hirdetés
hirdetés

Gépipari trendek a kkv-szektorban

Verseny az idővel, a térrel és a többiekkel

Az iparban tapasztalható dinamikus változásokat a kisvállalatok ugyanúgy megtapasztalják, mint a multik. A globalizáció, a világkereskedelem hatásai, a munkaerőhiány vagy éppen az alapanyagárak változása mind olyan jelenség, amellyel minden iparági szereplőnek meg kell birkóznia. Az elmúlt évek nagy hatású trendjeiről, a legfontosabb technológiákról, a pénzügyi helyzetről és a beruházási lehetőségekről kérdeztük magyarországi kkv-k vezetőit.

hirdetés

A Mageosz (Magyar Gépipari és Energetikai Gépgyártók Országos Szövetsége) tagjai olyan magyarországi vállalatok, amelyek a gépipari és energetikai gépgyártó, tervező szektorban tevékenykednek hazánkban. A civil kezdeményezés célja, hogy az iparági szereplők számára érdekképviseletet és szakmai segítséget nyújtson. Cikkünkben a Mageosz három tagvállalatának ügyvezetője, Fülöp Gábor (ASG Gépgyártó Kft.), Petrik Márk (Hepenix Kft.) és Szöllősi Árpád (Korax Gépgyár Kft.) szólal meg a hazai cégeket is érintő hatásokkal kapcsolatban.

Élesedő verseny és egy „új időszámítás”

Az elmúlt néhány év meghatározó eseményei közül nem hagyhatjuk ki a 2020-ban lesújtó pandémiát, azonban az előtte már érzékelhető tényezőkkel is érdemes foglalkoznunk. „Már a járvány okozta válság előtt is kiélesedett a verseny az ázsiai gyártókkal. Hiába vannak ezek a vállalatok jelentősen messzebb Nyugat-Európától, a globális áruszállítási láncok segítségével, a termékeiket olcsón előállítva kisebb költséggel tudtak szállítani erre a piacra is. Emellett a régiós verseny is erős hatást gyakorolt a szereplők összetételére. A járvány azonban mindent megváltoztatott” – kezdi Fülöp Gábor az ASG-től.

Szöllősi Árpád hozzáteszi: „2018–19-ben a növekedés abszolút gátja a minden területen tapasztalható munkaerőhiány volt. Mivel a Korax évtizedek óta aktívan kiveszi a részét a gyakorlati szakmunkásképzésben, így a szakemberhiányt a végzősök köréből részben pótolni tudtuk. Hasonlóan igyekeztünk a mérnökállományban is fenntartani az egyensúlyt, de egy nyugdíjba vonuló kollégát nagyon nehezen pótol az első néhány évben egy pályakezdő. 2020-ra sikerült a szakmunkásképzésünket és az egyetemisták gyakorlati képzését úgy kialakítanunk, hogy már nem okoz fennakadást vagy létszámproblémát a szakemberek hiánya.”

Míg a járvány előtt a munkaerőért és a jövedelmező projektekért folyt a verseny, addig 2020-ban szinte teljesen váratlanul tarolta le a piacot a pandémia. Ez nagyon sok vállalkozás számára kihívást jelentett a gépiparban is. „Rengeteg dolog egy pillanat alatt fordult át. Az anyagárak hullámzó változása, a megrendelések visszamondása és rendszertelensége mindenkinek nehézséget okozhatott” – mondja Fülöp Gábor. „Az autóipar bár érzékeny, de minden időszakban húzóágazatnak számított. A járvány azonban ebben a szektorban is éreztette a hatását, ami a Hepenix életében is okozott nehézségeket. Partnereink óvatosabbak lettek, a termelési lemaradásaik miatt a felénk továbbított megrendeléseik is csökkentek. A leállások és a kivárás a teljes szektorban érződött, de ez az első hullám után fokozatosan javulni kezdett” – egészíti ki Petrik Márk.

„A koronavírus-járvány hatása olyan hullámzást indított be, mint amilyet egy szabályzórendszer beállásakor tapasztalhatunk. Ahogy lecseng a pandémia, egy új egyensúlyi állapot köszönthet be” – Petrik Márk.

