Mallász Judit
Becsült olvasási idő: 2 perc
Világszerte szaporodnak az elektromos autók

A gyorstöltők terjedésének egyik gátja a töltési szabványok különbözősége. Az ABB már több mint kétezret értékesített, többségük a váci gyárban készült.

Hollandia példáját alapul véve Magyarország autópálya-hálózatát mintegy 120 elektromos gyorstöltőállomással le lehetne fedni – hangzott el az ABB budapesti e-mobilitás témájú konferenciáján. A cég hazánkban elsőként Budapesten, az Istenhegyi úti MOL kúton telepített ultragyors töltőt. A Hungaroring főbejáratánál szintén átadtak egy, az ABB által az MVM Partner számára tervezett töltőoszlopot. Néhány további, nem közterületi felhasználású töltő szintén működik az országban, például Pápán és Miskolc mellett.

Az ABB az elmúlt évben elfogadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felkérését egy e-mobilitási kutatás-fejlesztési projektben való együttműködésre. A hazai fejlesztési terv első fázisa az e-mobilitás műszaki-technológiai feltételeinek feltárása, és a további tervezéshez szükséges jellemzők meghatározása üzemi kísérletek keretében. A munkához a cég a szükséges eszközöket (telepített töltőegység), valamint a technológiai/technikai támogatást megközelítőleg 1-1,5 éves időtartamra biztosítja.

Ami a töltőhálózat kiépítésének költségeit illeti, pontos értékeket csak a konkrét rendszer összes paraméterének ismeretében lehet megadni. Balogh Attila, az ABB e-mobilitás szakértője tájékoztatásul közölte: Hollandiában, egy három gyorstöltőt tartalmazó állomás összköltsége (beleértve az építészeti munkákat, a napelemeket, a hálózati csatlakozást stb.) durván 200 ezer eurót tett ki. Az üzembe helyezést követően természetesen számolni kell a töltőállomások működtetési (távfelügyelet, szerviz, internetkapcsolat, fizetési rendszer stb.) költségeivel.

A gyorstöltőkkel 15-20 perc alatt menetképessé tehetők az elektromos autók. Ezzel szemben az elektromos hálózathoz csatlakozva (AC megoldással) mintegy 8 óra alatt érhető el azonos töltöttségi szint. A gyorstöltők elterjedésének egyik gátja a töltési szabványok különbözősége (3 alapvető töltési szabvány van: CCS, CHAdeMO, AC), valamint kompatibilitásának hiánya. Az ABB már több mint 2000 gyorstöltőt értékesített, ezek zöme a gyártó váci gyáregységéből került ki.

A világon elsőként Észtországban kezdte meg működését országos, az ABB technológiájára épülő gyorstöltőhálózat elektromos autók számára. A gyártó felelőssége az üzemeltetés, 24 órás felügyelettel, valamint a fizetési rendszer is. A projekt 2011-ben indult, a teljes átadásig másfél év telt el. A 165 DC gyorstöltő internetkapcsolattal rendelkezik (ez a távfelügyelet és a fizetés miatt elengedhetetlen); töltőállomás található minden 5000 főnél népesebb körzetben, továbbá a főútvonalak mentén, legalább 50 kilométerenként.

Egy feltöltéssel körülbelül 150 kilométert lehet megtenni. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elektromos autókat hetente egyszer töltik fel gyorstöltővel. Ha valaki Magyarországon a házában, az elektromos hálózatról akarja feltölteni autóját, akkor a jelenlegi árakon egy töltés mintegy 400 forintba kerül.