A tudósok a vállalkozással arra a kérdésre keresték a választ, hogy az állatok veleszületett navigációs képességei univerzálisak-e, vagy szorosan az élőhelyükre korlátozódnak. A tesztben résztvevő, kopoltyús teremtmények egy számítógéppel, LIDAR-rendszerrel és egy plexiből készült víztartállyal felszerelt, négykerekű járművet kaptak, hogy számot adhassanak vezetési képességeikről. Az aranyhalak a komikus hatást keltő masinát a vízzel töltött fedélzeti tankban úszkálva kormányozták el az egyes desztinációkig. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a komputer a kocsi számára is értelmezhető utasításokra fordította le az állatok mozgását.

A kutatók a vizsgálati (h)alanyok tájékozódási kompetenciáját úgy tesztelték, hogy a tartállyal szemközti falra jól látható célpontot helyeztek el. Néhány napos edzés után a halak már könnyedén elirányították a kocsit a desztinációhoz. Még különböző, hamis célpontok utólagos belengetésével sem lehetett megvezetni őket.

Az izraeli tudóscsapat két fontos tanulságot szűrt le a kísérletekből.

Először is, az eredmények arra utalnak, hogy a navigációs képesség egyetemleges, és az egyes állatok eredeti élőhelyétől gyakorlatilag független.

Másodszor azt mutatják, hogy az aranyhalak kellően fejlett kognitív képességgel rendelkeznek ahhoz, hogy egyes kimondottan komplex feladatokat idővel a számukra tökéletesen idegen környezetben is el tudjanak végezni.