A C3D Műszaki Tanácsadó Kft. az elmúlt években egy sorozatgyártásra alkalmas aktív irodai szék fejlesztésén dolgozott, melynek keretein belül egy kezdetleges egyedi mintapéldány eredeti mechanizmusát többször is jelentősen átdolgozva jutott el a legutolsó, görgős változat kifejlesztéséig. Ezt az utat szeretnénk háromrészes sorozatunkban bemutatni a szakmai érdeklődőknek.
Sorozatunk első részében bemutattuk a C3D Kft. aktív irodaszékének kísérleti prototípusának fejlesztését. Az elkészült széket kétféle módon is teszteltük: egyrészt a senior mérnökeink a teljes CAD-modellt átnézték, és hibalistát készítettek a talált problémákról, másrészt pedig valós, irodai környezetben vizsgáltuk a szék működését. A felhasználók az értékelőlapon nemcsak az előre felsorolt szempontok szerint értékelhették a széket, hanem saját véleményt, fejlesztési irányokat is megfogalmazhattak.
Megvizsgáltuk a piacon elérhető székeket, terápiás eszközöket, és ezek alapján összeállítottunk egy követelményjegyzéket, melyek egyrészt a minimális elvárásokat tartalmazzák, másrészt olyan funkciókat is felsorolnak, melyeket a továbbfejlesztésnél kell szem előtt tartani. Ezeket a tesztek alapján újraértékeltük. Legfontosabb alapelvárás lett például a magasság és az ülőfelület, valamint a háttámla dőlésszögének állíthatósága, a személyre szabás lehetősége, vagy a mozgás sebességének változtathatósága.
Ahogy körvonalazódott a leendő termék bonyolultsága, alkatrészeinek beszerzési ára, már látható volt, hogy célszerű lesz a széket az open office rendszerhez fejleszteni. Ennek legnagyobb akadálya a mozgásprogramok feltöltésénél jelentkezett: a szék USB-kábelen keresztül kommunikált a programokat tartalmazó számítógéppel. Ezért a vezetékes kapcsolatot Bluetooth-alapúra cseréltük, és megoldottuk, hogy a szék személyes beállításait a lehető legegyszerűbben lehessen váltogatni annak függvényében, hogy éppen ki használja az aktív széket. A Bluetooth-alapú kommunikáció másik nem titkolt célja az volt, hogy a jövőben ne csak személyi számítógépről, hanem bármilyen mobiltelefonról, tabletről lehessen vezérelni a széket.
A szék alapvetően egy adott mozgássorozatot ismétel adott időközönként. A mozgássorozatot, melyet itt mozgásprogramnak nevezünk, a székhez készült szoftverrel egyénileg is össze lehet állítani. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az aktuátorok vezérlési utasításaiból összeállított alapmozgásokat (pl. balra dönt és vissza, jobbra dönt és vissza stb.) szabadon kombinálhatjuk, és ezeket a szék — a példának okáért — 30 percenként megismétli. Szintén a vezérlés feladata — ellentétben a hagyományos gázrugós irodai székekkel — a szék magasságának beállítása. Az eredeti elgondolás szerint a program tartalmazta volna a beállított magasságot is, de ezt egyrészt az open office felhasználás, másrészt a gyakorlati tapasztalatok alapján el kellett vetnünk. A tesztek alapján ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a magasságot nem lehet testmagassághoz kötni; a felhasználók a megszokott, kényelmes ülésmagassághoz ragaszkodnak. Végül a szék ülőfelületének alsó burkolatába elhelyeztünk egy vezérlőgombot, mely joystick-szerűen mozgatva egyrészt az ülőfelület magasságát, dőlésszögét, illetve a háttámla dőlésszögét állítja; benyomva pedig azonnali mozgásprogram-indítást, illetve -megszakítást tesz lehetővé.
A másik legfontosabb munka, amit el kellett végeznünk, a költséghatékony sorozatgyártáshoz való adaptáció volt. Felmértük az egyes alkatrészek csereszabatosságát, vizsgáltunk alternatív típusokat az elektromos rendszer egyszerűsítéséhez, majd a végleges választáshoz igazítottuk a vezérlőelektronikát is. Így a korábbinál olcsóbb aktuátorok kerültek beépítésre, melyek a vezérlés egyszerűsödését vonták magukkal, és — szerencsés módon — a kisebb helyigény miatt a korábbinál kompaktabb vázváltozat kialakítása is lehetővé vált.
Elsődleges szempont volt, hogy az időközben Erdőkürtön felépült fémmegmunkáló üzemünkben rendelkezésre álló technológiákkal — lézervágás, préselés, mélyhúzás, hegesztés — a lehető legtöbb alkatrész előállítható legyen. A beszerzett, illetve saját gyártású megmunkálógépek adottságaihoz szinte az összes alkatrészt kisebb-nagyobb mértékben át kellett tervezni. Ezzel párhuzamosan a tesztelések során összegyűlt hibalista alapján számos korrekciót, változtatást végeztünk el. A munka eredményeként végül előállt az aktív irodai szék második prototípusának sorozatgyártásra alkalmas változata. Hasonlóan az előző prototípushoz, ezzel is belső teszteket végeztünk, melyek eredményeiről, és a továbbfejlesztési irányokról cikksorozatunk harmadik, befejező részében fogunk foglalkozni.
