A nyugat-ausztráliai juhfarmon felfedezett parányi kő arra utal, hogy a Föld kérge nem sokkal a bolygó keletkezése után alakulhatott ki, az apró kristály ennek lehetett egy darabja – idézi a Wisconsini Egyetem portálja a kutatóknak a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmányát. A cirkonszemcsét 2001-ben vonták ki a Jack Hills-hegység egy sziklájából. Mérete az emberi hajszál átmérőjének körülbelül kétszerese, olyan apró, hogy szabad szemmel épphogy látható – magyarázta John Valley, a Wisconsini Egyetem geológusa, a kutatócsoport vezetője.
A cirkonkristályok a Föld legősibb ismert ásványai. A geológusok kitűnő "memóriájuk" miatt tartják nagy becsben őket: fiatalabb kőzetek közé zárva igen ellenállóak, kémiai összetételük változatlan marad korszakokon át. A Jack Hills-i cirkonszemcsék több mint négymilliárd évesek, ám legidősebb darabjuk koráról a felfedezés óta vitatkoznak a tudósok.
Először a hagyományos, széles körben elfogadott módszerrel állapították meg a korát: a radioaktív elemek lebomlásán alapuló eljárással. Egyes tudósok azonban kételkedtek abban, hogy ezen az úton helyes eredményt kaphattak, ezért most az új kutatás a tomográfia módszerével a kristály egyes ólomatomjainak tömegét is meghatározta, ezzel igazolták, hogy a cirkonszemcse valóban 4,4 milliárd éves.
Az eredmény azt a teóriát támasztja alá, hogy a Föld kérge és köpenye az eddig véltnél sokkal korábban hűlt le és szilárdult meg. A Föld 4,5 milliárd éve izzó, olvadt kőzetekből álló bolygóként jött létre, és az új kutatás szerint már viszonylag rövid idővel, százmillió évvel később szilárd kérge alakult ki. A Föld történetének ezt a korai korszakát a pokol ógörög istenéről hádészi kornak nevezték el, mert úgy vélték, a meteorok bombázta, izzó kőzetek borította bolygón alvilági körülmények uralkodtak.
Valley elmondta: eredményük a "korán lehűlt Föld" elméletét támasztja alá, mely szerint 4,3 milliárd éve a hőmérséklet már olyan alacsony volt, hogy akár óceánok is létezhettek, sőt talán már élet is volt. – Semmi sem bizonyítja, hogy létezett élet, de azt sem, hogy nem létezett, viszont semmi ok azt feltételezni, hogy ne létezett volna – magyarázta a geológus. Az első, élet nyomát bizonyító kövület, a sztromatolit, amely egy ősi baktérium nyomát őrzi, 3,4 milliárd éves.