A járvány Szöllősi Árpád szerint is fennakadást jelentett, a Korax Gépgyárban közel fél évre le kellett állítani a napelemgyártást az alapanyaghiány miatt. „Ezt később túlórákkal és a dolgozóink áldozatos munkájával sikerült pótolnunk. Ráadásul olyan jól, hogy túlszárnyaltuk az előzetes terveinket is” – teszi hozzá.
A szállítási nehézségek és fennakadások összességében oda vezettek Fülöp Gábor szerint, hogy átmenetileg ismét versenyelőnyt jelenthet a kisebb földrajzi távolság. Véleménye szerint azonban nem valószínű, hogy ez hosszú távon így marad.

Közös nevező

Ahhoz, hogy megbízható, stabil termelést tarthassanak fenn a vállalatok – a járvány idején és azon túl is –, elengedhetetlen, hogy modern és megbízható technológiákat alkalmazzanak. Olyanokat, amelyekre a gyártmányok megfelelő minőségű előállításához szükség van.

Így a fejlesztéseket is alapvetően a modernizáció hajtja, a cél a vevői igények minél magasabb szintű kielégítése. „A termelékenységünk érdekében ma már alapvető elvárás a CNC-gépek használata, gyakorlatilag minden munkavállalónknak értenie kell hozzá” – emeli ki Fülöp Gábor, majd hozzáfűzi: „A jövő pedig az automatizációé. A robotok, hegesztőrobotok és automata gépsorok terjedésével a termelés átalakul, de ma már nem csak a tömeggyártásban jutnak szerephez az ilyen megoldások. Ezek ugyanis egyre rugalmasabbak, így egyre kisebb volumenű termelésbe is befoghatók anélkül, hogy meglassítanák az átállásokat. Ez magával vonzza azt is, hogy a munkaerő képzésekor is egészen más szempontokat kell figyelembe venni, magasabb képzettségi szintet kell(ene) elérni.” A differenciált képzési rendszert nemcsak ő, hanem más cégvezetők is hiányolják.

Az oktatás fontosságát, a szakképzés átstrukturálását sürgeti szinte a teljes iparág. „Emellett fontos a rövid távú képzések beindítása is, amelyek rávilágítanak egy-egy megoldásra, és segítenek eligazodni az új technológiák útvesztőjében” – összegzi Petrik Márk, illetve hozzáteszi: „Akadémiákkal, továbbképzésekkel, mintagyárakkal és -üzemekkel támogathatjuk a kkv-szektor modernizációját.”

A versenyképesség múlik rajta

„Ne halogassuk az ipar 4.0 bevezetését!” – ezzel az üzenettel buzdít fejlesztésekre Petrik Márk, aki a Hepenix Kft. vezetése mellett az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformban a kkv-k képviselője. „Robotizáció, kobotizáció, digitalizáció, big data, IoT, IIoT, 5G és mesterséges intelligencia – egy sor olyan fogalom, amellyel foglalkoznunk kell, és be kell építenünk a gondolkodásunkba. Alkalmazásuk ugyanis már nemcsak egy jövőbeli lehetőség, hanem a versenyképességünk múlhat rajta. Az újdonságot valójában az ilyen rendszerek és megoldások integrációja jelenti” – foglalja össze.

Az automatizálás szükségességét Szöllősi Árpád is hangsúlyozza: „Mivel egyre csökken a rendelkezésre álló munkaerő-állomány, kénytelenek vagyunk a termelés robotizálásában gondolkodni. Már csak azért is, mert a fiatalabb generáció nem az egyszerűbb munkafolyamatokban lát fantáziát, hanem szívesebben foglalkozik az eszközök programozásával. Ahhoz, hogy fennmaradjunk, muszáj alkalmazkodnunk ezekhez a változásokhoz is.” Majd kiegészíti: „A versenyképesség záloga a folyamatos megújulóképesség és a hatékonyság fokozása, nemcsak a vevők megfogalmazott igényei, hanem ki nem mondott álmai felismerése és megvalósítása is fontos. Ehhez odafigyelés és segítőkész kommunikáció szükséges a partnerekkel és ügyfelekkel, tehát nem elég csak a termelési paraméterekkel foglalkozniuk a gyártóknak.”


Csak a változás állandó

„Nagy kihívást jelent, hogy a tömegtermeléssel ellentétben, ma már a sokféleség az érték. Egyre több termékfajtát kell gyártani egyedi konfigurációk szerint, ami nemcsak egy autógyárban, hanem gyakorlatilag minden szektorban jelen lévő tendencia” – foglalja össze Petrik Márk. Hasonlóan, a járvány is számos változást hozott, amihez a cégeknek gyorsan kellett alkalmazkodniuk.

Ez a reakció pedig sok esetben hosszabb távú fejlesztések katalizátoraként hatott. Ugyanakkor a cégvezetők fontos változtatási javaslatokat is megfogalmaztak, amelyek a teljes szektort érintenék. Ilyen Szöllősi Árpád szerint a bérek közterheinek csökkentése, a szakmai szervezetek jogszabályalkotásba történő bevonása, illetve a tiszta verseny feltételeinek megteremtése. Fülöp Gábor megfogalmazásában a képzési struktúra átalakítása indokolt és időszerű: „Kormányzati szintű stratégiára van szükség ahhoz, hogy a teljes ágazatban érezhető munkaerő- és szakemberhiányt orvosolni tudjuk.” Fontos lenne szerinte továbbá a pályázatokkal nemcsak az új beszerzéseket, hanem a felújításokat és az állagmegóvást is támogatni, emellett pedig az országos infrastruktúra fejlesztésére is koncentrálni kell.

Forrásteremtés: hogyan finanszírozzák a kkv-k a fejlesztéseiket?

A megkérdezett cégvezetők mindegyike egyetértett abban, hogy a pályázati források és a hitelek szükségesek ahhoz, hogy a szektor fejlődhessen. „Pályázati források nélkül nagyon nehéz nagyobb volumenű fejlesztésekbe belekezdeni. A készlettartás a gépgyártó, fémfeldolgozó vállalatoknál igen sok forrást leköt, így a beruházások finanszírozása sokkal nehezebb. A banki hitelforrások bevonása is fontos lehetőség, de alapvetően az EU-s pályázatok segítenek sok cégnek a céljaik megvalósításában” – foglalja össze véleményét Fülöp Gábor.
Petrik Márk szerint most is igen sok beruházás zajlik a szektorban, illetve a cégüknél is. A pályázati rendszer korlátai azonban őket is érintik: „A legtöbb támogatásból a fejlettebb régiók vállalatai, így a Pest megyei cégek ki vannak zárva. Ezt mindenképpen át kellene alakítani, hogy ne csak a felzárkóztatásra álljon rendelkezésre bevonható forrás, hanem a további fejlesztésekre és a legújabb technológiák bevezetésére is. A hitelkonstrukciók is lehetnének rugalmasabbak, mert jelenleg a magyar rendszer sokkal kevesebb lehetőséget kínál, mint az európai versenytárs országoké.”

A finanszírozással kapcsolatban Szöllősi Árpád őszintén mesélt a 2008–2009-es válság okozta anyagi nehézségekről: „Volt egy rövid időszak, amikor a bérköltségek kiesett fedezetét a Korax hitelből volt kénytelen kifizetni, így eladósodtunk. Azonban a munkatársaink megtartása lebegett a szemünk előtt. Ezt a lépést később éveken keresztül, szinte minden fillért kiszámolva tudtuk kompenzálni. Az eset azonban megtanított minket arra, hogy a beruházásainkat és az egyéb kiadásainkat is csak a fedezet birtokában kezdjük el, nagyon tudatos és átgondolt minden költésünk.” Ugyanakkor megfogalmazza ellenérzéseit is a pályázatokkal kapcsolatban: „A vissza nem térintendő támogatások biztonságosak, azonban elkényelmesedhetnek a hatására a cégek. A valódi innovációhoz ennél kockázatkészebb hozzáállásra van szükség. Önmagában ugyanis a technológiai újítások nem eredményeznek versenyképességet, a valóságos fejlesztés a termékinnovációban (is) keresendő.”

Kun Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés