Mint év elején kiderült, a NASA elegendő forrást kap az USA kormányától, hogy a 2020-as évek közepén szondát küldjön a Jupiter holdjához. Felszín alatti óceánjával nem kizárt, hogy az Európé élő organizmusokat tartogat a kíváncsi földi szemek számára. Az amerikai hivatal azt kívánja kipuhatolni a küldetéssel: létezhet –e élet a Jupiter holdján?

Mindehhez a NASA-nak komoly, a jeges holdat övező környezet feltérképezésére alkalmas eszközparkkal kell felvérteznie az űrjárművet. Az Europa Clipper misszió keretében kiküldött szonda nem fog leszállni a kősziklán, hanem a hold atmoszférájába intézett 45 fejese során fogja összegyűjteni a szükséges adatokat.

A NASA nem rég be is jelentette, mely kilenc nélkülözhetetlen eszközzel fogja felszerelni az Europa Clippert. A műszerek párhuzamosan működnek majd, hogy a következő kérdéseket megválaszolják: Milyen mély és sós az óceán? Mennyire vaskos és aktív a hold jégpáncélja? Mi az a barna trutymó, mely az égitest felszínét behálózza?

De lássuk, mely elengedhetetlen technológiák, illetve műszerek kaptak helyet az Europa Clipper fedélzetén:

• Az Európé Belső Jellemzése Magnetometriával [Interior Characterization of Europa using Magnetometry (ICEMAG)]: magnetométer a mágneses tér méréséhez. Állítólag az egész olyan, mintha MRI-vel alkotnánk képet a hold belső struktúrájáról.
• Plazma Eszköz Mágneses Mélységméréshez [Plasma Instrument for Magnetic Sounding (PIMS)]: ez a készülék az Európét körülvevő plazmatikus áramlatokat figyeli. Az óceán mélységének és sótartalmának, illetve a jégkéreg vastagságának felmérésére alkalmas.
• Térkép- és Képalkotó Színképmérő az Európéhez [Mapping Imaging Spectrometer for Europa (MISE)]: infravörös spektrométer, amely a színképeket (azok a tekergő vonalak) vizsgálja az Európé felszínén. A spektrumvonalak a bolygón eddig „megforduló” anyagok ujjlenyomataként szolgálnak. A NASA-t főleg azok a bizonyos barna „trutyivonalak” izgatják.

• Európé Képalkotó Rendszer [Europa Imaging System (EIS)]: széles és keskeny látószögű kameráival az űrügynökség néhány szupermagas felbontású fényképet kíván készíteni az Európéról.
• Radar az Európé Felméréséhez és Mélységméréshez: az Óceántól a Felszín Közeléig [Radar for Europa Assessment and Sounding: Ocean to Near-surface (REASON)]: radar a jégpáncél alatt rejtőző struktúrák feltérképezéséhez. A pajzs alatt nyugvó tavak létezésének kérdésére is végre pont kerülhet a műszerrel.
• Európé Hősugárzásmérő Rendszer [Europa Thermal Emission Imaging System (E-THEMIS)]: a bolygó legaktívabb, „forró pontjait” kutatja fel az eszköz. Az Európé átlaghőmérséklete nagyjából -260 Fahrenheit fok (kb. -162 Celsius fok). Az említett „forró pontok” ennél csak egy picit melegebben „izzanak” az égitest felszínén.
• Tömegspektrométer Bolygókutatáshoz/Európé [MAss SPectrometer for Planetary EXploration/Europa (MASPEX)]: a hold atmoszféráját elemzi majd. A bolygót körülvevő űrben található anyagok a felszínen és a felszín alatti óceánban fellelhető matériákra is következtetni engedhetnek.
• Ultraibolya Spektrográf/Európé [Ultraviolet Spectrograph/Europa (UVS)]: párafellegekre vadászó eszköz. A Hubble Űrteleszkóp nemrég meglátott egy ilyet a hold egyik pólusánál. Az UVS ultraibolya fénnyel fog operálni céljai megvalósításához.
• Felszíni Portömeg Elemző [SUrface Dust Mass Analyzer (SUDA)]: a tömegspektrométerhez hasonlóan fog működni. A spektrográf által azonosított fellegekből kiáramló részecskéket elemzi majd.