A dízelüzemű teherautókkal végzett európai áruszállítás története az 1930-as évekig nyúlik vissza, ezek a járművek azonban csak a második világháború után terjedtek el széles körben. Ekkor fokozatosan felváltották a korábban legelterjedtebb benzines teherautókat. A dízel mellett szólt a mintegy 20 százalékkal kedvezőbb üzemanyag-hatékonyság, a nehéz rakományok mozgatásához szükséges nagyobb nyomaték, a hosszú távú fuvarozás alacsonyabb üzemeltetési költsége, valamint a technológia mostoha körülmények között is bizonyított megbízhatósága. A dízelüzemű teherautók első sorozatgyártói közé tartozott a német Daimler-Benz és a svéd Scania.
Németországhoz kötődik egy másik mérföldkő is: 2015-ben Münchenben állt forgalomba Európa első elektromos teherautója. Bár az elektromos tehergépjárművek száma azóta folyamatosan növekszik, részesedésük továbbra is elenyésző, megközelítőleg 0,3 százalék. Dánia kivételnek számít, ahol minden ötvenedik teherautó elektromos hajtású.
Több út vezet az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású árufuvarozáshoz
Az elektrifikáció mellett fokozatosan teret nyernek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatív üzemanyagok is. Ezek egyike a HVO, vagyis a hidrogénezett növényi olaj: hulladékolajokból és növényi zsiradékokból előállított dízelalternatíva, amely a hagyományos dízelmotorokban átalakítás nélkül használható. Ennek köszönhetően a fuvarozóvállalatok úgy csökkenthetik kibocsátásukat, hogy nem kell azonnal lecserélniük járműparkjukat. Egyúttal versenyelőnyre is szert tehetnek azoknak a nagy gyártóvállalatoknak a körében, amelyek fenntarthatósági stratégiájuk részeként előnyben részesítik áruik alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással járó szállítását.
A HVO gyártását 2007-ben kezdte meg a finn Neste, amely a megújuló dízel első és ma is legnagyobb gyártója. A HVO előállításához felhasználható alapanyagok mennyisége ugyanakkor korlátozott, ezért nem várható, hogy ez az üzemanyag teljes egészében kiváltsa a dízelt. A HVO-t gyakran összekeverik a B100 biodízellel, noha tulajdonságaik jelentősen eltérnek. A B100 növényi olajok vagy állati zsiradékok metanollal, illetve etanollal végzett átészterezésével készül. Eltömítheti az üzemanyagszűrőket, és – különösen hideg időben – a megfelelő működéshez szükségessé teheti a meglévő dízelmotorok átalakítását.
A megújuló biomasszából előállított bioLNG az LNG-vel kompatibilis gáz-halmazállapotú üzemanyag. Európában jelenleg a mintegy 15 ezer LNG-üzemű teherautóból körülbelül 2500 használ bioLNG-t. Az LNG és a bioLNG azonban nem azonos: az LNG földgázból előállított fosszilis üzemanyag, míg a bioLNG gyártása a növények által megkötött szén-dioxidot hasznosítja a biogén szénkörforgás részeként. Előállításának volumenét ugyanakkor behatárolja a megújuló alapanyagok elérhetősége.
A dekarbonizáció hosszú távú folyamat, amelynek motorjai a fenntarthatóság éllovasai
Az új hajtástechnológiákra való átállás ezért fokozatos. Egy olyan környezetben, ahol a teherautók átlagéletkora az Európai Unióban megközelíti a 14 évet, egyes országokban pedig meghaladja a 20 évet, nem várható a járműflották gyors megújulása. További nehézséget jelentenek az Európán belüli eltérő feltételek. Miközben a nyugat-európai országok korábban kezdték meg az infrastruktúrába és a megújuló energiaforrásokba irányuló beruházásokat, a közép- és kelet-európai fuvarozók magasabb költségekkel és a tiszta mobilitást támogató infrastruktúra lassabb fejlődésével szembesülnek. Emiatt várhatóan még hosszú évekig több technológia él majd egymás mellett.
A magyar teherautó-állomány átlagéletkora 2024-ben 13,2 év volt. A 95 684 járműből 52 862 – vagyis több mint 55 százalék – tízévesnél idősebb, ami jól mutatja, miért kulcsfontosságúak azok az alacsonyabb kibocsátású megoldások is, amelyek a meglévő dízeljárművekben alkalmazhatók.
Az Eurowag 2025-ös felmérése szerint az európai fuvarozók kiemelt feladatként tekintenek a dekarbonizációra, és tisztában vannak azzal, hogy az átállás elengedhetetlen vállalkozásuk hosszú távú versenyképességének megőrzéséhez. Az infrastruktúra megfelelő fejlesztése és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokhoz való hozzáférés nélkül ugyanakkor nő a „kétsebességes” európai dekarbonizáció kialakulásának kockázata. Ez a közép- és kelet-európai vállalatok versenyképességét is gyengítheti a nyugati piacok szereplőivel szemben.
Az Eurowag a piac átalakulására reagálva alternatív üzemanyagokkal és a közlekedés dekarbonizációját támogató szolgáltatásokkal bővíti európai elfogadóhálózatát. A fuvarozók egyetlen platformon keresztül nemcsak hagyományos üzemanyagokhoz, hanem bioLNG-hez, bioCNG-hez és HVO-hoz, valamint a „biofuel swap” szolgáltatás révén virtuális HVO-hoz is hozzáférhetnek. Ennek köszönhetően minden fuvarfeladathoz kiválaszthatják a legmegfelelőbb energiamegoldást, miközben az Eurowag a közúti árufuvarozás alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás felé vezető, a gyakorlatban is megvalósítható és üzletileg fenntartható átállását támogatja.
Forrás: Eurowag
Borítóképünk illusztráció, fotó: Adobe Stock
