Kedvezőtlen változások előtt áll a hazai feldolgozóipar. Az euró zóna feldolgozóipari termelésének lassulása hó/hó alapon már látszik, ezt kis késéssel a magyar is követi. Januárban még kiemelkedő adatokat produkált a gépipar és a járműipar is, ám ezt a második negyedévben már stagnálás váltotta fel (hó/hó alapon számolva). A makro adatokból már látszanak a feldolgozóipar termelés globális lassulás jelei, ami a tavalyi alacsony bázis miatt idén még nem, de feltételezhetően jövőre már a számokban is megmutatkozik. A júliusi feldolgozóipari konjunktúrateszt alapján ezen feltételezés megerősítést nyert.
Az elmúlt néhány teszt szerint egyfajta kivárás és a bizonytalanságot jelentő 50 pont körüli bolyongás jellemezte a vállalatokat, a mostani felmérés azonban, már nem a bizonytalanságról (amiben benne van a pozitív változás reménye is), hanem a visszaeséstől való félelemről tanúskodik. A konjunktúra barométer idén januárban átlépte a fellélegzést jelentő 50 pontos szintet (akkor 52 pont volt), ami a feldolgozóipar növekedési pályára állását jelentette. A januári teszt azonban már egyúttal a kilátásokban megjelenítette a kedvezőtlen forduló bekövetkezésének lehetőségét, amit éppen 6 hónapra rá, vagyis idén júliusra tett.
Az alapok nem rosszak
Bár a vállalatok alapvetően nem rendelkeznek rossz fundamentumokkal, kilátásaikat egyre inkább kedvezőtlen helyzetbe hozza az európai adósságválságtól való növekvő félelem, ami instabillá teszi a forintot (mind az euróval, mind a svájci frankkal szemben), emeli a finanszírozási költségeket és csökkenti a rendelésállományt. Ennek eredménye, hogy újra a válság közeli szinteken van a bizonytalan gazdasági környezetre panaszkodók aránya, és emelkedik a finanszírozási problémákkal küzdők részaránya is. Némi ellensúlyt jelent, hogy a hazai piacra termelő kisvállalkozások a belső fogyasztás bővülését várják, ezért kedvezőbbé váltak kilátásaik, ezzel egy időben azonban romlottak az exportőrök rendelésállományát és értékesítési kilátásait mérő mutatók.
Különös átcsoportosulásnak vagyunk tanúi a prognózisértékő indikátorok alkotóelemeiben. A három pillérből (jó, közepes, rossz) összeálló mutatókban már lassan egy éve emelkedik a „közepes” pillér részaránya, ami a korábbi fellendülés lassulását eredményezi, és a cégek várakozó álláspontjáról tanúskodik. Az átrendeződés miatt a vállalatok saját kilátásaikat per szaldó kedvezőtlenebbnek ítélik meg, ami a bizalmi indikátorokban is meglátszik. Idén először fordult elő, hogy a lassulás jelei tapasztalhatók az eddig jó helyzetben lévő vállalatokon.
Borús jövőkép
A saját helyzetüket jelenleg jónak ítélő menedzserek közül van olyan, aki kedvezőtlen fordulatot jelez előre, és csökkent azok aránya, akik jelenlegi helyzetüket rossznak ítélik, de bíznak a javulásban. Ami a foglalkoztatást illeti, a kilátások megfelelnek a várakozásoknak. A korábbi bővítési hullám a következő félévben alábbhagy, és egyértelműen negatívak a kilátások az év hátralévő részére.
Összességében az elemzők úgy vélik, hogy a következő negyedévben még nem, de 2011 utolsó három hónapjában már megjelenhetnek a feldolgozóipari lanyhulás első jelei, ami ugyan semmiképpen sem lesz olyan mély, mint a válság idején, de feltehetően kitart majd néhány negyedév erejéig. Az európai adósságválság megoldása rövidtávon nem körvonalazódik, ami emeli a finanszírozási költségeket, növeli a bizonytalanságot, így ezek összességében kedvezőtlen hatással vannak a beruházásokra és a foglalkoztatásra is. A nemzetközi válság elmúlása nélkül a hazai gazdaságpolitika azonban csupán kis mértékben és csak átmenetileg csökkentheti a vállalkozások bizonytalanságát a terhek visszafogásával.
