Tudatmódosító az űrutazás
Nem túl jó hír a leendő marsutazóknak, hogy bizonyos kísérletek alapján az űrbéli környezet károsíthatja az agyuk működését. 

Már több mint egy fél évszázada, hogy a NASA kiküldte első asztronautáit az űrbe, ám az űrügynökség még mindig feszült érdeklődéssel vizsgálja a kozmikus körülmények emberi szervezetre gyakorolt hatását. Jelen esetben legyen elég az ikertestvéreken végzett, és a látás űrbéli alakulását fürkésző kutatásokat megemlítenünk.

Mint az bizonyos új egérkísérletek alapján kiderült, a kozmikus sugarak (messzi-messzi tájakról érkező, nagy töltésű részecskék) az agy működését is jelentősen megváltoztathatják. Az űrbéliekhez hasonló sugaraknak kitett egerek kíváncsisága konkrétan megcsappant, viselkedésük zavarodottabbá vált. A NASA űrbéli sugárzást mérő laboratóriumában (Space Radiation Laboratory) teljesen ionizált oxigénnel és titánnal „ostromolták” az állatokat, amivel a mélyűri utazások során tapasztalható állapotokat igyekeztek rekonstruálni.

Hat hét után határozott elváltozások jelentkeztek az egerek agyában, amikor gyulladások kezdték megszakítani a szerv idegsejtjei közötti kommunikációt. A tanulmány szerint a részecskék apró lövedékekként roncsolták szét a dendritként ismert, ágszerű szinapszisokat (ingerület-átvivő helyek), márpedig a kognitív funkciók romlását, és magát az Alzheimer-kórt is gyakran ezek károsodásával rokonítják.

Mint mondtuk, az egerek viselkedését vizsgáló kísérletek lanyhuló kíváncsiságot és zavartságot mutattak ki az állatokban; mindezen vonások felfedezhetőek a sugárkezelésben részt vevő, agydaganatos betegekben is.

Jó hír, hogy a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó asztronautákat a Föld magnetoszférája nagyrészt megvédi a kozmikus sugárzástól, és a kutatók szerint amúgy is hónapok kellenének a kimutatható agyi elváltozások kialakulásáig. A több éves marsi utazásnál viszont már gondok lehetnek, hiszen mint ahogy azt az Irvine-i Kaliforniai Egyetem sugárterapeuta professzora, Charles Limoli megfogalmazta: „az űrutazás során a teljesítménycsökkenés, a memória- és a koncentrációs zavarok, illetve a tudatvesztések a küldetéseknél kritikus tevékenységeket is befolyásolhatják, és az ezen részecskéknek való kitettség hosszú távon, valamint az egész életre kihatóan kedvezőtlenül érinthetik a tudat működését.”