Bár már sok olyan megoldás létezik, amellyel a hangképzésre képtelen emberek kommunikációját meg lehet könnyíteni, számukra a párbeszéd még így is komoly kihívást jelent.
Egy, az arcra felvihető nyúlásérzékelő segíthet abban, hogy ezek az emberek még akár verbális úton is könnyebben meg tudják értetni magukat.
A kínai Csinghua Egyetemen kifejlesztett rugalmas szenzort egy elasztomer-szubsztrátum, és arra ráfektetve két szén nanoszálas membrán alkotja.
Az egyik membránon a nanoszálak egymással párhuzamosan helyezkednek el, és így az alatta húzódó bőr legkisebb rezgéseit is rendkívül „nagy felbontásban” érzékelik. A kizárólag ilyen módon elrendezett nanoszálakat tartalmazó nyúlásérzékelők hátránya, hogy erősen megfeszítve nem teljesítenek igazán jól, mivel vezetőképességük ilyen állapotban jelentősen csökken.
A másik membrán szén nanoszálai éppen ezért véletlenszerűen vannak elrendezve. Bár a párhuzamosan elhelyezett nanoszálaknál kevésbé érzékenyek, vezetőképességüket a membrán maximális mértékű feszítettsége mellett is megtartják, és így stabil működést tudnak biztosítani a szenzornak.
A fokozott szenzitivitás és a tág működési tartomány kombinációja állítólag a hasonló kísérleti eszközök között eddig példátlan hatékonyságot biztosít.
A kínai koncepció tesztelése során több érzékelőt egy önkéntes arcára helyeztek, majd egy Arduino mikroszámítógéphez és egy hangszóróhoz csatlakoztatták az egységeket. Az Arduino gépi tanuláson alapuló algoritmusa a tesztalany szájmozgása által keltett (mechanikus) feszültség alapján képes volt pontosan beazonosítani a megformálni kívánt hangokat, és így ezeket szintetikus úton már meg tudta szólaltatni a hangszórón.
Az érzékelők emellett a tesztalany arckifejezésének változását, szemmozgását és pulzusát is nyomon tudták követni.
Bár a technológia ígéretes, állítólag még azért jelentős csiszolgatásra szorul, mígnem a mindennapos használatra is alkalmassá válik.
(Forrás: New Atlas)
A borítókép forrása: Adobe Stock
