Az automatizálási feladatok nagy része a gyakorlatban nem oldható meg képfeldolgozás nélkül: a „klasszikus” minőség-ellenőrzés, az alkatrészek automatikus továbbítása vagy a robotok „látási” képességének megteremtése egyaránt képfeldolgozó rendszereket igényel. Ennek tükrében érthető, hogy az ágazat tavaly minden idők legnagyobb értékesítési mutatóit produkálta. Németországban például a képfeldolgozás piaci szereplői mintegy 1,6 milliárd eurós forgalmat értek el, közel 5 százalékkal növekedve 2012-höz képest.

A várakozások szerint a vásár trendtémái közé fog majd tartozni a 2D-s és 3D-s képfeldolgozás, a CMOS és a CCD érzékelők, illetve a saját intelligenciával rendelkező okos kamerák és a PC-s rendszerek versengése. Míg a 3D-s érzékelők és alkalmazások például a minőségirányításban vagy az alkatrész-továbbításban már ma is elterjedtek, más területeken még csak a „jövő zenéjét” jelentik. Fontos érv azonban, hogy a kamerák és érzékelők nemcsak nagyobb teljesítményűek és kompaktabb kialakításúak lesznek, hanem áruk is rohamosan csökken. Ezek a trendek pedig jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendszerintegrátorok gazdaságos megoldásokat hozhassanak létre, illetve további lehetőségek nyíljanak meg a technológia előtt.

Okos kamerák versus PC-s rendszerek

Az ipari képfeldolgozásban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az úgynevezett okos kamerák, amelyek nemcsak a kép rögzítésére, hanem integrált processzoruknak köszönhetően közvetlen kiértékelésre is alkalmasak, egyúttal kompakt és gazdaságos megoldást jelentenek a szokásos PC-alapú képfeldolgozó rendszerekkel szemben. A legfőbb előnyök az egyszerűség, a könnyű kezelés, a gyors működés és a robusztus felépítés. Kiküszöbölik a PC-s rendszerek nagy hely- és erőforrásigényét, lényegesen kisebb áramfelvételük miatt elsőrendű választást jelentenek a fenntartható és energiahatékony gyártáshoz.

A high-tech elemek miniatürizálása alapjaiban új alkalmazási területeket teremt. Ám a korszerű képfeldolgozó rendszerek 16 megapixeles felbontásához társuló kiugró teljesítményhez megfelelő interfészek kellenek, amelyekkel a hatalmas adatmennyiségek gyorsan átvihetők. Ezen a téren az áttörést az USB 3.0 jelentheti, amely 5 GBit/s bruttó, illetve 400 MByte/s nettó átviteli sebességével 3,5 Gigabit Ethernet gyorsaságot valósíthat meg. Az ultragyors interfésszel pedig a különösen igényes alkalmazások is szóba kerülhetnek.