A részecskegyorsítót húszéves fejlesztőmunkával valósították meg a svájci-francia határvidéken 3,8 milliárdos költséggel. 100 méter mélyen, egy 27 kilométer hosszú, 3 méter átmérőjű alagútban működik, ahol csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. A részecskék mozgásával modellezik a világegyetem keletkezését. A gyorsítót úgy tervezték, hogy másodpercenként 600 millió ütközésre késztesse a protonokat.

Nehézion-kísérleteikkel az ősuniverzum történéseibe nyernek betekintést a kutatók, akik itt előállították a legforróbb és legsűrűbb anyagot, amely százezerszer forróbb, mint a Nap belsejében uralkodó hőmérséklet, és sűrűbb, mint egy neutroncsillag. A CERN kutatóinak legfőbb célja megtalálni az úgynevezett Higgs-bozont, amelyet "isteni részecskének" is neveznek. Peter Higgs skót fizikus – az idei év fizikai Nobel-díjasa – 1964-ben jósolta meg egy olyan részecske létét, amely képes tömeget adni más részecskéknek, és végső soron lehetővé tette az univerzum keletkezését. 2012 júliusában bejelentették, hogy a CERN két független kutatócsoportja a Higgs-bozon létezésére utaló erős bizonyítékokat talált.

Az adatokat még elemzik, és ha a feltevéseket igazolják, újabb mérföldkőhöz érkeztünk a természet titkainak feltárásában. A hadronütköztetőt 2008. október 21-én avatták fel. Az első kísérlet sikeres volt, a protonnyalábokat mindkét irányban körbevezették. A beindítás után 10 nappal egy rövidzárlat okozta héliumszivárgás miatt a berendezést leállították, és csak tizennégy havi szünet után, 2009. október 20-án indították újra. A csaknem négyhetes üzemidő alatt egymilliónál több ütköztetést végeztek el.

Azóta többször állítottak fel rekordot. 2013. február 14-én csaknem két évre leállt a CERN hadronütköztetője, hogy egyfelől elvégezzék a szükségessé vált javításokat, másfelől felkészítsék a berendezést a protonnyalábok minden korábbinál nagyobb energiaszinten való ütköztetésére. A világegyetem keletkezését modellező berendezés megalkotásában és a kísérletekben több magyar kutató is részt vesz. A magyarországi Arzenál Elektromechanikai Zrt., a honvédelmi tárca egyik háttérintézménye, 2000 óta több mint 2700 alkatrészt, szerelvényt, mechanikus és elektronikus rendszert, valamint berendezést szállított hozzávetőleg 600 ezer svájci frank értékben a genfi központba.

2013. június 13-án felavatták az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában megvalósult CERN-adatközpontot. A nagy hadronütköztetőben keletkező gigantikus adattömeg a CERN és a Csillebércen működő adatközpont között kiépített információs szupersztrádán érkezik Budapestre, majd onnan a feldolgozott adatok hatalmas tömege jut vissza a CERN-hez.