Stressz hatására fluoreszkáló burgonya
Génmanipuláció segítségével termesztettek stressz hatására világító krumplit a Jeruzsálemi Héber Egyetem tudósai.

A gazdálkodásban rejlő egyik jelentős kihívás, hogy gyakran mire a növényeken a betegségek vagy más stresszhatások (pl. szárazság, extrém magas hőmérséklet, túl erős fény stb.) jelei nyilvánvalóvá válnak, addigra a gazdák már el is késtek a beavatkozással.

Ezért is olyan nagy szó, hogy a Jeruzsálemi Héber Egyetem tudósai létrehoztak egy speciális burgonyát, amely már a legkisebb megpróbáltatásnak kitéve is el kezd fluoreszkálni, vagyis könnyebb megakadályozni, hogy valamilyen külső vagy belső kedvezőtlen hatás maradandó károsodást okozzon benne.

A kutatók a tudományosan Solanum tuberosumnak hívott krumplifajtán fogtak kísérletezésbe, mivel a világon ez az egyik legelterjedtebb élelmiszernövény.

A vizsgálatok elején a szakemberek beillesztettek egy új gént a növény kloroplasztiszaiba – ezek a sejtalkotó részek felelősek a fotoszintézis levezényléséért. Reaktív oxigéngyökök (ROS) hatására ez a gén fluoreszcens fehérjék szintézisét indítja el. A ROS-ok erősen reaktív molekulák, amelyeket a növények stressz hatására és annak enyhítése érdekében állítanak elő, de nagy mennyiségben károsodást okozhatnak a szervezetükben. Minél nagyobb stressz éri őket, a növények annál több reaktív oxigéngyököt termelnek. A génkezelt burgonya esetében a ROS-ok mennyiségének növekedése egyszersmind több világító protein keletkezését idézi elő, vagyis „minél viszontagságosabb időket él át a termény”, annál intenzívebben világít. Fontos megjegyezni, hogy ez a ragyogás szabad szemmel láthatatlan, rendkívül érzékeny fluoreszcens kamerára van szükség az érzékeléséhez.

Akárhogy is van, (megfelelő infrastruktúra birtokában) a módszer használata a jövőben jelentős terméskieséstől óvhatja meg a gazdákat. Az izraeli kutatók elsődleges célja jelenleg az, hogy a burgonya mellett immár más mezőgazdasági növényekre is megpróbálják optimalizálni a technológiát.