Katie Bouman, az MIT hallgatója és csapata kifejlesztettek egy olyan algoritmust, amely végre fotón mutathatja meg, hogy valójában milyen is egy fekete lyuk. Idáig az összes „fénykép”, amelyeket a fekete lyukakról láttunk, tulajdonképpen csupán művészi interpretációi annak, ahogy szerintünk egy ilyen kozmikus jelenség kinéz.

Annak érdekében például, hogy a saját galaxisunk közepén ténykedő szupermasszív fekete lyukat fényképen rögzíteni tudjuk, nagyjából a Földével megegyező átmérőjű távcsőre lenne szükségünk. Tekintve, hogy egy ekkora teleszkóp létrehozása lehetetlen, Bouman algoritmusa, az úgynevezett Continuous High-resolution Image Reconstruction using Patch (CHIRP) segítségével az Eseményhorizont Teleszkóp (EHT) lánc által összegyűjtött adatokat próbálja összeszőni.

Az EHT láncot számos, a világ különböző részein felállított rádióteleszkóp alkotja, amelyek képesek a galaktikus poron áthatolni.  A csillagászok együtt, egy nagy, Föld méretű teleszkópként kezelik az EHT-t, amely a távcsövek által begyűjtött adatokat összekapcsolja. A probléma az, hogy az űrben megtalálható összes ko(s)zmikus por miatt a távcsövek nem egyszerre kapják meg az adatokat.

A CHIRP képes kiszűrni az atmoszférikus zajt, hogy pótolja a hiányzó adatokat, és a többi algoritmusnál tisztább képet hozzon létre.

A tanulmány egyik szerzője, Michael Johnson a PopSci-nak úgy nyilatkozott, hogy a tudósok az algoritmus felhasználásával hamarosan „képesek lehetnek mozgóképen megmutatni, amint egy fekete lyuk bekebelezi az anyagokat”.

Egyelőre persze az állókép létrehozása is hatalmas fejlődést jelentene a tudomány számára.