Sikeres start esetén, az indítást követően alig több mint 70 perccel, a hordozórakétán található műholdak földkörüli pályára állnak. Az első magyar műhold, a MaSat-1 a BME két villamoskari tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, valamint a BME Űrkutató Csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak összefogásával, szponzori támogatással született meg. A MaSat-1, egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit, amelynek neve a magyar és a satellite szavak összeolvasztásából származik.
A 10×10×10 centiméteres, maximum 1 kilogramm tömegű kocka építése oktatási célt szolgál. A műhold többek között méri a hőmérsékletet és a gyorsulást, valamint fedélzetén hordoz egy félaktív mágneses stabilizáló rendszert is, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a szatellitet forgatni. A fejlesztés eleget kívánt tenni az oktatási szempontoknak. A csapat tagjai ugyanis nemcsak új ismereteket sajátíthattak el a hazánkban eddig kevésbé elterjedt kutatási területen, hanem gyakorlati tapasztalatot is szerezhettek. A BME Űrkutató Csoportja 1970-ben alakult az akkori Mikrohullámú Híradástechnika Tanszékbe épülve (ma Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék).
A Vega hordozórakéta
A felbocsátás a korábbi terveknek megfelelően az európai űrkikötőből történik a Francia Guyana-n lévő Kourou-ból. A hordozórakéta sikeres startja esetén 9 műholdat fog pályára állítani. A Vega az ilyen méretű hordozórakéták kategóriájában egyedülállóan egyszerre több műholdat képes akár eltérő pályára is felbocsátani. Ez a képesség lényeges újdonság az európai hordozórakéta-palettán, de világviszonylatban is. Bár műholdjaink mérete növekvő tendenciát mutat, még mindig nagy szükség van kisebb méretű hordozórakétákra. Az ilyen rakéták 300-2000 kg súlyú műholdak gazdaságos felbocsátását teszik lehetővé.
A Vega hordozórakéta kialakítását tekintve egy testből áll, amely három szilárd hajtóanyagú szakaszt és kiegészítő folyékony hajtóanyagú felső modult foglal magába. Ez a felső modul felel a megfelelő pályára és helyzetbe állásért, és ezáltal a műholdak megfelelő pályára állításáért. Eltérően a legtöbb kis hordozóeszköztől, a Vega alkalmas lesz akár több különböző rakományt is pályára állítani. A rakéta fejlesztése 1998-ban indult, és az első startot 2012. február 13-ra tervezik.
A műhold startja
A felbocsátásra előreláthatólag helyi idő szerint reggel 7 és 9 óra között kerül sor, ami magyar idő szerint 11 és 13 óra közötti időpontnak felel meg. A felbocsátás előtt három és fél perccel minden rendszer startra kész és elindul a visszaszámlálás, majd az indítást követően több rakétafokozat emeli a magasba, és állítja pályára a hasznos terhet, amelynek része a MaSat-1 is. Az egész művelet alig több mint 70 percig tart. A sikeres pályára állás után kb. 5 órával a MaSat-1 Magyarország fölé ér.
A fellövést követően a műhold 300-1450 km közötti magasságban, elnyújtott elliptikus pályán fog keringeni a Föld körül, vagyis a Föld egy adott pontjáról így maximum 10 percig lesz látható. A Föld forgásából adódóan szinte minden pontjáról lehet majd fogni az általa sugárzott jeleket. A kommunikációs rendszer mindenki számára elérhető lesz, a MaSat-1 jeleit külföldi rádióamatőrök is vehetik Amerikától Ausztráliáig, a Föld bármely pontján.
A műhold a saját hívójelén kívül mérési adatokat is továbbít majd, mint például az általa mért külső és belső hőmérséklet. A földi állomás központi vezérlőjének a Mérnöktovábbképző Intézet ad otthont, míg az antennarendszer a BME „E” épületének tetején kapott helyet.
