A Google hat „mérföldkövet” tűzött ki maga elé, amelyeket meg akarnak haladni ahhoz, hogy kereskedelmi szempontból életképes kvantumszámítógépük legyen. Az első a kvantumelőny volt, azaz olyan kvantumgép létrehozása, amely gyorsabb számítást tud végezni, mint egy szuperszámítógép. Ezt 2019-ben sikerült elérni. Most a Mountain View-i székhelyű vállalat bejelentette a második nagy ugrást is, a számítások hibaarányának csökkentését. Ez azért jelentős előrelépés, mert a hibajavítás sokkal nehezebben kivitelezhető a kvantumvilágban, mint a hagyományos világban.
„A kihívást az jelenti, hogy a qubitek olyan érzékenyek, hogy még a kóbor fény is számítási hibákat okozhat. Ez a probléma a kvantumszámítógépek teljesítményének növekedésével egyre súlyosbodik” – írta Sundar Pichai, a Google és az anyavállalat Alphabet vezérigazgatója. Amikor a qubitek kilépnek a kvantumállapotukból és kapcsolatba kerülnek a külvilággal, elvesztik a tárolt információt. Ez magas hibaarányt okoz, ami ráadásul a qubitek számával együtt növekszik.
A Google Quantum AI kutatói lényegében egy hibajavító algoritmust írtak, amely képes észlelni és kijavítani a hibákat anélkül, hogy a tárolt információ sérülne. A 17 fizikai qubitet használó változat egyszerre egy hibát tudott helyreállítani. A 49 qubitet használó változat azonban többre volt képes: jobb volt az általános teljesítménye, és egyszerre két hibát is képes volt kezelni.
Természetesen a piacképes termék, vagyis egy hasznosítható, hibáktól mentes kvantumszámítógép létrehozása még a Google ambiciózus tervei szerint is legalább tízéves munkát igényel. A következő lépés az lenne, ha a kvantumszámítógép 1 millió fizikai qubitből és 1000 logikai qubitből állna, vagyis minden logikai qubithez 1000 fizikai qubit tartozik, amelyeket hibajavításra és másra lehet használni. A Google reméli, hogy ezt az évtized végére sikerül elérnie.
Forrás: Google / IFL Science
A borítókép forrása: Google

