hirdetés
hirdetés

Városlakó

Vigyázó állásban

Az elsőként az Egyesült Államokban 1970-ben ünnepelt Föld napja csak két évtizeddel később vált világméretű fiesztává, miközben egyes országokban a környezetvédelem fontosságát már lényegesen korábban felismerték.

hirdetés

Az egyik első környezetvédelmi próbálkozás jegyében a középkori London egéről próbálták eloszlatni az egyre növekvő szmogfelhőket. I. Edward angol király 1272-ben rendeletben tiltotta meg a londoniaknak a széntüzelést. A szigetországban ugyanis mindaddig a fatüzelés dívott, csakhogy az erdők megtizedelése után a lakosság jelentős része áttért az északkeleten nagy mennyiségben rendelkezésre álló, könnyen kitermelhető kőszénre.

A meglehetősen gyenge minőségű tüzelőnek azonban szó szerint nagyobb volt a füstje, mint a lángja, így a hidegebb napokon London egyre gyakrabban borult köd helyett szmogfelhőbe. Ezt lett volna hivatott mérsékelni az Edward-féle rendelet. A szabályszegőket ki is végezhették, mégsem sikerült London egét tisztán tartani, a fa ugyanis túlságosan drága volt, tüzelni viszont kellett. A szénfelhasználás visszaszorításával Edward utódai is hiába próbálkoztak. A szmog kifejezés is a ködös Albionból ered, igaz, jóval később, 1905-ben kezdték el a füst, angolul: smoke és a köd (fog) keveredését így emlegetni.

Történelmi előzmények

Párizsban elsőként a vágóhidak üzemeltetőit vették elő a környezetvédelem nevében: 1366-ban a helyi vágóhidakon dolgozó henteseket kötelezték, hogy a levágott jószágokból visszamaradó hulladéktól a városon kívül szabaduljanak meg. Hasonlót szabályozást vártak volna a XVIII. század első felében Philadelphiában is: aktivisták petícióban követelték a helyi bőrcserzőüzemektől, hogy a gyárak termelte szemetet szállítsák el. Noha az aktivisták rengeteg támogatóra akadtak, győzelmük legfeljebb erkölcsi lehetett, a gyárak üzemeltetői ugyanis a fülük botját sem mozdították.

A helyi problémák globális problémává értek össze
A helyi problémák globális problémává értek össze

A gyárosok és a civilek ellentétét az ipari forradalom tovább fokozta. Ennek folyományaként született meg 1863-ban az első nagyszabású modern környezeti törvény, a British Alkali Act. Utóbbi a szappan- és az üveggyártásban, valamint a textiliparban is fontos szóda, azaz a nátrium-karbonát előállítási módjára reagált. Az eljárás miatt ugyanis rohamosan nőtt néhány melléktermék, például a hidrogén-klorid kitermelése. A viktoriánus Angliára egyébként is jellemző volt a természetbe való visszavágyódás, így nem egyszer manapság is aktuális kérdéseket feszegettek, például a féktelen fogyasztás következményeit.

Magyarországon a környezetvédelmet sokáig az erdők és azok vadvilágának a megóvása jelentette. A mindezek védelmét ellátni hivatott első jelentős rendeletet II. Ulászló király hozta 1504-ben, megtiltotta ugyanis a szabad vadászatot, igaz, csak a jobbágyoknak. Tíz évvel később Werbőczy István jogszabálygyűjteményében, a Hármaskönyvben megkülönbözteti a makkos erdőt, a bárdos erdőt, valamint a közönséges erdőt, amelyek közül a legnagyobb értékű makkos, illetve a faanyagot szolgáltató bárdos erdő használatát szigorú szabályokhoz kötötték.

A nemesek között évszázadokig zsinórmértéknek számító törvénykönyv figyelmet fordított a fiatal erdők legeltetéssel szembeni védelmére, illetve rendelkezett az erdei károk megtérítéséről is. Jelentős a magyar erdészet történetében a Mária Terézia által 1769. december 22-én – osztrák mintára – kiadott erdőrendtartási törvény. Ez többek között kimondja „az Erdök mindenkori jó és virágzó állapotban tartattnak. (...) Arra való nézve szükséges dolognak állítottuk lenni, hogy ezen Országunkban – is az Erdöknek vágásában, és azokkal való élésben jó rend-tartást tegyünk.” Alig pár száz kilométerrel odébb, Hans Carl von Carlowitz szász adótiszt és bányafelügyelő 1713-ban írt tanulmányában – például energiatakarékos tűzhelyek és szigetelés alkalmazásával – a fakészletek „fenntarható használatát” sürgette.

Noha a Magyar Tudományos Akadémia 1825-ös megalapítása, majd annak égisze alatt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók című sorozat elindítása tovább segítette a magyar környezetvédelem fejlődését, az első mai értelemben vett aktív természetvédelmi megmozdulásra még negyedszázadot kellett várni. Miközben az európai hód egy időben olyannyira elterjedt volt, hogy jelenlétét településnevek – például Hódmezővásárhely – is megőrizték, a XIX. század közepén a rágcsálók populációi annyira megcsappantak, hogy a kipusztulásukról cikkeztek.

Noha a hódokat nem sikerült megmenteni, a madárvédelem igazi sikertörténet volt Magyarországon. A német mezőgazdászok és erdészek 1868-as gyűlésükön hívták fel az Osztrák-Magyar Monarchia illetékes elöljáróinak a figyelmét, a nemzetközi szerződés szükségességére, a madarak több országot érintő vonulása miatt. Illés Nándor erdőtanácsos 1871-ben a rovarpusztító madaraknak a „természet háztartásában” betöltött szerepéről cikkezett. Egy évvel később be is iktatták azt a vadászati törvényt, amely fészkelési időszakban védetté nyilvánította a hasznos madarakat.

Az első madarak és fák napját is egy magyar ornitológus, Chernel István szervezte 1902-ben, annak tiszteletére, hogy az európai államok egyezményt kötöttek a hasznos madarak védelméről. „A természetvédelem klasszikus korszaka a 19. század vége, 20. század eleje. Ekkor ébredt fel az emberekben a vágy, hogy az általuk értékesnek gondolt természetes helyeket, élőlényeket megóvják” – nevezi meg a modern természetvédelmi törekvések mozgatórugóit Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója.

Az egyik legfontosabb mérföldkő az amerikai Yellowstone Nemzeti Park 1872-es megnyitása volt. A parknak nemcsak a három államon átnyúló térség köszönheti a túlélését, de az amerikaiak emblematikus állata, a bölény is. A kontinensre beszabaduló európaiak ugyanis módszeresen irtották a négylábút, néhány egyedet azonban sikerült a nemzeti parkba menekíteni, utóbbiak később a fajmentési program legfontosabb szereplőivé váltak.

A cikk teljes terjedelemben a GyártásTrend Magazin 2013/4. számában olvasható.

Geri Ádám
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[129958] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés