hirdetés
hirdetés

Világgazdasági kitekintés

Mérsékelt derűlátás jellemzi a német érdekeltségű vállalatokat

Május 6-án hozták nyilvánosságra a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idei konjunktúra-felmérésének eredményeit. Az ott bemutatott adatokat és következtetéseket azon tanulmány összeállításánál is felhasználták, amelyet  a világ országaiban működő német érdekeltségű kamarai szervezetek hasonló felmérései alapján a kamarai szövetség (DIHK) szakértői készítettek. Az alábbiakban ez utóbbi recenzióját olvashatják.  

hirdetés

A világgazdaság élénkülése egyre nagyobb lendületet vesz és a világ országaiban működő német érdekeltségű vállalatok növekvő számban remélik azt, hogy bepótolhatják tavaly elszenvedett veszteségeiket. A német érdekeltségű kamarai szervezetek, (köztük a budapesti székhelyű Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara) által megkérdezett több mint 4.500 tagvállalat közül átlagosan majdnem minden második a gazdasági helyzet javulására számít a fogadóországban. Vannak vállalatok, amelyek a koronavírus-járvány idején felfüggesztették beruházási és foglalkoztatási terveit, s az idén a feltételek javulását kihasználva (és ahhoz hozzájárulva) most fel kívánják gyorsítani azok megvalósítását.

A világgazdaság derűsebb hangulata ellenére azonban a világ jó részén még mindig jelenlévő koronavírus-járvány továbbra is komoly kihívások elé állítja a vállalatokat: az ellátási lánc és a logisztika problémái, egyes áruk és szolgáltatások hiánya, valamint a saját termelési veszteségek még súlyosbodtak is az előző, múlt év őszi felméréshez képest.

A külföldön működő német érdekeltségű vállalatok számára ez idő szerint mégis a kereslet hiánya és a gazdaságpolitikai feltételekkel kapcsolatos bizonytalanságok jelentik a legnagyobb kockázatot. Gondot okoz továbbá a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az energia- és nyersanyagárak erőteljes növekedése, jelentős nyomást gyakorolva a termelési és ellátási láncok amúgy is feszült helyzetére.

A felmérésben részt vevő 41 százalékban ipari és építőipari, 39 százalékban szolgáltató és 20 százalékban kereskedelmi tevékenységet folytató vállalat 47 százaléka a következő tizenkét hónapra a konjunktúra kedvezőbbé válására, 32 százaléka változatlan helyzetre, 21 százaléka viszont tovább romló kilátásokkal számol.

A válaszadók – mintegy alátámasztva a berlini szövetségi kormány és a vezető kutatóintézetek előrejelzéseit - különösen Kínában és Észak-Amerikában számítanak arra, hogy a gazdaság a következő tizenkét hónapban erőteljesen fejlődik. Erre utal, hogy Kínában a derűlátó vállalatok aránya megközelíti a 70, Észak-Amerikában pedig eléri a 64 százalékot. miközben a jelenleginél kedvezőtlenebb feltételekre Kínában csak minden huszadik válaszadó, Észak-Amerikában pedig a válaszadók 16 százaléka számít. A derűlátó vállalatok aránya – 49 százalék – az ázsiai és csendes-óceáni térségben, (különösen Vietnamban, Malajziában, Indiában és Dél-Koreában) is meghaladja a világátlagot.

Más térségekben a világátlagnál kedvezőtlenebb kilátásokat jeleztek a német kamarai szervezetek tagvállalatai: az euró-övezet országaiban, továbbá Afrikában, a Közel- és Közép-Keleten 43, az euró-övezeten és az Európai Unión kívüli fejlett ipari európai országokban 40, Dél- és Közép-Amerikában 31, míg Kelet- és Délkelet-Európában mindössze 30 a tevékenysége feltételeinek javulására számító vállalatok aránya.

A járvány hatása

Az összességében a világgazdasági feltételek kedvező irányú változása ellenére a koronavírus-járvány hatásai továbbra is nagy kihívások elé állítják a világ országaiban tevékenykedő német érdekeltségű vállalatokat.

Így a válaszadók

  • még mindig 72 százalékát sújtják az utazási korlátozások, (ami csupán 3 százalékponttal alacsonyabb a 2020 őszinél),
  • 45 százalékát érintette negatívan a vásárok és egyéb rendezvények lemondása, (ami 6 százalékponttal kedvezőbb a fél évvel korábbinál),
  • 41 százalékát a termékeik és szolgáltatásaik iránti kereslet visszaesése, (szemben az őszi felmérés 53 százalékos mutatójával), miközben
  • beruházásaik elhalasztását vagy törlését pedig a válaszadók még mindig 39 százaléka jelezte, (ami szintén jóval kedvezőbb az őszi 49 százaléknál).

Az elmúlt hónapokban a tengeri szállítással kapcsolatos problémák és a konténerhiány különösen nagy zavarokat okozott a globális kereskedelemben. A szállítási költségek jelentősen megemelkedtek, a szállítási idők pedig meghosszabbodtak. Így azután 2021 tavaszán a vállalatok 40 százaléka küzd az ellátási láncban vagy a logisztikában jelentkező problémákkal, de az ipari vállalatok körében ez az arány 55 százalék, a különösen érintett térségek sorában pedig az ázsiai és csendes-óceáni térség, továbbá Kína és Észak-Amerika érdemel említést.

A német érdekeltségű vállalatok által jelzett főbb kockázatok

A konjunkturális feltételek javulására ellenére a felmérésben részt vevő vállalatok

  • csaknem fele, 48 százaléka panaszkodott a kereslet alakulásával, mint tevékenysége üzleti kockázatával, (ugyanakkor a teljesség kedvéért és a pozitív tendencia alátámasztására meg kell jegyezni, hogy ez a legutóbbi, 2020 őszi felmérés idején még elérte a 63 százalékot);
  • javult a gazdaságpolitikai keretfeltételek, mint kockázati tényező megítélése is: a tavaszi 42 százalékos hat százalékponttal kedvezőbb a múlt év őszi 48 százaléknál, ezzel szemben
  • a szakemberhiányt, mint kockázati tényezőt az őszi 20 százalékkal szemben tavasszal a válaszadók 29,
  • az energia- és nyersanyagárak emelkedését az őszi 13 százalékkal szemben tavasszal 27 százalék
  • a jogbiztonság hiányát pedig az őszi 18 százalékponttal 23 százalék

jelölte meg a következő tizenkét hónap kockázati tényezőjeként.

A fentiekhez képest az árfolyamváltozások (23 százalék), a kereskedelmi akadályok (22 százalék) és a finanszírozási nehézségek (22 százalék), mint kockázati tényező jelentősége mérséklődött az őszi felméréshez képest.

Ugyanakkor vannak szélsőségek is:

  • az árfolyamkockázatot az átlagnál sokkal gyakrabban említik a török (86 százalék) és az orosz (68 százalék) piacon dolgozó vállalatok, míg
  • a finanszírozási kockázat különösen érzékenyen érinti a Kazahsztánban (48 százalék), Iránban (48 százalék) és Görögországban (46 százalék) tevékenykedőket.

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való távozása nyomán keletkezett kereskedelmi akadályok a brit piacon dolgozó német vállalatok 72 százaléka számára jelentenek megnövekedett üzleti kockázatot.

(Kép: Visualcapitalist https://www.visualcapitalist.com/the-88-trillion-world-economy-in-one-chart/)
(Kép: Visualcapitalist https://www.visualcapitalist.com/the-88-trillion-world-economy-in-one-chart/)

Magyarország helye a visegrádi országok csoportjában

A világ, s ezen belül Európa országaiban működő német kamarai szervezetek által a fogadó országban készített felmérések alkalmat kínálnak Magyarország pozíciójának más, jelen esetben a visegrádi csoporthoz tartozó országokkal való összehasonlításra. Az öt szempont alapján készített felmérés az egyes érintett országok tekintetében nagy különbözőségeket mutat, ugyanakkor hazánk megítélése az öt vizsgált szempont közül három esetében is megelőzi a másik három érintett ország megítélését.

Ezek szerint a felmérés során az adott kérdésre adott „javuló” és „romló” válaszok százalékos arányának különbsége alapján az aktuális helyzet megítélését tekintve Lengyelország (50 százalékpont) és Csehország (42) pozíciója kedvezőbb, míg Szlovákiáé pedig (30) rosszabb, mint a megfelelő magyar mutató (33), az üzleti várakozások tekintetében Csehország (35) alig előzi meg hazánkat (32), ugyanakkor jóval kedvezőtlenebb, mint Lengyelország (22) és Szlovákia (18) mutatója, a helyi konjunkturális kilátások tekintetében Magyarország (17) messze megelőzi Szlovákiát (3), Csehországot (2) és a feltűnően gyönge pozícióval rendelkező Lengyelországot (-36), a beruházási szándékok tekintetében hasonló a helyzet, hazánk pozíciója (25) ugyanis itt is kedvezőbb, mint Csehországé (16), Szlovákiáé (13) és Lengyelországé (10), míg a foglalkoztatási szándékok tekintetében hazánkban a létszámbővítést és csökkentést vállalatok arányának különbsége (29) szintén magasabb a Lengyelországban (23), Csehországban (22) és Szlovákiában (16) működő német érdekeltségi vállalatok szándékainál.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés