Július 30-án sikeresen útnak indította a Mars felé Perseverance nevű roverjét a NASA. A jármű feladatai jelentős részben a szomszédos bolygón az egykori élet esetleges nyomainak felkutatása, valamint különböző kőzettani vizsgálatok lesznek.

Talán kevésbé közismert tény, hogy a hatkerekű többek között egy másik, különösen nagyívű, a 2020-as éveken átívelő projektben is részt vesz.

A Mars Sample Return programmal a kutatók célja, hogy némi, a vörös bolygóból begyűjtött kőzetmintát valamiként már haza is hozzanak a Földre.

Ebben az akcióban a Perseverance teendője a kőzetmintavétel lesz. A jármű a zsákmányt bizonyos tartályokban a Mars egyik meghatározott pontjára fogja lehelyezni.

Következő lépésként a NASA az Európai Űrügynökség (ESA) saját roverjével (Sample Fetch Rover) a fedélzetén egy leszállóegységet (Sample Retrieval Lander) is át fog küldeni a vizsgált bolygóra.

Megérkezés után az európai marsjáró kigurul a szerzeményért, amelyet aztán vissza is szállít az űrhajóhoz.

Ez az egység, miután a kőzetmintát magához vette, egy rakétaszerű járműbe (Mars Ascent Vehicle) pakolja, majd pedig ezzel Mars körüli pályára irányítja a szállítmányt.

A küldetés utolsó, jól elkülöníthető fázisában egy előreláthatóan az Airbus által megépített teherűrhajót (Earth Return Orbiter) fognak eljuttatni a mintáért, amely a keringési pályáról elragadja, majd pedig hazaszállítja a kőzetet. Az űrhajó a megérkezést követően egy hermetikusan lezárt kapszulában fogja a bolygónk légkörében szabadjára engedni a rakományt. A szakemberek a tartály landolása (földbe csapódása?) után fogják begyűjteni a csomagot.

Összefoglalva: