Az év első kilenc hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest 30 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója, ráadásul a helyzet tovább romlik. A Coface Hungary legfrissebb elemzéséből az is kiderül, hogy a drasztikus növekedés fő oka a kényszer-eljárásokban keresendő, ugyanis bár a felszámolások száma is nő, de nem gyorsuló ütemben. Igazi tisztulás jelei nem látszanak. A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek. Jövőre sem lehet a helyzet javulására számítani, sőt.
Félő, hogy a várható változások (adó- és járulékemelés, az áfa felső kulcsának emelése, a minimálbér emelése, az adóbevételek fokozását célzó hatósági szigor) miatt még több cég dől majd be, illetve ismét mind többen mennek át a szürke- és a feketegazdaságba. A gyenge árfolyam kevésbé, de a jelentős árfolyam-ingadozás komoly kockázatokat hordoz. A cégek bedőlhetnek a korábbi devizahiteleik miatt is, ami tovább mélyítheti a válságot. Emellett továbbra is problémás a cégszerkezet Magyarországon.
Még az eddigieknél is óvatosabbnak kell lenni, s figyelni a gyanús jeleket. Vannak ugyan kedvezőnek tűnő jelek is a gazdaságban, ám túlnyomó többségében olyan hatások érik a cégeket (olyan jogszabályi és egyéb változások indultak-indulnak el), amelyek miatt romlik a gazdálkodási környezet, nehezednek a tisztességes cégműködés feltételei. Mindennek eredményeként megakadhat a tisztulás folyamata, sőt, a szürke- és feketegazdaság ismét erősödhet. Így látják a helyzetet a Coface Hungary szakemberei, akik elemzésükhöz részben az idei év első kilenc hónapjának fizetésképtelenségi adatait, részben azokat az információkat vették figyelembe, amelyek a kormányzat által előrevetített jövő évi változásokból adódnak.
Ami a tényadatokat illeti
A fizetésképtelenségi eljárások növekedési üteme a tavalyi év első kilenc hónapjában még lassulni látszott, de mára újfent csúcsokat dönget. Míg 2010 első kilenc hónapjában 4,51 százalékos fizetésképtelenségi hányadot mért a Coface Hungary, az idei év hasonló időszakában 5,83 százalékosat. Nem csak a fizetésképtelenségi eljárások mutatója szállt el, a csődhányad is drasztikusan emelkedik. Az adatok azért példátlanok, mert, ha a harmadik negyedéves adatot az év végére lineárisan kivetítjük, 2011 végére a csődhányad akár elérheti a nyolc százalékot, és mivel változatlanul nő az eljárások száma – ha azonos ütemben is –, nem is biztos, hogy 8 százaléknál megáll ez az adat, hiszen tavaly is magasabb lett az év végére kivetítettnél.
A fizetésképtelenségi eljárások drasztikus növekedésének a fő oka a kényszereljárásokban keresendő – hívja fel a figyelmet Kárpáti Gábor a Coface Hungary ügyvezetője. Az adóhatóság az elmúlt hónapokban eljárásokat indított olyan cégek megszüntetése érdekében, amelyek semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytattak, beszámolókat nem adtak le, stb... Ez üdvözölendő, hiszen egy egészséges tisztulást jelent. Az igazi kérdés azonban az, hogy mikor kezdenek eltűnni a még működő, ám rosszul gazdálkodó, bajban lévő, a kifizetetlen számlák mögött tömegével álló gazdasági szereplők is. Ez lenne igazán tisztulás, ám ennek jelei nemigen látszanak.
Mert bár a kényszereljárások nélkül is nőtt a felszámolási eljárások aránya, ám a cégek újratermelődése tovább folytatódik, igaz, bizonyos jelei már vannak annak is, hogy valamelyest csökkenő dinamikával. A válságnak tudható be, hogy a valós fizetési gondokat tükröző felszámolások növekedési üteme is rendre meghaladja a tíz százalékot, annak ellenére is, hogy már a bázis is egyre magasabb. Az okok között említi Kárpáti a klasszikus körbetartozást, ami az egész láncolaton keresztül végiggörgeti a fizetési nehézségeket, de akár a fizetésképtelenséget is. Ezzel kapcsolatban mutat rá egy további szempontra: a rossz cégszerkezetre.
Miként a társadalomban is viszonylag gyenge a középosztály, úgy a cégvilágban is kevés az önálló megerősödésre, gazdálkodásra képes vállalkozás, ugyanakkor a vállalkozói lánc végén könnyen bedönthető, kis, önálló üzleti tevékenységet végezni képes kis cégek tömege található. Problémát jelent az is – hívja fel egy másik szempontra a figyelmet a szakember, hogy Magyarországon viszonylag könnyű céget alapítani, és ezt kihasználva sokan egy partnertől függve vállalkoznak, ami pedig magában hordozza a könnyű bukás veszélyét. A fejlődésre képes cégek a legritkábban fognak össze hasonló vállalkozásokkal, ami szintén gyengévé teszi őket.
Borús kilátások
Mindezeket a problémákat megtetézik a jövő évre már kilátásba helyezett, de legalábbis körvonalazódó adó- és járulékemelések, beleértve az általános forgalmi adó legfelső kulcsának további emelését, továbbá a minimálbér tervezett emelése, illetve az adóbeszedés szigorítása is. Nehezednek tehát a nyereséges gazdálkodás körülményei, romlik a versenyképesség, s félő, hogy ismét egyre több cég fordul a szürke- vagy éppen a feketegazdaság felé. Legalábbis ilyen irányú jelzéseket kap a Coface a céges partnereitől. A cégbezárások száma is szaporodhat, akár önkéntesen, akár a szállítók nyomására.
Hasonló eredményeket hozhat az adóhatósági szigor is, mert bár az egyrészt üdvözlendő, mert elvben tisztíthatja a gazdaságot, ám miután a NAV deklaráltan az adóbeszedésre koncentrál, így pénzt von ki a gazdaságból, ami azt is eredményezi, hogy például a szállítói finanszírozók nem jutnak pénzhez, ami dominóhatást indít el. Ilyen körülmények között a Coface azt tudja javasolni a cégeknek, hogy minden eddiginél jobban figyeljék a jeleket. Egyebek között gyanús, ha nő a késedelmes fizetés ideje, vagy ha mondvacsinált okokkal halasztja a partner a számla kiállítását vagy befogadását, illetve ha utóbb mennyiségi és minőségi vitákat gerjeszt.
Bár a válság egy ciklusán már túl vagyunk, ám a konjunktúrára még várni kell, ezért indokolt a szigorú követeléskezelés, 30-45 napos késedelem esetén nagyobb szigort kell alkalmazni a szállítói követelések és a vevőtartozások esetében, mint amilyen a mai gyakorlat. Mindezeken felül még tovább nehezíti a helyzetet az, amiről a bajba jutott devizahitelesekkel kapcsolatban nemigen esik szó: az, hogy nem csak magánszemélyek, hanem szép számmal vállalkozások is belekerültek ebbe az adósságcsapdába. Ugyanakkor arról senki nem beszél, hogy a cégeken is segíteni kellene, például a bankoknak a jelenleginél toleránsabban kellene kezelniük az átütemezést. Pedig, ha bedől egy cég, akkor tovább nő a bajba jutott adós magánszemélyek száma.
A gyenge forint szintén olyan probléma, ami negatív hatással van a gazdaságra; azonban nagyobb gondot jelenthet a cégek számára az árfolyam ingadozása, ugyanis kiszámíthatatlan kockázatokat okozhat a likviditásban az, hogy hetek alatt akár 10 százalékos elmozdulások is előfordulnak. Például a fizetésképtelenségi kockázatokat az is növeli, hogy kiszámíthatatlanul gyengülnek a közép-európai valuták, ami miatt a magyar exportőrök vevői akár fizetési nehézségekkel is szembesülhetnek, mire odaér az áru. Ilyen jelentős ingadozásokat pedig az ezeknek a kockázatoknak elsősorban kitett kkv-k már nem tudják piaci devizafedezeti ügyletekkel kezelni, a bankok termékei pedig nem nyújtanak elegendő segítséget e problémakörre.
Kockázatos ágazatok
A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek. A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 23 százalékát kereskedelmi vállalkozások tették ki, ezen belül is az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozók voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot (az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával) vizsgálva pedig az látszik, hogy némileg átrendeződött a kockázati rangsor. Élen a turizmust és vendéglátást végzők, építőipari tevékenységet folytató vállalatok állnak, de az országos átlag felett találhatók például a fuvarozás, a gépjárműipar, a faipar, továbbá a kereskedelmi tevékenységet végzők. Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar (eljárások 13 százaléka, összesen bejegyzett cégek 19 százaléka) és a kereskedelmi vállalkozás (eljárások 18 százaléka, összesen bejegyzett cégek 23 százaléka) teljesít a legrosszabbul.
Jellegzetes eltéréseket a turizmus és vendéglátásban, valamint a gépjárműiparban regisztrált a Coface Hungary. Ebben az összehasonlításban az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 7 százaléka, összesen bejegyzett cégek 14 százaléka) teljesített a legjobban. A legnagyobb negatív eltérést az üzleti szolgáltatóknál tapasztalt a Coface, ahol a csődhányad relatív növekedése +77,28% volt. Látványos romlást mutat a faipar (+47,62%), a turizmus és vendéglátást végzők(+45,85%), az acél és fémipar (+38+), de nagy mértékű romlást mutat a már évek óta romló kiskereskedelem, valamint a fuvarozást és a logisztikai tevékenységet végzők is.
