Új anyagállapotot fedeztek fel magyar kutatók

Egy anyag egyszerre viselkedik folyadékként és aktív részecskerendszerként.

Új eredmények a fényalapú áramkörök fejlesztésében

Az új eszköz képes ultragyors optikai jelek nanométeres felületi struktúrák mentén történő továbbítására.

Kvantummikroszkópot fejlesztenek és MI-vel teszik hatékonyabbá a kvantumszámítógépeket

Cél egy olyan eszköz megvalósítása, amelyet a fizikusok, vegyészek, biológusok és mérnökök kvantumszenzorként tudnak használni.

Otthon is használható kvantumprocesszort fejlesztenek magyar fizikusok

Több, mint 200 millió forintnyi támogatást nyert el a Wigner Fizikai Kutatóközpont négy kvantuminformatikai projektje.

Új felfedezés a nanooptikában

Fontos felfedezést közölt az úgynevezett alagúthatással kapcsolatban a Wigner Fizikai Kutatóközpont Dombi Péter által vezetett kutatócsoportja.

Egzotikus anyag-antianyag atomok meglepő viselkedését figyelték meg a CERN-ben

Az ASACUSA kísérlet - magyar kutatók közreműködésével - az egzotikus anyag-antianyag atomok meglepő viselkedését figyelte meg szuperfolyékony héliumban.

Képalkotás kozmikus részecskékkel

A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program keretében.

Nagyszabású fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

Nagyszabású fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,01 milliárd forintos támogatásával, a Tématerületi Kiválósági Program (TKP 2021) keretében.

Magyar tápegységek az európai Jupiter-misszió szondáján

<p>A Wignerben fejlesztett alkatrészek 2022-ben repülhetnek a Jupiterhez, az ESA Juice projektje keretében.</p>

A kvantumtechnológia ipari vonatkozásai

Egy kvantumszámítógép építésénél maga az építés az ipari alkalmazás, ugyanakkor a kvantumtechnológiát jelenleg már kvantumszámítógépek nélkül is használják a különféle ipari és más alkalmazások.

Magyarok a Higgs-bozon és a Hadronütköztető kutatásokban

Közel 100 magyar fizikus, kutató, mérnök és informatikus dolgozik folyamatosan a CERN-ben, ahol elfogadták az Európai Részecskefizikai Stratégiai Terv megújított változatát.

Száz kilométerre az üstököstől

Több mint tíz évig tartó repülés után az elmúlt napokban ért úti céljához, a Csurjumov-Geraszimenko üstököshöz a Rosetta űrszonda. Az égitestet mintegy 100 kilométeres távolságban megközelítő űreszköz soron következő feladatait Szalai Sándor, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa foglalta össze.

A csillagok energiája a Földön

A magfúzió az ideális energiaforrás, amelynek kiaknázásához évmilliókra elegendő erőforrás áll rendelkezésre a tengervízben és a földben.

Magyar szenzorok figyelik az űridőjárást

Megkezdődött a magyar kutatók részvételével zajló űridőjárás-kutatás első adatainak előzetes kiértékelése: a magyar fejlesztésű műszereket tavaly helyezték üzembe a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az Orosz Űrkutatási Intézet (IKI) által irányított nemzetközi tudományos program keretében.