Hogyan hat az iparvállalatokra? 

Dr. Szalay Rita kiemeli, hogy már az elmúlt néhány évben drasztikusan megnőtt az ESG szerepe a hazai ipar számára, de nem feltétlenül csak a szabályozás miatt. A piaci környezet – a Covid–19 utáni gazdasági visszaesés és ellátásilánc-problémák, a munkahelyi egészség és biztonság felértékelődése, az energiaválság, a kockázatkezelés és mindezek direkt és indirekt pénzügyi hatásai – már évek óta arra serkentik a vállalatokat, hogy válságálló intézkedéseket tegyenek egy gyorsan változó világban, ami a hosszú távú életben maradáshoz szükséges. A szakember rávilágít arra, hogy az ESG nem külön működik, hanem szerves része a vállalati stratégiának. A bevezetett ESG-kerettörvény ugyanúgy, ahogy az EU szabályrendszere is, egy stratégiai szemléletváltást kíván elérni, ami – ha nem csupán adminisztratív teherként tekintenek rá az érintettek – megannyi hosszú távú lehetőséget rejt. 

Előny annál, aki hamarabb lép

A gyártói oldalon a fenntarthatósági szemlélet és gyakorlat bevezetése komoly költségcsökkentéseket vagy éppen hatékonyságnövelést jelent, illetve a hosszú távú kockázatok és lehetőségek felmérésével a vállalat rugalmas ellenálló képességének, válságállóságának, folyamatos megújulásának képességét fokozza – emeli ki az előnyöket a szakember. Példaként említi azokat a vállalatokat, amelyek hamarabb elkezdték a fosszilis energiaforrásoktól való elszakadást, így ők sokkal könnyebben vészelték át az elmúlt időszak energiaválságát. Szintén, akik már évekkel ezelőtt bevezették a távmunkát, rugalmas megoldásokat alkalmaztak a munkavállalók jólléte érdekében, sokkal zavartalanabbul tudtak átállni a pandémia alatti vészhelyzeti működésre. A gyártó vállalatok ráadásul támogatásokhoz juthatnak az ESG-fejlesztések finanszírozására is, így még kisebb áldozattal érhetnek el olyan eredményeket, amelyek néhány éven belül alapvető piaci elvárásnak tekinthetők majd a túlélés érdekében. A teljesebb információk segíthetik a piac tisztulását, hiszen ezáltal jobban kiszűrhetők lesznek az inkább csak rövid távra tervező, „kalandor” cégek.

Ha nem fáj, még előnyükre is válhat

Az ESG-szabályozás az alábbi területeken még a hatékony működést is elősegítheti: 

• Erőforrás-felhasználás: a magas energiaárak miatt racionális döntés az energiafelhasználás újragondolása mind mennyiség, mind pedig összetétel terén. Emellett az EU felől érkező, zöld átállásra vonatkozó nyomás is indokolja a hatékonyságnövelést, és – ebből adódóan – főként a károsanyag-kibocsátás csökkentését, valamint a megmaradt kibocsátás megkötését, ellentételezését.
• Ellátásilánc-transzparencia: egyre jelentősebbé válik az ipari ellátási láncok fenntarthatóságának és válságállóságának biztosítása és bizonyítása minden érintett felé, főként az elmúlt évek jelentős szállítói fennakadásai után.
• Hulladékgazdálkodás: az EPR-rendszer létrehozásával járó többletkötelezettségek (és bizonytalanságok) központi kérdéssé lettek a nagy hulladéktermelők számára, ugyanis innentől kezdve a termékéletciklus végéig kötelesek vállalni a felelősséget az általuk kiadott termékekért, csomagolásért. A drasztikusan megnövekedett hulladékkezelési díjak a körforgásos termékek zárt rendszerben tartását ösztönzik, így a jelentős többletköltségek mérséklése és a hulladékkibocsátás csökkentése érdekében indokolt a tudatosabb gondolkodás egészen az életciklus legelejétől a nyersanyag beszerzéséig.

Fenntarthatóbb működés – nekünk kedvez 

A PwC szakembere kiemeli, hogy az ESG-n keresztül a vállalatok környezetre gyakorolt hatása is kiemelkedhet. Erősödhet a vállalkozások társadalmi szerepvállalása, hiszen pozitívan értékelendők a fenntarthatósági jelentésekben az ilyen irányú törekvések. Emellett javulhatnak a munkavállalói körülmények: azáltal, hogy jelenteni kell ilyen jellegű szempontokról is, a munkavállalók számára is transzparenssé válhat, hogy milyen jogosultságokat és lehetőségeket biztosít számukra a munkáltatójuk, amely így szélesebb körben számonkérhetővé válik (hasonlóképpen a fogyasztóvédelmi szempontokhoz). De      ha a kézzelfogható előnyöket nézzük, akkor még a pénztárcánk is vastagabb marad: a gyártó oldalán felmerülő költségcsökkenés hosszú távon a végfelhasználónál csapódik le, amely mindkét félnek kedvező: egyiknek a piaci versenypozícióját erősíti, másiknak pedig megfizethető és fenntartható alternatívát kínál – összegzi a szakértő. 

Szép, szép, de igaz?

Dr. Szalay Rita megerősíti, hogy bár az ESG-szempontú fejlesztésekben rejlő lehetőségek száma és jelentősége nagy, rendszerint nem azonnal realizálhatók az előnyök, ezért hosszú távú befektetésként tekinthetünk rájuk. A megtérülés elhúzódó volta pedig többnyire nagyobb mértékű ellenállásba ütközik a vállalatokon belül, hiszen a jelenlegi pénzügyi környezet nem kedvez az ilyen időtávú beruházásoknak. Mindazonáltal – tekintettel arra, hogy az EU jelentős összeget különített el kifejezetten zöld célokra, és tömérdek egyéb finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre – mégsem ez okozza a legnagyobb problémát, egyéb tényezők is közrejátszanak, ami többek között a feltételek rendelkezésre állásában ölt testet. Vagyis nincsenek megfelelően képzett ESG-felelősök a vállalatoknál, de az sem segíti, hogy jelenleg sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban is, hogy mit és hogyan kell jelenteniük a vállalatoknak. Így nehéz erőforrásokat is rendelni a feladathoz a szakember szerint. 

Feladat van, de mi segíti a vállalatokat?

A nagyvállalatok számára elsőként két típusú jelentés, az ESG-beszámoló és a fenntarthatósági jelentés elkészítése lesz fontos, ezek jelentik az első nagy kihívást. A nagyvállalatoknak a következő 2 évben már szükséges lesz jelenteni, hogy milyen ESG-átvilágítási folyamatot alkalmaznak a teljes ellátási láncra, valamint hogyan kezelik az esetlegesen felmerülő kockázatokat, így azok részéről, akik közülük esetleg még nem kezdték meg a felkészülést, azonnali lépések szükségesek. 
A PwC szakembere hangsúlyozza, hogy a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok annyiban élveznek előnyt, hogy egy korábban hatályos EU-s direktíva (NFRD – Non Financial Reporting Directive) alapján bizonyos szintű nem pénzügyi beszámolási kötelezettség rájuk eddig is vonatkozott, igaz, ezt a vállalatok többsége nem vette komolyan az elmaradó szankciók miatt. Az OECD ajánlásai és az UN irányelvei az ellátási láncok átvilágítási módszertanához nyújtanak segítséget; a magyar ESG-kerettörvény követelményei is jelentős mértékben építenek, átfednek az ezekben vázolt folyamattal és alapelvekkel. De a jelenben és jövőben legrelevánsabb gyakorlati információkat a European Sustainability Reporting Standardsek (ESRS) tartalmazzák – 2025-ben érkeznek az első kötelező jelentések EU-szerte és itthon is. Ugyanakkor azok a cégek sem ülhetnek tétlenül, amelyekre csak később terjed ki a riportolási kötelezettség, hiszen az első jelentés kiadását megelőzően komoly adatgyűjtési és folyamatszervezési feladataik lesznek. 

A technológia is segít 

A riportolási gyakorlat mellett a vállalatirányítási rendszerek alapvetően sok ESG-adattal kapcsolatban szolgálnak válasszal – emeli ki a PwC szakembere. Jó hír, hogy a környezeti adatok kapcsán a mérés, monitorozás abszolút technológia alapú (jó esetben) környezetirányítási rendszerben történik. A belső szabályzatok, dokumentumtárolás szintén technológián alapszik a legtöbb vállalatnál, valamint például a HR-rendszerek is stabil alapot képeznek. Sok esetben a tréningek is digitálisan folynak, ahogy esetlegesen az ügyfél-elégedettségi mérések vagy az érintetti megkérdezések is. A rengeteg helyről származó adat egy helyen, rendszerben, Excelben vagy bármi egyéb átlátható adattárban való strukturált összegzése ma a legnagyobb kihívás. Mivel ebben az adatok összegzéséhez rengeteg a manualitás, nagy a hibázási lehetőség, valamint rendkívül időigényes. A piacon egyre több szoftver érhető el, azonban az ESG-kerettörvény részletszabályai várhatóan kitérnek egy kötelezően használandó ESG-menedzsment-platformra és egyéb szoftverekre is. 

Lépéskényszerben a Németországból exportálók és a hitelfelvételre készülők

Dr. Szalay Rita kiemeli, hogy az említett nagyvállalatokon kívül lépéskényszerben vannak még a német exportkitettséggel rendelkező hazai vállalatok, mérettől függetlenül; mivel Németországban már 2023. január 1. óta hatályos egy hasonló, átvilágítási célú szabályozás, számukra már előrehaladottabbak az adatigények. Gyakorlati tapasztalataikból meríthet a magyar piac is. Illetve a pénzpiacra külön szabályok vonatkoznak az ESG-megfelelés terén, a hitelfelvételre készülők komolyabb mélységű kérdőívre, dokumentációra számíthatnak az ESG-szempontok kapcsán, hiszen a pénzintézetek fenntartható forráselosztása egyre inkább prioritássá válik.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock

Szerző: Myat Kornél

Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin február-márciusi lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.