Többek között erre hívta fel a figyelmet a World Energy Council csütörtökön publikált tanulmánya.

A tanulmány rámutat: a legnagyobb jelentőséget az energiaipari átalakulás további üteme és iránya szempontjából a nyersanyagárak, a szénhidrogénárak alakulásának tulajdonítják a megkérdezett szakértők. A klímaváltozással kapcsolatos aggodalmaknak ugyanakkor – meglepő módon – csökken az energiapolitikai súlya, de nem azért, mert a döntéshozók már kisebb jelentőséget tulajdonítanak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének, hanem mert megfelelőnek tartják a már megkötött egyezményekkel kijelölt irányt – állapítja meg a dokumentum.

A technológiai fejlődés és az innováció kulcsfontosságú szerepet játszik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és a megújuló energiaforrások kiaknázási arányának a növelésében. Az egyre több nap- és szélenergia alapú áramtermelő kapacitás jelenleg is gyors ütemben zajló üzembe helyezése láttán bizton lehet számítani a megújuló energiaforrások részarányának folyamatos emelkedésére a globális energiamixben. A villamosenergia-tárolási technológiák, különösen az akkumulátorok fejlődésével pedig a nem túl távoli jövőben az elektromos járműveknek köszönhetően már megindulhat a szállítási ágazat forradalmi átalakulása is.

A hagyományos energiaforrások közül csak a cseppfolyósított földgáz (LNG) jelentősége növekszik a jövőben, a többi a globális energiatermelés biztos pontjaként szolgál tovább még egy ideig, vagy csökken a jelentősége. 
A tanulmány egyik leglényegesebb megállapítása, hogy régiónként eltérő súllyal kezelik majd a döntéshozók a technológiai fejlődéssel, az ipari digitalizációval együtt járó veszélyeket. Az OECD-országokban például nagy jelentőséget tulajdonítanak majd az energiaipari infrastruktúrát veszélyeztető kibertámadásoknak, míg a főként az időjárási kockázatokra összpontosító afrikai és latin-amerikai térségben kisebb jelentőséggel bír majd ez a probléma.