GyártásTrend: Hogyan látja az autonóm mobil robotok térnyerését a következő években, a saját területén?
Rumpler Ádám: Meggyőződésünk, hogy a mobil robotika piaca robbanás előtt áll. Elemzők kiemelkedő fejlődést prognosztizálnak, a növekvő érdeklődést mi is tapasztaljuk. A KUKA- számára ez stratégiai fontosságú terület, ahol sok erőforrás összpontosul. Célunk, hogy az ipari automatizálásban, illetve robotikában gyakorlatilag már bizonyított stratégiánkat, kiterjedt hálózatunkat, erős márkaismertségünket kamatoztatni tudjuk a mobil robotikában is.
Gy.T.: Számokban kifejezve ez mit jelent?
R.Á.: A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) a mobilrobotikai üzletág évi 15 százalékos növekedését prognosztizálja 2030-ig. A KUKA-nál mi azt mondjuk, hogy ennél nagyobb mértékben szeretnénk növekedni. Tehát nemcsak egy ökoszisztémán belüli termékfejlesztést kínálunk, hanem teljes körű, komoly hozzáadott értékű szolgáltatásokat: szervizelést, alkatrészellátást, karbantartást, képzéseket.
KERETES: ÍGY NÉZ KI AZ AMR-PIAC
Az International Federation of Robotics (IFR) általunk elérhető, publikus adatai szerint, az AMR-piacon kiemelkedő növekedés tapasztalható az elmúlt öt évben. A keresletet a szállítmányozás, logisztika és raktározás húzza. A világon 2024-ben 102 900 darab autonóm mobil robotot értékesítettek szállítási és logisztikai területen, ami 14 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Jelenleg az AMR-ek legnagyobb felvevőpiaca az ázsiai, csendes-óceáni régió. Európán belül Németország, Olaszország és Franciaország a vezető országok (Magyarországra nincs publikus, részletes adatsor). Az IFR World Robotics kiadványa szerint, 2024-ben az ipari és szolgáltató robotok összesen, évi 500 ezer darab értékesítést tudnak felmutatni globálisan. Ebben a körben is Ázsia tette ki az új telepítések nagy részét 74 százalékkal, míg Európa 16 százalékkal részesedett. (Forrás: IFR/Gyártástrend)
Gy.T.: Hogyan változtak az ügyféligények az autonóm rendszerek iránt az elmúlt néhány évben Magyarországon?
R.Á.: Úgy gondolom, hogy az ügyféligények alapvetően nem változtak. Továbbra is mindenki egy megbízható, könnyen kezelhető, magas technikai tartalommal bíró rendszert keres, amely a feladatnak leginkább megfelel. Ugyanakkor az iparvállalatok egyre gyorsabb implementációt várnak el, nem szeretnének hosszú hónapokat, esetleg éveket veszíteni fejlesztéssel és integrációval. Mi képesek vagyunk ezt támogatni mesterséges intelligencia, virtuális üzembe helyezés vagy 3D-s szimulációk alkalmazásával. Összességében tehát megmaradt a magas ügyféligény, viszont ezeket az igényeket flexibilisebben és gyorsabban kell kiszolgálni az adott beszállítóknak.
Gy.T.: Mely iparágakban tapasztalható a legnagyobb keresletnövekedés az autonóm mobil robotok iránt?
R.Á.: A logisztika és intralogisztika területén tapasztaljuk a legnagyobb élénkülést. Tulajdonképpen mindenhol, ahol ipari méretű anyagmozgatás történik, a mobil robotok alkalmazása releváns lehet – iparágtól függetlenül. Legyen szó raklapozásról, trollkocsikról, békázásról, targoncázásról, vagy emberi erő által mozgatott anyagokról. A mobil robotika lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy optimalizálják és fejlesszék belső folyamataikat, növelve a hatékonyságot és a versenyképességet.
Gy.T.: Milyen fő fejlesztési irányokat lát a KUKA az autonóm logisztika jövője szempontjából?
R.Á.: Vállalatunk portfóliójában két fő fejlesztési irány a meghatározó. Az egyik a hardverfejlesztés, tehát szeretnénk bővíteni a mobilrobotos palettánkat, például magas emelésű targoncákkal. A másik fejlesztési irány a mobilrobotokat vezérlő szoftver tökéletesítése mesterséges intelligenciával. Ennek segítségével többek között gyorsabb, megbízhatóbb, hatékonyabb útvonaltervezést tudunk integrálni a meglévő irányítási rendszerünkbe.
Gy.T.: Technikailag hogy zajlik egy mobil robot integrálás, melyek a legfontosabb tényezők?
R.Á.: Az ügyféligények felmérése helyszíni konzultációval kezdődik, amely során több kulcsfontosságú tényezőt vizsgálunk. Elsőként az anyagáramlást térképezzük fel: mit kell mozgatni, honnan hova, milyen sorrendben. Ezt követi a termelési környezet elemzése, beleértve a padlózat állapotát, az AMR-ek elhelyezhetőségét, valamint a munkakörnyezet sajátosságait, például a hőmérsékletet és a folyadékok jelenlétét. Fontos szempont az IT-infrastruktúra felmérése is, ideértve a vállalatirányítási és gyártásirányítási rendszereket, az integrációs igények meghatározását, valamint a szükséges hálózati (pl. Wi-Fi) feltételek biztosítását. Azt vizsgáljuk, hogyan illeszthető az AMR a meglévő folyamatokba.
Az AMR-ek egyik legnagyobb előnye, hogy jelentős kiegészítő hardver telepítése nélkül integrálhatók, szemben a portál- vagy conveyor rendszerekkel. Rugalmasságuk lehetővé teszi a gyors adaptációt változtatások vagy optimalizálási igények esetén.
A bevezetés előtt szimulációt végzünk az anyagáramlás és a teljes folyamat modellezésére, hogy meghatározzuk a megfelelő ciklusidőket és integrációs pontokat. Ezt követően, a gyártással szoros együttműködésben, az AMR-eket a meglévő folyamatokba illesztjük – hasonlóan egy robotintegrációhoz.
Gy.T.: Az iparban a mesterséges intelligencia mellett a másik forró téma a fenntarthatóság. A KUKA hogyan készül ezen a téren?
R.Á.: A termékfejlesztésben kiemelt szerepet kap a fenntarthatóság, amely vállalatunk számára stratégiai prioritás. Ennek egyik legfontosabb aspektusa az energiahatékonyság: törekszünk arra, hogy olyan hardvermegoldásokkal dolgozzunk, amelyek minimalizálják az energiafelhasználást. Mobil robotjaink lítium-ion akkumulátorokkal működnek, amelyek biztonságosak, hosszú üzemidőt biztosítanak, és kevesebb töltési ciklust igényelnek. A mi feladatunk, hogy a rendszert a végletekig optimalizáljuk, amivel folyamatos működést tudunk elérni.
Gy.T.: Milyen tapasztalatokat szereztek eddig a KUKA Magyarország projektjeiben az autonóm logisztikai rendszerek integrálása során, és mely kihívások voltak a legjellemzőbbek?
R.Á.: Az autonóm logisztikai rendszerek integrálása során szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a siker kulcsa a részletes előkészítés és a szoros együttműködés az ügyféllel. A legjellemzőbb kihívások közé tartozik a meglévő folyamatokhoz való illeszkedés biztosítása, az adatkommunikáció és hálózati stabilitás megteremtése, valamint a változó termelési környezetből adódó rugalmassági igények kezelése. Az AMR-ek előnye, hogy jelentős kiegészítő hardver nélkül integrálhatók, ugyanakkor a folyamatok szimulációja és a ciklusidők optimalizálása elengedhetetlen a hatékony működéshez. Összességében a legnagyobb tanulság, hogy az integráció nem pusztán technológiai feladat, hanem komplex együttműködés, amelyben a partneri oldal elkötelezettsége és a közös tervezés kulcsfontosságú a sikerhez.
