A seattle-i garázsból induló netes könyvesbolt sztorija mára klasszikus, 20. század végi tanmese lett. A világ egyik legkomolyabb vállalkozói sikertörténete egyben a bukások és a hatalmas veszteségek, az új utak és technológiák folyamatos keresésének története is, és egy olyan vezetőé, aki egyszerre zseni és zsarnok, kíméletlen üzletember és eltökélt álmodozó. Jeff Bezos a Forbes által 130 milliárd dollárra becsült vagyonával 2018-ban a világ leggazdagabb embere.

Peter Norvig hivatalos életrajza egy megjegyzéssel kezdődik, amelyet a toborzóknak szán: „Kérlek, ne ajánljatok nekem munkát. Már az enyém a világ legjobb állása a világ legjobb vállalatánál.” Ez pedig a kutatási igazgatói poszt a Google-nél, amit professzori, különféle kutatói pozíciók és a NASA-nál töltött évek előztek meg. Mesterséges intelligenciával kapcsolatos könyvei alapművek, nem tart az egyre okosabb gépek által okozott apokalipszistől, és a feltűnően színes ingei mellett a humora is védjegyévé vált. 

A kollaboratív robotok már nem csak áthelyeznek, összeszerelnek, tesztelnek és csavaroznak, de portrét is rajzolnak. 

Barack Obama tavaly novemberben az USA legnagyobb civil kitüntetésével jutalmazta a szoftvert az űrkutatásba, egyben szoftver- és űrkutatás-történelmet író Margaret Hamilton MIT-s szoftvermérnököt. A szoftvermérnök kifejezés szintén Hamilton agyából pattant ki. 

A világ legfontosabb innovátorai között számon tartott Cynthia Breazeal csaknem három évtizede fejleszt robotokat. Nevét az MIT (Massachusetts Institute of Technology) híres robottorzójának, Kismet gyereknek hála ismerte meg a szakmán túli közvélemény. Jelenleg az MIT Médialaboratóriumának személyi robotok csoportját vezeti.

Az anyagtudományt, az anyagban rejlő lehetőségeket permanensen megújító Neri Oxman az egyik legeredetibb kortárs designer, a negyedik ipari forradalom, a „biológiai korszak” talán legautentikusabb előhírnöke.