Shell
Talán a legkomolyabb, már-már komikus váltás az ismert olajcég életében állt be, hiszen az eredeti tevékenységre már semmi sem emlékeztet, csak és kizárólag az ikonikus, a föld minden szegletén ismert logó. A cég legkorábbi aktivitása ugyanis dísztárgyak, elsősorban dekoratív kagylók importálását és londoni árusítását jelentette, melyet a 19. század végén váltott fel az általánosabb exporttevékenység, majd a Royal Dutch Petroleum céggel való összeolvadást követően a ma ismert tevékenység.
Nokia
Hosszú története során a vállalat számtalan iparágban tett hosszabb-rövidebb ideig tartó kirándulást, így egy ideig gumicsizmát, az 1980-as évek végén pedig még tévét is gyártottak. Első, Cityman névre keresztelt mobiltelefonjuk 1987-ben került a boltok polcaira, ezt követően jelentős mértékben letisztították a tevékenységüket, elsősorban a telekommunikációs piarcra koncentrálva.
Ezt követően évekig dominálta a mobilkészülékek piacát a finn óriás, elsősorban belépőszintű és középkategóriás telefonjaival, azonban az okostelefonok széles körben történő elterjedésére, mely a 2010-es évek elejére teljesedett ki, nem tudott hathatós választ adni. 2010-ben a cég úgy döntött, hogy a két nagy domináns platformnak, az Androidnak és az iOS-nek konkurenst állítani kívánó Windows Phone-rendszer mellett teszi le a voksát, ami bár szakértők körében igen népszerű volt, nem tudott kritikus mértékben elterjedni, így a finn gyártó fokozatosan elvesztette népszerűségét, majd magát a készülékgyártó üzletágat is átvette a Microsoft, amely egy rövid köztes időszak után saját brandje alatt árulta a készülékeit. Ugyan a fejlődő világban a mai napig népszerűek a Nokia által elérhető áron kínált butatelefonok, az okostelefonok piacára éppen napjainkban tér vissza a legendás márka, ezúttal már Android operációs rendszerrel felszerelve. Ezen készülékek gyártását azonban már csak felügyeli a Nokia, így ismét egy fordulópont állt be a cég életében, hiszen nem a korábbi modellhez tértek vissza, hanem egy újjal próbálkoznak.
Ericsson
A telekommunikáció az elmúlt százhúsz év talán legdinamikusabban fejlődő szektora, így kevéssé meglepő, hogy ezt a listát is ezen cégek dominálják, hiszen a verseny és a folyamatosan változó fogyasztói igények nagymértékű innovációs potenciált követelnek meg.
Az Ericsson esetében nem a telefongyártás előtti időszak hozott komoly váltást, hiszen a cég már 1878-ban telefonkészülékeket gyártott, alig pár évvel a technológia felfedezése után. Fő piaci előnyüket a mára már jól ismert, egy kézzel is használható telefonkagyló korai adaptációja jelentette. A cég néhány év alatt a skandináv telefonpiac legfontosabb szereplőjévé vált, és igen hamar megkezdte a terjeszkedést az angol és az orosz piac felé is.
Hamarosan fontos szerepet töltött be a telefonközpontok létesítésében és üzemeltetésében, azonban a két világháború közötti időszak nagy központosító hullámában nehezen tudta tartani a lépést, így ismét a készülékgyártás vált a fő, bár nem kizárólagos tevékenységévé, ami egészen a bakelittelefonok elterjedéséig tartott.
A közmegegyezés szerint a cég az internet megjelenésére lassan, de annál hatékonyabban reagált, számtalan ma is használt adatátviteli formátum kötődik hozzá. A készülékgyártás tekintetében emlékezhetünk az ikonikus, inkább prémiumkategóriába tartozó Ericsson telefonokra, vagy éppen az okostelefonok megjelenését közvetlenül megelőző időszak Sony-Ericsson telefondömpingjére. A vállalat, melynek története a készülékgyártás és a háttérszolgáltatások nyújtása közötti állandó ingadozással telt, napjainkban nem árul nevével ellátott készüléket, annál aktívabb azonban a telekommunikációs piac szabad szemmel kevésbé látható szegmenseiben.
BMW
A BMW, mely autóival napjainkban szerte a világon meghatározza az utcaképet, meglepő módon nem autógyártással kezdte tevékenységét. Ahogy a logóban is látható stilizált, bajor színekben pompázó propeller is mutatja, a cég a repülés világából érkezett.
A cég, korábbi vállalatokat beolvasztva, 1916-ban kezdte meg működését mint repülőgéphajtómű-gyártó, amire az első világháború alatt meglehetősen nagy volt a kereslet. A háborút követően azonban, a versailles-i béke értelmében kénytelen volt más piacok felé nézni, így kezdett el elsősorban motorkerékpárokat és másodsorban autókat készíteni, egyelőre angol licencek alapján.
A második világháború alatt értelemszerűen a hadiipar igényei határozták meg a cég termelését, melyet elsősorban ismét a repülőgépipar dominált. A háború után azonban szinte rögtön olasz licencelt autókat kezdtek gyártani, köztük a ma már mind a márkától, mind a német autóipartól szokatlannak ható BMW Isettát, melynek sajátossága volt, hogy az autó eleje, beleértve a szélvédőt, szolgált ajtóul is. Ezt követően kezdett el a cég elsősorban a személyautók piacára koncentrálni, és vált azzá az ikonikus márkává, amelynek ma is számtalan rajongója és tisztelője van.
IBM
A világ egyik legnagyobb és talán legismertebb informatikai cége – melynek neve egy ideig egyet jelentett az asztali számítógéppel – már pusztán mérete és kora miatt is több fordulópontot megélt története során. Talán furcsa egy ízig-vérig 21. századinak tartott iparág meghatározó szereplőjétől, hogy története egészen 1911-ig nyúlik vissza. A cég tevékenysége ráadásul annyira nem is állt távol a későbbiektől, hiszen bizonyos értelemben elsősorban számításokat és nyilvántartásokat segített elő, lyukkártyás adatnyilvántartó rendszereivel, a filmekből jól ismert ipari blokkolóórákkal, illetve a kiskereskedelemben is használt mérlegekkel.
Az első fordulópont 1914-ben állt be, mikor az a Thomas J. Watson vette át a cég irányítását, aki fiával együtt gyakorlatilag meghatározta a vállalat mai arculatát. A cég neve is ekkor vált véglegessé, a korábbi CTR elnevezést felváltotta a jól ismert, szintén három karakterből álló betűszó. Termékek szempontjából a váltás abból állt, hogy az egyszerűbb, hétköznapi irodai használatra szánt termékekre kisebb, a komolyabb és komplexebb termékekre nagyobb hangsúlyt fektettek, illetve elkezdték azt a nemzetközi terjeszkedést, amely miatt ma is globális szereplőként tekintünk a cégre.
A második világháború természetesen az IBM-et is érzékenyen érintette, hiszen több gyárát át kellett engednie a hadiipar igényeinek, ugyanakkor a háború alatt fejlesztették ki a Harvard Egyetemmel együttműködésben a Mark I névre keresztelt automata számológépet, mely a kor igényeihez viszonyítva komplex számolásokat volt képes automatikus módon elvégezni, illetve nem kis mértékben hozzájárult méreteivel a korai számítástechnikáról kialakult képhez, miszerint ezek a gépek teljes szobákat megtöltő, mechanikus szerkezetek voltak.
Az ifjabbik Watson 1952-ben történt színrelépése tetőzte be a cég profiljának letisztulását, ő döntött véglegesen amellett, hogy teljes egészében a számítástechnikára kell koncentrálnia a cégnek, illetve a ma ismert méretét is ezekben az évtizedekben nyerte el a vállalat. Az 1972-ben debütált, írható és újraírható flopilemez közel negyven évig meghatározó adathordozó volt, melynek későbbi változata a mai napig az adatmentés szimbólumaként szolgál a különböző szövegszerkesztő programokban.
A nyolcvanas évek ismét a lakossági felhasználásra szánt termékek időszaka volt az IBM számára, olyannyira, hogy a személyi számítógép szinonimája volt sokáig az „IBM PC”. Az úttörő szerep azonban nem társult kizárólagossággal, igen hamar megjelent számtalan gyártó hasonló terméke a piacon, így az IBM elvesztette egyeduralmát, és ismét fordulóponthoz érkezett. Ekkor alakult ki a ma is ismert tevékenysége, mely jellemzően professzionális felhasználású célgépek gyártását, alkatrészgyártást, illetve informatikai szolgáltatások és szoftverek fejlesztését jelenti.
