oroszországi mozgását leginkább a rubel változó árfolyama, valamint a kölcsönös gazdasági szankciók gátolják. Számokban kifejezve e két tényezőt a válaszadók egyaránt 40 százaléka a legzavaróbb tényezőnek tartja, ami az árfolyam-ingadozások esetében 73 százalékpontról való javulást, a szankciók esetében 36 százalékról való romlást jelent a múlt évi hasonló felméréshez képest. A válaszadók 57 százaléka javasolta az Oroszország ellen hét éve bevezetett EU-s szankciók fokozatos leépítését, míg további 36 százalék azok előfeltétel nélküli azonnali feloldására szavazott, mondta a német-orosz vegyes kamara elnöke.