hirdetés
hirdetés

Portré

Szikszóról Szingapúrba

Kovács Péter kutatóként eredetileg gyógyszergyáraknak és partnereiknek végzett klinikai vizsgálatokat, jelenleg Szingapúrból igazgatja sikeres biotechnológiai befektető cégét.

hirdetés

Kovács Péter első cégét 2007-ben hozta létre, öt évvel a Semmelweis Egyetem gyógyszerészi karának elvégzése után. A CRU Hungary Egészségügyi Szolgáltató Kft. (CRU) fázis II és III klinikai vizsgálatok végzésére alakult. Kezdetben főként gyógyszergyáraknak és azok szerződött partnereinek (CRO-cégeknek) dolgoztak, ám a sikeres működésnek köszönhetően gyorsan bővülni tudtak. A cég első telephelye a Borsod megyei Szikszó település kórházában volt, azóta az ország több pontján, valamint több európai és Dél-Kelet Ázsiai országban is nyitottak klinikai központokat.

„Büszke vagyok rá, hogy Szikszón – az ország egyik legkisebb kórházában – pár év alatt olyan mennyiségű klinikai kutatási projektet végeztünk, magas betegszámmal, amely messze megelőzte bármely megyei vagy a nagy budapesti kórház klinikai kutatási teljesítményét” – mondta lapunknak Kovács Péter. A bővülés elsősorban a szolgáltatások területén történt. 2015-től fázis I kutatásokat is végeznek, olyannyira, hogy jelenleg is a CRU a legnagyobb akkreditált fázis I központ Magyarországon. Az egykori Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház területén alakult meg első fázis I kutatóközpontjuk, ahol a CRU által fejlesztett és vásárolt egyedi kutatási szoftvert és hardvert is használják, melyhez hasonlóak csak néhány nagy angol és német orvosegyetemen találhatóak jelenleg. Számos biotechnológiai cég a CRU ezen fázis I központja miatt hoz Magyarországra kutatási projektet. A gyógyszerkutatások mellett az évek során komoly alapkutatási projektekbe is belekezdtek, elsősorban az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel és kutatócsoportjaival, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóival, illetve az állami Bay Zoltán Kutatóközponttal. „A medtech vonal az elmúlt pár évben vált hangsúlyossá a cég életében. A korábban kizárólag gyógyszerfejlesztési portfóliónkban egyre nagyobb részt kapnak az orvosbiológiai, biotechnológiai, medtech projektek, mind a külsős megbízású klinikai vizsgálatokban, mind a saját fejlesztésekben” – mondta Kovács.

Névjegy
Kovács Péter szeret tanulni: a fiatalember gyógyszerészként végzett 2002-ben a Semmelweis Egyetemen, majd klinikai farmakológiai szakvizsgát tett a Szegedi Tudományegyetemen. Egészségügyi menedzser MSc diplomát szerzett a Semmelweis Egyetemen, PhD-ját klinikai genetika területén pedig a Pécsi Tudományegyetemen végezte. Utána MBA-diplomával bővítette tudását Frankfurtban nemzetközi orvosmenedzsment szakirányon, majd az amerikai MIT-n üzleti mesterséges intelligenciát tanult. „Eredetileg kutatónak készültem, de mindig is érdekelt a nemzetközi orvosmenedzsment, illetve egy saját vállalkozás indítása” – mondta Kovács Péter, aki jelenleg a világ egyik leggyorsabban fejlődő és leginnovatívabb országában Szingapúrban él feleségével és két lányával.

Biotechnológiai vállalkozás

Kovács Péter közel két éve költözött ki családjával Szingapúrba, hogy onnan intézze új biotechnológiai cégének tevékenységét. Részben azért, mert a délkelet-ázsiai városállam az egyik központja ennek az iparágnak. Szerinte nemzetközi szinten az USA versenyez az első helyért a biotechnológiai fejlesztésben egyre erősebb Kínával. Utánuk következik Írország, Németország, Japán, Izrael és Szingapúr. Európán belül pedig Hollandia és Észtország is komoly szereplők. Szerinte a közeljövőben ezekből az országokból fognak kikerüli a komolyabb orvosi innovációk, a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, a bioszenzorok és távgyógyászat területén.
Az új vállalkozással nem a semmibe ugrottak, hiszen azt nemzetközi medtech, biotechnológiai és gyógyszeripari tanácsadók segítségével alapították, amit komoly piackutatás előzött meg. „Az elmúlt években számos kutató vállalkozás – kis startupok, spin-off biotechnológiai vagy medtech cégek – kerestek meg minket azzal, hogy pályázat keretében szeretnének velünk együtt dolgozni gyógyszerfejlesztési vagy medtech termékük klinikai vizsgálatában, klinikai validálásában, esetleg komplett üzletfejlesztésében” – mondta. Ezen projektek nagy részéből végül nem lett semmi, mivel nem nyerték meg az uniós vagy állami pályázatot. Ugyanakkor éppen ez indította őt arra, hogy megalapítsa Szingapúrban a Clinical Research Ventures Ltd. (CRV) befektető és tanácsadó cégét, amely a kisebb vagy start-up medtech, biotech vállalkozásoknak biztosít és szervez forrást.
Természetesen nem a pályázati pénzekre utaznak, hanem nemzetközi befektető cégektől, illetve saját forrásból próbálnak segíteni az innovatív kezdő vállalkozásoknak. „Olyan cégekben szerzünk tulajdonrészt a befektetésünk arányában, melyek pre-klinikai stádiumban vannak, és a korai fázisú klinikai vizsgálatok vagy a validálás még hiányzik” – mondta Kovács Péter, aki hozzáteszi: a cél az, hogy az általuk gondozott vállalkozások tovább tudjanak lépni egy magasabb szintre a termékfejlesztésben, illetve adott esetben kedvező exithez, tulajdonrész értékesítéshez jussanak.

