A szövetségi kormány 9,9 milliárd eurós támogatást ígért a gyár létrehozásához, melynek átmeneti felszabadulása figyelemre méltó, ugyanakkor meglepőnek aligha nevezhető vitát váltott ki a berlini „jelzőlámpa-koalícióban” részes két, egymástól eltérő gazdasági filozófiát valló miniszter, illetve az általuk vezetett tárcák között.
Christian Lindner (FDP) pénzügyminiszter a jövő évi szövetségi költségvetésben még mindig meglévő hiányt mérséklendő azonnal bejelentette igényét a hirtelen jött megtakarításra, ezzel szemben Robert Habeck zöldpárti gazdasági és klímavédelmi miniszter a Handelsblatt szóhasználatával annak „közös megvitatását” kezdeményezte, hogyan „lehet azt értelmesen és körültekintően, az ország javára felhasználni”. A gazdasági tárca szerint a pénznek a klíma- és transzformációs alapban (KTF) kell maradnia, s azt nem a költségvetés szempontjai szerint kellene felhasználni.
A gazdasági teljesítmény az első félévben kiábrándítóan alakult
A két tárca között a hirtelen felszabadult költségvetési forrás felhasználásáról szóló vita gyökere, a rendelkezésre álló források szűkösségében, végső soron a német gazdaság helyben járásában, jövedelemtermelő képessége korlátaiban keresendő.
A kölni IW gazdaságkutató intézet szeptember közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a német gazdaság teljesítménye az év első felében kiábrándítóan alakult, megerősítve az idei évre vonatkozó, eleve kedvezőtlen várakozásokat. A GDP mennyisége 2024 első félévében 0,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától; s ez év második negyedévében csak a 2019 negyedik negyedévi, azaz a koronavírus-járvány előtti szinten mozgott úgy, hogy egy rövid, átmeneti fellendülést leszámítva 2022 eleje óta gyakorlatilag nincs érdemi mozgás. Az orosz-ukrán háború és más geopolitikai konfliktusok nagyban megterhelik a világgazdaságot, s ezt a német gazdaság különösen megszenvedi, írja Michael Grömling, az IW szakértője.
Az összességében negatív változás ellentmondásos képet takar: miközben a feldolgozóipar (-2,8 százalék) és az építőipar (-3,4 százalék) teljesítménye jelentősen visszaesett az év első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest, addig a szolgáltatási tevékenységet folytatók teljesítménye 1,6 százalékkal meghaladta azt. Azaz: az utóbbiak körében tapasztalt lendület volt az, amely megakadályozta a súlyos recesszió kialakulását Németországban, de volt nem elegendő ahhoz, hogy egy általános gazdasági fellendülés elinduljon. Fellendülés vélhetően csak akkor fog bekövetkezni, ha az építőiparban és mindenekelőtt az iparban tartós javulás következik be.
A teljes bruttó állóeszköz-felhalmozás az idén várhatóan erőteljesebben csökken (-3 százalék), mint ahogy azt tavasszal várták. A gyenge külföldi üzletmenet, a nagyfokú gazdasági és politikai bizonytalanságok tartóssá válása és a magas finanszírozási költségek az eredetileg feltételezettnél is negatívabb hatást gyakorolnak a beruházásokra. Az IW szerint a gépi beruházások 2024-ben mintegy 5 ½ százalékkal, az építési beruházások közel 4 százalékkal csökkennek. Ez azt jelenti, hogy a két beruházási terület az idén mintegy 10 százalékkal alacsonyabb szinten teljesít a 2019. évinél.
Az év első felében a teljes fogyasztás 1 százalékkal haladta meg az előző évit. Ehhez elsősorban a növekvő állami fogyasztás (+2,2 százalék) járult hozzá, míg a magánfogyasztás növekedése meglehetősen visszafogott, mindössze 0,4 százalékos volt. A csökkenő inflációs ráta - a fogyasztói árak 2024-ben várhatóan csupán kb. 2 százalékkal emelkednek - a jelentős béremelésekkel együtt továbbra is ösztönzik a magánfogyasztást, az általános bizonytalanság és az ezzel járó óvatosság azonban visszafogja azt. Az IW előrejelzése szerint a magánfogyasztás mennyisége az idén csupán jó ½ százalékkal haladja meg az előző évi, míg az állami fogyasztás bő 1 ½ százalékkal bővül.
2024 első félévében mind az export (-0,9 százalék), de főként az import (-2,6 százalék) mennyisége jelentősen visszaesett. A világgazdaság nem gyakorol kellő serkentő hatást az exportra, az import ennél lényegesen erőteljesebb visszaesése pedig a belföldi kereslet jelentős romlásának következménye. Ismét az IW előrejelzését idézve: a kivitel mennyisége 2024 egészében 1, míg az import 2 százalékkal csökken az előző évhez képest. Az import erőteljesebb csökkenése következtében az exporttöbblet meghaladja a tavaszi előrejelzésben jelzett nagyságot.
A gazdasági teljesítmény stagnálása ellenére 2024-ben ¼ százalékkal nő a foglalkoztatás. A vállalatok több alkalmazottat igyekeznek megtartani, mint amennyire most szükségük van, hogy felkészüljenek a szakképzett munkaerő jövőbeli, demográfiai okokból súlyosbodó hiányára. Emellett a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás és a szociális szolgáltatások bőven ellensúlyozzák az iparban bekövetkező foglalkoztatási veszteségeket. A bevándorlás folytatódásával a regisztrált munkanélküliek száma megközelíti a 2,8 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig 6 százalékra emelkedik.
A gazdasági visszaesés és az adóbevételek ebből eredő alacsonyabb szintje ellenére a német államháztartás hiánya az idén csökkenni fog. Ennek egyik oka a válság leküzdését szolgáló kiadások csökkenésében keresendő olyan területeken, mint az áram- és gázárak emelkedése után a magánháztartásoknak nyújtott támogatás volt. Ezen túlmenően a kiadások féken tartásához a karlsruhei alkotmánybíróságnak a szövetségi kormány különalapjairól és az adósságfékről szóló ítélete is nagyban hozzájárul. Mindent egybe vetve az államháztartási hiány a GDP 1 ½ és 2 százaléka között alakul, az adósságráta pedig a GDP 63 százalékára mérséklődik.
Mindent egybe vetve a kölni gazdaságkutató intézet szakértője szerint az első félévben kialakult kép fogja jellemezni 2024 egészét. Így fordulhat elő, hogy a bruttó hazai termék mennyisége az idén legfeljebb az előző évi szinten alakul.
A mannheimi ZEW európai gazdaságkutató intézet szeptember közepén nyilvánosságra hozott, a gazdaság hangulatát jelző mutatója jelentős mértékben tovább romlott: 2024 kora őszén az aktuális gazdasági helyzet megítélése 2020 májusa óta a legalacsonyabb szintre süllyedt, a várakozásokat illetően az elmúlt időszakban tapasztalt mérsékelt optimizmus szinte teljesen kimerült. Achim Wambach professzor, az intézet elnöke szerint „a gazdasági helyzet közeli javulásával kapcsolatos remények gyorsan halványulnak. A jelenlegi felmérésben ismét érezhetően visszaesnek a Németországra vonatkozó gazdasági várakozások. … Bár az euróövezetre vonatkozó romló gazdasági várakozások a pesszimizmus általános növekedését jelzik, a Németországra vonatkozó várakozások romlása annál lényegesen nagyobb mértékű”, fogalmazott a ZEW elnöke.
Előjelet váltott a kutatóintézetek növekedési előrejelzése
A berlini DIW, a kieli IfW, a müncheni Ifo, a hallei IWH és az esseni RWI gazdaságkutató intézet szeptember utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott közös konjunktúra-előjelzésükben – a múlt évi 0,3 százalékos visszaesést követően - lefelé módosították a német gazdaság idei teljesítményére vonatkozó, mintegy félévvel korábbi növekedési várakozásukat:
- a tavasszal jelzett 0,1 százalékos növekedéssel szemben ma már a GDP 0,1 százalékos visszaesését valószínűsítik,
- 2025-re a tavaszi 1,4 százalékkal szemben már csak 0,8 százalékos,
- 2026-ra pedig 1,3 százalékos növekedést várnak.
A bruttó hazai termék alakulása Németországban az előző év azonos negyedévivel összehasonlítva, a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai, 2024 III. negyedévtől a vezető gazdaságkutató intézetek 2024 őszi előrejelzése alapján
A kutatóintézetek szerint a strukturális változások és a gazdasági visszaesés egymást átfedő hatásai különösen a feldolgozóiparban mutatkoznak meg. Ebben a beruházási javak gyártói és az energiaigényes iparágak különösen érintettek. Versenyképességüket különösen hátrányosan érinti az energiaköltségek magas szintje és Kínából érkező, kiváló minőségű ipari termékek által kiváltott, erősödő konkurencia, amely termékek kiszorítják a német exportot a világpiacról. Globálisan gyöngül az ipar, nagy terhet jelent az új megrendelések hiánya. Mindezt enyhíti, de nem váltja ki a szolgáltatási ágazatok - különösen az állam által fémjelzett ágazatok - hozzáadott értékének olykor erőteljes növekedése.
„A gazdaság gyöngélkedése mellett strukturális változások is terhelik a német gazdaságot” – fogalmazott a közös előrejelzés bemutatásakor Geraldine Dany-Knedlik, a berlini DIW gazdaságkutató intézet előrejelzésekért felelős vezető tisztségviselője. „A dekarbonizáció, a digitalizáció, a demográfiai változások és valószínűleg a kínai vállalatokkal való erősebb verseny is olyan strukturális alkalmazkodási folyamatokat indított el, amelyek visszafogják a német gazdaság növekedési kilátásait.”
Az intézetek szerint a beruházások gyöngélkedése a feldolgozóipar problémáinak tartós tünete. Németországban a tartósan magas kamatszint és a nagyfokú gazdasági és geopolitikai bizonytalanság különösen negatívan hatott a vállalatok beruházási tevékenységére és a magánháztartások vásárlási hajlandóságára. S bár a magánfogyasztás az év első felében képes lett volna a gazdaság élénkülésének támogatására, e támogatás mértéke a rendelkezésre álló reáljövedelem erőteljes emelkedése ellenére a várt szint alatt maradt. A magánháztartások ugyanis fokozódó mértékben inkább félretették jövedelmüket ahelyett, hogy azokat fogyasztásra költötték volna. Ennek eredményeként a megtakarítási ráta négy egymást követő negyedévben emelkedett, s továbbra is a a korábbi időszak átlaga felett van.
A jelentés szerint a strukturális kiigazítási folyamatok valószínűleg folytatódnak. A lassú fellendülést a magánfogyasztás élénkülése táplálja, amelyet a rendelkezésre álló reáljövedelem erőteljes növekedése támogat. A fontos értékesítési piacok, például a szomszédos európai országok gazdaságának élénkülése némileg serkenti a német exportot. Az alacsonyabb infláció támogatni fogja a magánháztartások vásárlóerejét. Az intézetek arra számítanak, hogy az infláció az idei évben ismét az Európai Központi Bank célértékének közelében, 2,2%-on, 2025-ben és 2026-ban pedig 2,0%-on lesz úgy, hogy azt valószínűleg elsősorban a szolgáltatási szektor inflációja fogja felfelé hajtani.
A gazdasági megtorpanás hatása ma már a munkaerőpiacon is megfigyelhető: a munkanélküliek száma az utóbbi időben kis mértékű emelkedést mutat. A munkanélküliség várhatóan csak jövőre csökken ismét, amikor a gazdasági tevékenység korlátozott mértékben ugyan, de új lendületet kap.
A költségvetési politika mind az idén, mind jövőre enyhén restriktív, a szövetségi kormány „növekedési kezdeményezése” a belátható időszakban valószínűleg kevés növekedési lendületet kölcsönöz. S bár a következő évben valószínűleg lassú fellendülés kezdődik, a vezető kutatóintézetek szerint nem valószínű, hogy a gazdasági fejlődés dinamikája „belátható időn belül” visszatérne a koronavírus-járvány előtti trendhez. Az intézetek úgy látják, hogy az ipar különösen nagy nyomás alatt van.
A kutatóintézetek a szövetségi kormány által bejelentett és előkészítés alatt lévő növekedési paktumot csomagot nem tartják elegendőnek a gazdaság erőteljes lendületbe hozatalához. Alapvető reformokat követelnek, s panaszkodnak a nemzetközi összehasonlításban magas energiaárakra, a túl sok bürokráciára és a szakképzett munkaerő hiányára.
A Handelsblatt Research Institute (HRI) a többi gazdaságkutató intézettel ellentétben a 2023. évi visszaesést követően mind 2024-ben, mind pedig 2025-ben 0,3 százalékos gazdasági teljesítménycsökkenéssel számol. Már pedig Németország háború utáni történetében még soha nem volt három olyan, egymást követő év, melyekben folyamatosan csökkent a GDP.
„Az általános gazdasági teljesítmény újabb csökkenése elkerülhetetlenül a korábban vártnál alacsonyabb adóbevételekhez vezetne. Még ha a kormány a szövetségi választások előtt egy gazdaságélénkítő programmal akart is pontokat szerezni a választóknál, arra egyszerűen nincs pénze” – fogalmazott Bert Rürup, a Handelsblatt vezető közgazdásza, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács egykori elnöke.
A HRI előrejelzése szerint a reálgazdasági teljesítmény 2025-ben kis mértékben el fog maradni a válság előtti, 2019. évi szinttől. Ez praktikusan azt jelenti, hogy Németországban hat évnyi gazdasági növekedés fog hiányozni, elsősorban az ipar gyöngélkedése miatt.
Elégedetlenek a vállalatok, tovább romlott az üzleti légkör
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) szintén nagyon aggódik a németországi gazdasági helyzet miatt. „Drámaian rossz a hangulat egyre több vállalatnál, hazánk minden régiójában” - mondta Peter Adrian, a DIHK elnöke a DPA sajtóügynökségnek a vezető gazdaságkutató intézetek aktuális konjunktúra-előrejelzése kapcsán. „A németországi telephelyi körülmények egyre kevésbé vonzóak a vállalkozói tevékenység szempontjából. A termelés áthelyezése és a cégbezárások száma növekszik, beruházások elmaradnak. Növekedés helyett stagnálást tapasztalunk”.
Sok vállalat bosszús, nyugtalan vagy frusztrált – folytatta a kamara elnöke. „Ez számunkra, az ipari és kereskedelmi kamarák számára egyértelműen tükröződnek. Közös erőfeszítésre van tehát szükség a jó jövő érdekében. Ez magában foglalja, hogy le kell mondani mindenről, ami lassítja a vállalatok és a munkaerő gazdasági elkötelezettségét. A politikusoknak vissza kellene helyezniük a gazdaságot a prioritási lista élére.” Adrian bírálta a fokozódó bürokráciát, az egyre több szabályozást és a költségek ebből fakadó növekedését. „A technológiai innovációk ösztönzése lenne a szabályozások burjánzása helyett a helyes út”, fogalmazott a kamara elnöke. Emellett a szövetségi és a tartományi kormányoknak rövid távon végre teljes mértékben végre kell hajtania az engedélyezési eljárások felgyorsításáról szóló paktumot. Emellett régóta esedékes egy beruházásbarát társaságiadó-reform.
Kétségtelen, a szeptemberben Szászországban, Türingiában és Brandenburgban tartott tartományi választások eredményei, az Alternatíva Németországért (AfD) előretörése sem tette boldoggá az adott tartományok vállalati-vállalkozói körét, (megjegyezve, hogy e választások eredményei és az új tartományi kormányok megalakítása körüli nehézségek hatására némileg megerősödtek a jövő őszre tervezett szövetségi választások a tavaszra történő előrehozatalára irányuló kezdeményezések).
Ezen írás kereteit meghaladja a választások eredményeinek elemzése, ugyanakkor annak szerzője fontosnak tartja a figyelem felhívását arra a Német Ipari Szövetség (BDI) támogatásával a kölni IW gazdaságkutató intézet által néhány hónappal a választások előtt mintegy 900 vállalat körében végzett felmérésre, mely szerint mind Kelet-, mind Nyugat-Németországban a vállalatok kevesebb mint 5 százaléka sorolható az AfD egyértelmű támogatói közé. „Ezzel szemben minden második nyugatnémet vállalat és a keletnémet vállalatok 29 százaléka nyilvánosan felszólal a párt ellen.” Mindeközben a párt nagyrészt liberális gazdasági programja ellenére a keletnémet vállalatok mindössze 29 százaléka tartja ésszerűnek vagy alapvetően indokolhatónak az AfD egyes álláspontjait, míg a nyugati tartományokban ez az arány mindössze 22 százalék.
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet 9 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezése alapján készített felmérése szerint szeptemberben Németországban tovább romlott az üzleti hangulat. Az aktuális üzleti helyzet és a következő hónapokra vonatkozó kilátások megítélése alapján számított Ifo-index az augusztusi 86,6 pontról 85,4 százalékra csökkent; ugyanakkor hosszabb időszakra visszatekintve – mint az a mellékelt adatsorból egyértelműen kitűnik – május óta egyértelműen és folyamatosan romlik az üzleti légkör alakulására vonatkozó mutató. A szeptemberi felmérés során a német vállalatok különösen az aktuális üzletmenettel elégedetlenek, de a következő hónapokra vonatkozó kilátások is romlottak, s – mint az Ifo szakértői fogalmaznak – „a német gazdaságra egyre nagyobb nyomás nehezedik”.
A főbb ágazatok közül a feldolgozóipar hangulatára jellemző mutató 2020 júniusa óta a legalacsonyabb szintre esett. A szeptemberi felmérés során az abban résztvevő vállalatok a korábbinál érezhetően rosszabbnak értékelték aktuális helyzetüket és a várakozásaik is pesszimisták, mint egy, két vagy három hónappal korábban. A megrendelések a korábbinál is kedvezőtlenebbül alakultak, „a német ipar alapvető ágazatai nagy nehézségekbe kerültek”.
A szolgáltatási szektorban is romlott az üzleti légkör. A vállalatok aktuális üzletükkel a korábbinál még kevésbé elégedettek, viszont a várakozásaikkal kapcsolatos borúlátás valamelyest mérséklődött. Az idegenforgalom és a vendéglátás területén kimondottan javult a hangulat. A kiskereskedelemben szintén csökkent az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám, miután különösen a következő hónapokra vonatkozó kilátásokat a pesszimizmus erősödése jellemzi. Az építőipar a gazdaság egyetlen olyan területe, ahol emelkedett a hangulati mutató, ami – az aktuális üzletmenet korábbihoz képest romló megítélése mellett – a „korábbinál kevésbé pesszimista várakozásoknak” köszönhető.
Az Ifo szeptemberi felmérése szerint a német exportőrök hangulata hanyatlóban van. Az exportvárakozások szeptemberben romlottak, „az ipar a külföldi megrendelések hiányára panaszkodik” – fogalmazott Klaus Wohlrabe, az intézet kutatásvezetője, megállapítva, hogy „az exportipar gyenge szakaszban van”.
A vállalatok többsége a külföldi megrendelések csökkenésére számít. Különösen a fém- és az autóipar számít jelentős veszteségekre. Csak néhány, az export szempontjából kevésbé jelentős ágazat számít növekedésre. Ezek közé tartoznak az élelmiszer- és ital-, valamint az üvegáru- és kerámiagyártók. A vegyiparban a pozitív és negatív reakciók kiegyenlítik egymást, olvasható a müncheni gazdaságkutató intézet vállalati megkérdezések eredményein alapuló szeptemberi konjunktúra-jelentésében.
Az Ifo szeptemberi foglalkoztatási barométere szerint az üzleti légkör romlása folytán a vállalatok egyre óvatosabbak a személyzeti tervezésben. „A német gazdaság strukturális problémái fokozatosan nyomot hagynak a munkaerőpiacon” - mondta Klaus Wohlrabe, aki szerint „a vállalatok egyre gyakrabban fontolgatják a munkahelyek leépítését.”
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
