Bár egyes szprék bizonyos mértékig páramentesen tudják tartani az üvegfelületeket, ezen a téren az utóbbi anyagok felmelegítése hatékonyabb módszernek tekinthető.
Egy új technika kifejlesztésekor az ETH Zürich kutatói éppen ezt az alapigazságot tartották szem előtt, csak éppen ők elektromosság helyett egy fényelnyelő, arany nanorészecskéket tartalmazó bevonattal igyekeztek (sikerrel) feljebb tornászni az üvegfelületek hőmérsékletét.
A szemüvegek átlátszóságának megőrzéséhez használt spricnik többsége hidrofil (vízvonzó) molekulákat tartalmaz. Ezek felszívják és egyenletesen szétterítik a lecsapódott párát, ami jelentősen javítja a lencsék transzparenciáját. Ezzel szemben az autók hátsó ablaka olyan elemeket tartalmaz, amelyek felmelegítik a felületet, és így már alapból gátolják a kondenzáció kialakulását.
A svájci technika szintén hővel dolgozik, csak éppen gyökeresen más koncepcióra, épül.
Az újfajta bevonatot két ultravékony titán-oxid-réteg és közéjük szorítva egy arany nanorészecskékből álló réteg alkotja – az egész konstrukció mindössze 10 nanométer vastag.
A megoldás lényege, hogy az arany nanorészecskék a beérkező napfény infravörös spektrumának nagy részét elnyelik, és így a borítás 8 Celsius-fokkal melegebbé válik a környezeti hőmérsékletnél. Jó hír, hogy emellett a nanorészecskék csak kevés látható fényt abszorbeálnak, vagyis a bevonat átlátszó marad. Mind ezen felül a titán-oxid fénytörő adottságai fokozzák a fűtőhatás hatékonyságát, sőt a külső réteg óvja az aranyat a túl gyors elhasználódástól. Ha ez nem volna elég, mivel az aranyréteg jól vezeti az elektromosságot, közvetlen napfény hiányában például egy külső akkumulátorral is melegen tartható.
Bár már most is csak csipetnyi aranyra van szükség a bevonat létrehozásához, a tudósok most olyan fémeket keresnek, amelyekkel még lejjebb lehet szorítani a megközelítés költségeit.
(Forrás: New Atlas)
A borítókép forrása: Adobe Stock