A vállalkozás létjogosultságát jól mutatja, hogy alig tizenegy hónapos működésük során már számos biotech és medtech céggel szerződtek, és több tucat céggel zajlanak jelenleg is a tárgyalások. A CR-Venture jelenleg főként amerikai és izraeli startupokkal foglalkozik, és kimondottan preferálják a medtech cégeket a fejlesztési ciklusuk rövidsége és egyszerűsége miatt, legalábbis a gyógyszerfejlesztésekhez képest. „A korai fázisú fejlesztésekben nagy a fejlődési potenciál. Ugyanakkor a sikertelenség, azaz a nem kellően biztonságos vagy hatékony termék is gyakori” – mondta Kovács.

Alváskutatás

Külföldi aktivitásai mellett természetesen nem hanyagolja el itthoni alaptevékenységét sem. Az egyik legújabb, saját fejlesztésű hazai projektjük keretében új alvásdiagnosztikai műszereket és módszereket fejlesztenek. lletve digitális és likvid biomarkerek gyűjtésével és elemzésével új diagnosztikai protokollokat is próbálnak kidolgozni mesterséges intelligencia segítségével. Az Innosleep-projekt részben GINOP pályázati forrásból valósul meg 55 százalékos vissza nem térítendő támogatással és 45 százalékos önrésszel, valamint a Magyar Fejlesztési Bank hitelével. Az eszközök fejlesztésében a Bay Zoltán Kutatóközpont Intelligens Rendszerek Divízió kutatói segítenek.
Vass Dezső vezető kutató és munkatársai végzik az új alvásminőségi vizsgálathoz szükséges technológiák hardveres és szoftveres fejlesztéseit. Míg a CRU és munkatársai végzik a klinikai tesztelést és klinikai validálást. A fejlesztés eredményeként egy olyan modern alvásdiagnosztikai laboratórium jön létre 2021 második negyedévében Miskolcon, ahol minimalizálni tudják az otthonitól eltérő ingerek keletkezését. Ezzel is pontosabb és gyorsabb diagnosztikai eredmények érhetők el. Valamint nagy megbízhatóságú eszközök is kifejlesztésre kerülnek, amelyek otthoni mérésekre is alkalmasak, hogy minél több beteghez jusson el a korszerű diagnosztika.
Itthoni cégének további büszkesége a részvételük az MPH-220-as gyógyszerfejlesztésben, amely a stroke-on átesett, fájdalmas izomgörcsökkel küzdő emberek kezelésében hozhat nagy változást néhány éven belül. A hatóanyagot az ELTE-n fejlesztették ki, és nemzetközi szabadalom védi: az innovatív kutatásokban a világon legerősebbnek tartott amerikai intézetet előzte meg a magyar kutatócsoport. A teljes projektre 992 millió forint állami támogatást kaptak, amelyből a CRU 713 millió forinttal gazdálkodhat. Ebből a klinikai fázis Ia és Ib vizsgálatok kivitelezését és a fázis II vizsgálatok előkészítését végzik a CRU klinikai szakemberei.

Az orvosi innovációk jövője

Kérdésre válaszolva Kovács Péter elmondta: véleménye szerint Magyarország nagyon jó humán erőforrással, kiváló kutatókkal rendelkezik az orvosi innovációk területén, de azt tapasztalja, hogy az állami források nehezen hozzáférhetők a kisebb, feltörekvő kutatócsoportok, egyedi fejlesztők számára. „A nevesebb kutatócsoportok egy szűk rétege jelentősebb pénzekhez jut, adott esetben ’túlnyeri’ magát pályázatokkal. Miközben nekik amúgy is egyszerűbb lenne más forrásokat – például piaci alapon – bevonni. Ez szerintem az egyik finanszírozási gátja a hazai fejlődésnek” - mondta. Szerinte az is probléma, hogy a medtech és biotech fejlesztésekre nincs elegendő hazai piacképes kereslet. A felvevő piac, vagyis a magyar egészségügyi ellátás 99 százalékban állami tulajdonú ellátó intézményekben zajlik, melyek folyamatos adósságban vannak, így egyáltalán nem tudnak innovatív megoldásokra költeni. „Az elmúlt hónapok járványügyi helyzete is megmutatta, hogy a magánegészségügyi ellátók új vagy meglévő telemedicinális fejlesztésekbe fogtak, míg az állami ellátórendszerben a betegelőjegyzést sem tudták online megoldani” – mondta.

Úgy véli, hogy a magyar egészségügynek mindenképpen el kellene mozdulni a magántőke felé, ha az innovatív megoldásokhoz szeretne forrást biztosítani. Egy piaci befektető azért sokkal jobb a pályázati forrásnál, mert sokkal céltudatosabb és sikerorientáltabb, mint a pályázat kiírója. Azaz sokkal nagyobb eséllyel lesz sikeres, értékesíthető termék a fejlesztési projekt végén, mint egy pályázati forrásból származó projekt esetén. Ráadásul egy állami pályázatnál az adminisztratív teher nagyon sok erőforrást emészt fel feleslegesen, s ezek sok esetben lassítják és drágítják a pályázati forrásból esetenként megvalósuló projekteket.

Cikkünk eredetileg a GyártásTrend nyári lapszámában jelent meg. 

Ember Zoltán
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés