Az iparjogvédelemi szempontokat  Dr. Botos Viktor, a Hipavilon ügyvezető igazgatója egy nem mindennapi, könnyed példán keresztül vezette fel. Egy jogvédő szervezetnek kellett állást foglalnia abban az ügyben, amikor egy majom által, egy lopott fényképezőgéppel készített fotók jogdíja kapcsán merült fel kérdés.

A példából érzékelhető, hogy azért fontosak a szerzői jogi és az oltalmazási kérdések, hogy az adott ötletből csak az alkotó profitálhasson. A szabadalmazás tárgykörébe tartozik például az alapanyag, a gépsor, a gyártási technológia és természetesen maga a létrehozott produktum is. A védjegy pedig nem más, mint a termék útlevele, olyan azonosító, ami megkülönbözteti a terméket vagy szolgáltatást a többitől, és biztonságot jelent a fogyasztó számára.

Előre kell gondolkodni

A 3D-nyomtatás területét különösen érintik a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések. „Meggyőződésünk, hogy ez az iparág olyan mértékben növekszik, hogy előbb-utóbb a szabályozásnak is követnie kell az új tendenciákat” – Falk György, a 3D-nyomtatás hazai úttörője, a Varinex Informatikai Zrt. elnöke.

Felmerül a kérdés például, hogy milyen gazdasági hatást indukál, ha majd egyre több otthonban elérhető lesz a 3D-nyomtatás, és megtehetjük, hogy a gyereknek kinyomtatunk egy elveszett vagy teljesen új Lego elemet. A 3D-nyomtatás az iparjogvédelmen túl további jogi kérdéseket is felvet, például fogyasztóvédelmi vagy szavatossági területen, elég csak egy 3D-nyomtatással előállított csontpótlásra gondolni. Ezekről a kérdésekről előre el kell gondolkodni – hangsúlyozta Dr. Botos Viktor.

Az úttörök

Falk György nosztalgiával emlékezett vissza arra, hogy 1993-ban látott először 3D-nyomtatót a CeBIT-en, és cégtársával Voloncs Györggyel mindent megtettek azért, hogy legyen egy ipari 3D-nyomtatójuk. Akkoriban még marással, kézi módszerekkel állítottak elő modelleket valamilyen kiinduló anyagból, amit a szobrász munkájához lehet leginkább hasonlítani. A 3D-nyomtatás ehhez képest egy teljesen más megközelítés. 3D-nyomtatásnál nem leépítünk, hanem felépítünk valamit a semmiből – magyarázta Falk György. Végül 1998-ban, Magyarországon elsőként elkezdték a 3D-nyomtatást egy olyan óriási géppel, amit csak daruval lehetett beemelni. Azóta 18 év telt el. Ma a Varinex Zrt. 6 ipari, és 2 kisebb, otthoni felhasználásra is alkalmas nyomtatóval rendelkezik. Négy különböző eljárással végeznek 3D-nyomtatási szolgáltatást: FDM (Fused Desposition Modeling, olvasztott huzallerakás), Objet/PolyJet és az SLS (Szelektív Lézer Szinterezés), valamint a DMLS (Direct Metal Laser Sintering, azaz fémporral működő lézer szinterezés).

Ahhoz, hogy 3D-ben ki lehessen nyomtatni valamit, elengedhetetlenül szükséges egy 3D-fájl.

Prototípusgyártás és ipari felhasználás

Falk György szerint az innovációt leginkább abban tudja segíteni a 3D-nyomtatás, hogy már a legelső ötletet ki lehet nyomtatni, kézbe lehet venni, kipróbálható, bemutatható. Sok ilyen tesztelhető „kommunikációs” modellt készítettek pl. az Audinak, de Szent László koponyáját is kinyomtatták, hogy a régészek tovább tudjanak dolgozni a 3D-modellen, miközben az eredeti koponyát visszahelyezték. Karprotézist is készítettek végtagjukat elveszített gyerekeknek az e-NABLE szervezettel összefogva.

Falk György szerint azonban a 3D-nyomtatás az ipari termelésben fogja meghozni a nagy robbanást. Aki nem foglalkozik vele, nem akar tudomást venni róla, az lemarad.