A világ vezetőinek Bakuban november 11-22. között megtartott klímavédelmi csúcstalálkozóján a legkevésbé fejlett országok megsegítését célzó összefogás állt a közzéppontban.

Bár a nemrég zárult glasgow-i éghajlatváltozási csúcstalálkozó (COP26) hozott némi előrelépést a klímavállalások terén, a jelenlegi középtávú elköteleződések még mindig nem elégségesek, ez alapján továbbra is kritikus felmelegedés valószínűsíthető az évszázad végéig. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport jelentésében már a COP26 előtt vészhelyzetet hirdetett: ha a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, több mint 50%-os esély van arra, hogy már a következő két évtizedben elérjük a 1,5 °C-os felmelegedést. Milyen dekarbonizációs trendek vezettek ide? Mire lenne szükség a katasztrofális éghajlatváltozás elkerüléséhez?

A gyakori hiedelmekkel ellentétben a fenntarthatóság és a kibocsátáscsökkentés nem lassítja a gazdaságot. Sőt, inkább lökést adhat a kelet-közép-európai országoknak, és még a klímaváltozás okozta károkat is csökkenthetik – ez derül ki a brit Cambridge Econometrics kutatócég budapesti irodájának legutóbbi elemzéséből, amelyet az ENSZ hétvégén Glasgow-ban kezdődő éghajlatváltozási konferenciája (COP26) előtt adtak ki. Az elemzés szerint a régió országai közül Magyarország profitálhat a legtöbbet, ha hamarabb és aktívan kezdi meg a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését.