Az algaenergiáé a jövő?
A Cambridge-i Egyetem kutatóinak fejlesztése a létező növényi alapú üzemanyagcelláknál ötször hatékonyabban működik.

A Cambridge-i Egyetem kutatói a jelenleg létező alga- és növényalapú modelleknél ötször hatékonyabb „moszatmeghajtású” üzemanyagcellákat fejlesztettek ki. Úgy tűnik, ez utóbbiak üzemeltetése egyúttal olcsóbb is.

A közelmúltban a szintetikus fotovoltaikus rendszerek mellett megjelentek a biofotovoltaikus (BPV) eszközök is. A biofotovoltaika a napenergia leszüretelésének és árammá alakításának egyik környezetbarát és alacsony költségű technológiája. Itt a napelemek mikroorganizmusok, például algák fotoszintetikus tulajdonságait hasznosítják, hogy a fényt villamos energiává konvertálhassák.


A Nature Energy folyóiratban megjelent egyik tanulmány szerint a biokémiai, kémiai és fizikai tanszék kutatói egymással összefogva olyan kétkamrás BPV rendszert alkottak, ahol a napelemek működésének két alapvető folyamata – vagyis az elektrontermelés és a részecskék átalakítása villamos energiává – különválik.

Az algák természetes módon nőnek és osztódnak, így a rájuk épülő rendszerek kevesebb energiát igényelhetnek, és decentralizált módon is létre lehet hozni őket. A kutatók szerint az energiatermelő és -tároló komponensek elkülönítése más előnyökkel is jár: a töltés elraktározható, nem kell azonnal felhasználni, vagyis nappali megszületése után éjszaka is hadrendbe lehet állítani.