Az AI alkalmazása jelentős versenyelőnyt nyújt: növelheti a hatékonyságot, csökkentheti a költségeket és javíthatja a termékminőséget – összegzi Tóth Miklós AI-szakember, az ÉV Gyára Projektverseny zsűritagja a mesterséges intelligencia alkalmazásában rejlő előnyöket. 

Hol hozhat áttörést az AI a gyártásban?

Tóth Miklós szerint többek között és elsősorban a minőség-ellenőrzésben: a gépi látást alkalmazó AI-rendszerek ki tudják szűrni az anomáliákat és automatizálni tudják a hibás termékek detektálását. A prediktív karbantartásban: az AI-algoritmusok akár egyszerű statisztikai modellekre támaszkodva előre jelzik a meghibásodásokat, lehetővé téve a tervezett karbantartást és csökkentve a váratlan leállásokat. Továbbá a robotikában is: az AI-vezérelt kollaboratív robotok alkalmazkodnak a munkatérhez és a gyártási feladatokhoz, növelve a rugalmasságot. Mindezek ellenére az Európai Unióban a vállalatok mindössze 8-9 százaléka használja ki az AI lehetőségeit, míg Magyarországon ez az arány csak 4-5 százalék, mondja a szakember. „Ez ugyanakkor lehetőséget is jelent azok számára, akik időben felismerik az előnyöket” – teszi hozzá.

Mit jelent 2025-ben a digitalizáció egy gyártó cég számára?

A digitalizáció az analóg folyamatok digitális kiváltását, illetve az adatok intelligens hasznosítását jelenti. „Ha az adatokat nemcsak gyűjtjük, hanem intelligensen elemezzük is, az már valódi digitalizáció. Hogy ezt adatelemző szakemberrel, vagy AI-megoldással tesszük, az már részletkérdés” – mondja Tóth Miklós. „Mondok egy példát. Pár éve egy gyógyszergyárban visszatérő selejtképződés jelentkezett: bizonyos tabletták töredezetten jöttek le a gyártósorról. A szakemberek hónapokig keresték a hibát az összetételben és a gyártási folyamatban, de nem találták az okát. Végül egy AI-megoldás ismerte fel a mintázatot, hogy a páratartalom változása okozta a problémát, tehát az időjárásváltozás állt a minőségi anomáliák hátterében. Ezt nevezem az adatok intelligens elemzésnek, amikor a bemenő adatok és a kimenő adatok között mintázatot keresünk” – magyarázza a szakember. 

Tények és tévhitek az AI-ról

Természetesen több tényező áll az AI alacsonyabb implementációjának hátterében, de ezek közül az egyik, hogy sokszor mostanában az AI-t egyenlőnek tekintik a ChatGPT-vel. „Sok gyártási szakember kipróbálja a ChatGPT-t, és ha az nem segít neki a gyártásban, levonja a következtetést: az AI nem neki való. „Egy másik gyakori félreértés – mondja Tóth Miklós, amikor szakemberek feltöltenek egy gyártási folyamatábrát vagy alaprajzot a ChatGPT-be, és megkérdezik tőle, hogyan lehetne hatékonyabb a termelés. Mindkettő rossz út, minden eszközt arra kell használni, amire az való. „A ChatGPT nem egy mindentudó orákulum. A gyártásban alkalmazható AI-megoldásokhoz szakértői támogatás szükséges” – hangsúlyozza a szakember. 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock