A Földön található közönséges jég strukturált, merev formájú kristályokból áll. Nagyjából húszféle kristályformát ismerünk. Létezik amorf jég is, amelynek eddig csak két típusát fedezték fel, a nagy és kis sűrűségű amorf jeget. Amerikai tudósok most megalkották vagy inkább felfedezték a harmadik típusú jeget, amelyet közepes sűrűségű amorf jégnek (MDA) neveztek el. Az eredmény átírhatja a vízről szóló tudásunkat is.

Az új jeget úgy alkották meg, hogy közönséges jeget és acélgolyókat ráztak össze egy mínusz 200 Celsius-fokos fagyasztott edényben. Ahelyett, hogy a tudósok kisebb jégdarabokat kaptak volna, rájöttek, hogy egy teljesen újfajta anyag született, amely elképesztő fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. Noha szilárd halmazállapotú, rendezetlen molekulái ugyanolyan sűrűségűek, mint a folyékony víz. Ráadásul, amikor felmelegszik és átkristályosodik, hatalmas mennyiségű hőt szabadít fel. 

A felfedezés elméletileg is érdekes, mert a tudósok szerint az MDA-nak nem vagy nem így szabadna léteznie. A bevett nézet szerint az amorf jégnek két létező formája van, közöttük hatalmas sűrűségkülönbség van, amelyen belül nem létezhet jég. Az amerikai kutatók tanulmánya kimutatta, hogy az MDA sűrűsége pontosan ezen a sűrűséghézagon belül van, és ennek a megállapításnak messzemenő következményei lehetnek a folyékony vízzel kapcsolatos ismereteinkre.

„A vízzel kapcsolatos modelleket újra kell tesztelni. Képesnek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a közepes sűrűségű amorf jég létezését. Ez lehet a kiindulópont a folyékony víz végleges magyarázatához” – mondta Christoph Salzmann, a UCL kémiaprofesszora, aki azt gyanítja, hogy az MDA-ból a világűrben sokkal több van, mint a Földön. Az MDA potenciálisan a külső Naprendszer jégholdjainak belsejében lebeghet. A Jupiter és a Szaturnusz gázóriások ugyanis elképzelhető, hogy a golyómaráshoz hasonlóan a jeges holdakra ható árapályerőket fejtenek ki, vélik a kutatók.

Forrás: IFL Science 

Borítókép: forrás: IFL Science / fotó kredit: Christoph Salzmann