Az elmúlt években nagy vita alakult ki a gépész tervezőrendszereket fejlesztők és használók között egyaránt, hogy a hagyományos történetalapú parametrikus modellezés vagy a történet nélküli direkt modellezés jelent-e hatékonyabb megoldást a tervezők munkájában. Vannak olyan területek, ahol egyértelműen hatékonyabb a geometria közvetlen módosítása, mint például a formatervezés, azonban a gépészet esetében ez már korántsem ennyire egyszerű.

Integrált parametrikus direkt modellezés

Sok esetben éppen a történeti sorrend megváltoztatásával, átalakításával lehet a legegyszerűbben áttervezni a konstrukciót, és a fejlett modellezési módszerek alkalmazásával a bonyolult berendezések parametrikus kapcsolatrendszerétől sem kell tartani. Nem lehet elvetni a direkt modellezés előnyeit sem, hiszen a konkurens tervezőrendszerek közötti átjárás megszünteti a parametrikus modellstruktúrát, és ezekben az esetekben a modell módosítása csak a geometria közvetlen szerkesztésével valósítható meg.

Az Autodesk teljesen új szemszögből közelíti meg a problémát azzal, hogy ötvözi a két modellezési módszert egy hibrid környezetben. Ezentúl a konstrukció készítése közben szabadon választhatunk, hogy parametrikus vagy direkt eszközöket alkalmazunk, ráadásul anélkül váltogathatunk a két megoldás között, hogy közben bármilyen tervezési információt elveszítenénk. Ennek az új elgondolásnak a hatékonyságát tovább fokozza, hogy a szoftver a direkt modellezési környezetben is megőrzi az alkalmazott parancsok sorrendjét, így ezek utólagos módosítása is könnyen elvégezhető. A direkt eszközök használata közben is lehet paraméterekre hivatkozni vagy függvényeket definiálni, így a lehetőségeknek már csak a képzelet szab határt.

Felületmodellezés és gépészeti tervezés egyben

Az iparban számos olyan terület van, ahol a formatervezés legalább olyan fontos részét képezi a termékfejlesztési folyamatnak, mint a gépészeti tervezés. Ezekre a formatervezői feladatokra is léteznek speciális szoftverek, amelyek kimondottan erre a területre fókuszálnak, és ezekben a faladatokban kiemelkedő képességekkel bírnak. Az Autodesk formatervező szoftvere, az Alias az egész világon elismert és alkalmazott rendszer, és része az Autodesk több tervezői csomagjának is, így sok felhasználó számára elérhető. Az Alias mellett korábban többször felmerült már az igény Inventorba integrált formatervezői eszközökre, hiszen egyszerűbb esetekben nincs szükség az Alias komplex eszközpalettájára, illetve nagy előnyt jelent a tervezők számára, hogy ezeket a feladatokat is egy már jól ismert környezetben tudják megvalósítani.

A 2015-ös Inventor egy új felületmodellező eszköztárral is kiegészült, amelynek segítségével a mérnöki felületeknél jóval bonyolultabb általános formákat is egyszerűen ki lehet alakítani. Az Aliashoz hasonlóan az Inventor új modulja is NURBS felületekkel (non-uniform rational B-spline surfaces) dolgozik, ami biztosítja az analitikus geometriát. Az ilyen rendszerekben megszokott módon testreszabott kontrollháló segítségével lehet a felületeket manipulálni, de akár a meglévő mérnöki felületekhez is hozzá lehet illeszteni a formatervezett elemeket. 

Nagy összeállítások még hatékonyabb kezelése

Az Autodesk nagy súlyt fektetett az elmúlt években a nagyméretű konstrukciók minél hatékonyabb kezelhetőségére. A részletességi szintek alkalmazásával be lehet állítani, hogy az összeállítás mely részei legyenek leegyszerűsítve, és mely részei legyenek betöltve teljes részletességgel. A tervezés során lehet váltani az egyes részletességi szintek között, így biztosítva a minimális gépigényt. Az összeállítások expressz módba történő átváltásával töredékére lehet csökkenteni a megnyitáshoz szükséges időt. A többmagos processzorok kihasználásával sokkal gyorsabbá vált a grafikus megjelenítés és a rajzi nézetek generálása egyaránt.

Műszaki rajz készítése során a szoftver képes a nézeteket raszteres módba generálni, amelynek a kiszámításához szükséges idő töredéke a vektoros megjelenítésének, ráadásul a rajzi eszközök nagy része ebben a módban is elérhető. A megjelenítés bármikor átváltható vektoros módba, azonban a szoftver ezt a műveletet is a háttérben számolja, így közben tovább lehet dolgozni a rajzon. A 2015-ös Inventorban tovább gyorsul a rajzkészítés annak köszönhetően, hogy a szoftver a rajzi nézetek elkészítéséhez az összeállításokat expressz módban tölti be. Ezt az új lehetőséget a raszteres megjelenítéssel kombinálva minden eddiginél hatékonyabban lehet rajzokat készíteni. 

Fejlettebb lemezkivágás parancs

Hajlított lemez esetében kétféle módon lehet egy kivágást elkészíteni. Az egyik esetben a lemez egyszerű gyárthatósága, a másik esetben pedig inkább a pontos illeszkedés az elsődleges. Az előző esetben a kivágott felület a kontúr minden pontján merőleges a lemez síkjára, vagyis a geometria egyszerű 2D-s kontúrvágással kialakítható, az utóbbi esetben viszont a pontos illeszkedés érdekében a kivágott felület és a lemez síkja által bezárt szög nem állandó, vagyis a vágófejet a kontúr mentén vezérelten dönteni kell. Hajlított lemezeknél bizonyos esetekben korábban nehézkes volt annak biztosítása, hogy a kivágás a hajlított felület minden pontjára merőlegesen készüljön el, vagyis hogy a kiterítést követően a terítéken ne képződjenek áthatási görbék.

A legegyszerűbben eddig úgy lehetett ezeket az eseteket modellezni, hogy először felületet kellett készíteni, a kivágást azon kellett létrehozni, majd a felületet vastagítással lemezzé kellett alakítani. A kivágás parancsban mostantól be lehet állítani, hogy a megrajzolt kontúrt annak síkjára merőlegesen konstans irányban akarjuk átvágni a lemezen, vagy a szoftver számolja ki a kontúrlemezre készített vetületének minden pontjába a lemez síkjának merőlegesét, és így végezze el a kivágást.

Továbbfejlesztett összeillesztés

A tavaly megjelent Joint utasítás a hagyományos kényszerek helyett egyszerűbb és gyorsabb megoldást kínál a komponensek összeszerelésére. Működésének lényege, hogy felismeri a felületek és élek nevezetes pontjait és az adott pontokban értelmezhető irányokat, majd ezek alapján illeszti össze az alkatrészeket és összeállításokat. Előnye, hogy egy összeillesztési parancs képes kiváltani akár három kényszert is, ráadásul utólag bármikor megváltoztatható a kapcsolat típusa.

Az eddig is nagy népszerűségnek örvendő parancs új lehetőségekkel bővült a 2015-ös Inventorban. Ezentúl két felület virtuális középpontjához is lehet kényszerezni, így nincs szükség minden esetben középsíkok alkalmazására. Ezzel az új megoldással például egyetlen Joint parancs segítségével be lehet illeszteni egy csapot egy villába úgy, hogy az ne csak egytengelyű legyen, hanem középre is kerüljön.

Vázszerkezet elemeinek „újrahasznosítása”

A Frame Generator évek óta nagy segítséget jelent a vázszerkezetek megtervezésében, hiszen a tartalomközpontból kiválasztott szabványos profilokat a szoftver automatikusan a helyére illeszti, beépített megoldásokat kínál a csomópontok kialakításában, és a darabjegyzéket is folyamatosan aktualizálja a változások során. A váz alapját minden esetben egy skeletonmodell adja, amelynek éleit és vázlatelemeit felhasználva lehet az egyes profilokat beilleszteni. A skeletonmodell minden változása kihatással van a teljes szerkezetre, így nagyon gyorsan el lehet végezni a konstrukció módosításait.

Az új Reuse parancs segítségével a már beillesztett és testreszabott profilokból tetszőleges számú asszociatív másolatot be lehet tenni a szerkezetbe, amelyek követik az eredeti szelvény minden változását és öröklik annak végkialakításait. A másolat beillesztése közben egyaránt meg lehet változtatni a profil orientációját vagy az irányultságát. Szükség esetén az eredeti szelvény és a másolat között a kapcsolat bármikor megszakítható, így nem kell az adott elemet törölni és újra beilleszteni. A Reuse parancs gyorsítja a tervezési folyamatot, egyszerűsíti a modellstruktúrát és csökkenti a fájlok számát, így még hatékonyabbá teszi a vázkészítő modul használatát.

Még összetettebb söprési alakzatok

A söprés használata során a söprendő profil, a pálya, illetve a vezérgörbe vagy vezérfelület kijelölése mellett mostantól elforgatási szöget is meg lehet adni, így a parancs még komplexebb geometriai formák leírását teszi lehetővé. Az új módszer működésének lényege, hogy a szoftver söprés közben a profilt a pálya kezdő- és végpontja között a megadott szögben folyamatosan és egyenletesen elforgatja a pálya körül. A parancs jól kombinálható függvénnyel definiált, felületek metszeteként létrehozott vagy vetületként képzett görbékkel egyaránt, de akár több söprés is egymásra építhető.

A leírtak csak néhány újdonságot mutatnak be, a teljes fejlesztési lista ennél jóval bővebb. Az újítások a vázlatolóeszközöktől kezdve az alkatrész-modellezésen és -összeállításon keresztül a rajzkészítésig minden területet érintenek. Összességében elmondhatjuk, hogy ismét sokan profitálhatnak az új Inventor verzió által nyújtott előnyökből.