Tekintettel arra, hogy a nyár folyamán a növekedés megállt és a nemzetközi környezet a korábban vártnál kevésbé kedvező, az Ernst & Young úgy becsüli, hogy az eurózóna GDP-jének növekedése 2012-ben 1,1 százalékra fog csökkenni, egyúttal a 2011-es előrejelzését is 2 százalékról 1,6 százalékra módosította. Ám még ennek is előfeltétele, hogy Görögországban sikerül fegyelmezett szerkezetátalakítást végrehajtani és a többi bajban lévő ország is segítséget kap. Az EEF mostani becslése szerint 35 százalék az esélye annak, hogy az euróövezet újra válságba kerül, ha nem sikerül sürgős intézkedéseket hozni, mégpedig most különösen a fő tagállamok részéről van szükség a nagyobb fokú pénzügyi egység iránti elkötelezettségre.
Mint azt az Ernst & Young korábban is következetesen állította, az áprilisi és júliusi kamatemelés elhibázott lépés volt, és az Európai Központi Banknak (EKB) a régión belüli növekedés fellendítése érdekében határozottan csökkentenie kell a kamatokat. A Görögországnak szóló új csomag júliusi bejelentése ellenére a nyár folyamán az eurózóna egészében jelentősen romlott a helyzet. A pénzügyi piacok bizonytalansága, a főbb országok növekedésének lassulása és a perifériális országok gazdaságának folyamatos zsugorodása mind azt jelzi, hogy az adósságválság tovább fog mélyülni, és egyben aláássa a jövő évi növekedési kilátásokat.
Sürgős fellépés, nagyobb elkötelezettség
A jelenlegi helyzetet övező bizonytalanság és a piaci aggodalmak miatt most Olaszország és Spanyolország került a figyelem középpontjába. Mindkét ország gazdasága (és adósságszintje) jóval nagyobb, mint Görögország, Írország és Portugália gazdasága (és államadóssága) együttvéve. Ahhoz, hogy az eurózóna a jelenlegi formájában fennmaradjon, egyértelmű, határozott elkötelezettség szükséges a központi országok részéről a nagyobb költségvetési egyesítés iránt.
Sok ország ellenezni fogja a szuverenitás vélt elvesztését, de anélkül, hogy ne lehessen figyelemmel kísérni, ellenőrizni és finanszírozni az euróövezet kormányainak kiadásait, nem lehet garancia arra, hogy a költségvetési stabilitás akkor is fenntartható lesz, miután a meglévő súlyos problémák megoldódtak. – figyelmeztet az Ernst & Young elemzése. Az őszi előrejelzés a vezető országoknál 2011 és 2015 között – a 2009-es válság előtti évtizedhez hasonlóan – már csupán évi mintegy 2 százalékos GDP növekedéssel számol. Ezzel szemben a perifériális országokban 2011-2015 között a GDP várhatóan csak évi 1,2 százalékkal fog emelkedni, ami a válság előtti növekedés felét sem éri el.
Az alacsony és bizonytalan növekedési kilátások azt jelentik, hogy a vállalati beruházási terveket valószínűleg el fogják halasztani, különösen, hogy a finanszírozási költségek emelkednek, a hitelkondíciók pedig romlanak. A fogyasztók várhatóan ugyanilyen óvatosak lesznek, mivel a jövedelmeket adópolitikai intézkedések és magas munkanélküliségi arány sújtja. Ez utóbbi az euróövezet egészében egy ideig 10 százalék körül állandósulhat. A növekedés fő mozgatórugója várhatóan az export lesz, amely 2011-ben és 2012-ben mintegy 2-3 százalékponttal járul hozzá a GDP növekedéséhez. A feldolgozóipari szektor jelenleg annak az előnyeit élvezi, hogy az exporttermékek iránt erős a kereslet, különösen a feltörekvő piacokon. Az üzleti szolgáltatások szektora is várhatóan gyorsabban fog nőni, mint a teljes gazdaság.
Göröngyös út áll előttünk
A komor kilátások következtében az EKB-ra egyre nehezebb feladat vár. Miután a várakozásokat meghaladó inflációra válaszul az EKB áprilisban és júliusban kamatot emelt, 2011 második felére vonatkozóan is kamatemelésre célozgatott. A súlyosbodó helyzet miatt ugyanakkor irányt kellett változtatnia. Az Ernst & Young most arra számít, hogy az EKB az év hátralévő részében, utána pedig 2012 elején csökkenti a kamatlábat. Tekintettel az egyre súlyosabb helyzetre és a lassuló amerikai és globális gazdaság további zsugorodásának kockázataira, az elemzők tovább csökkentették az eurózóna GDP-növekedésére vonatkozó következő két évre szóló előrejelzésüket.
Az eurózóna GDP-je a 2008/2009-es veszteségek csupán mintegy kétharmadát volt képes visszaszerezni, és öt-hat negyedévbe is telhet, mire eléri a válság előtti szintet. Ez azonban azt feltételezi, hogy a júliusi görögországi ügylettel, a görög államadósság kezelésével, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) erőforrásaival, az EKB folyamatos támogató intézkedéseivel, valamint az eurózónának a helyzet stabilizálása érdekében összefogó országainak nagyobb fokú politikai elkötelezettségével sikerül majd a jelenlegi válságot hatástalanítani.
Magyarország kilátásai
A 2011. harmadik negyedévében megnőtt piaci bizonytalanságok, a befektetők kockázattűrő képességének csökkenése, mind a magyar eszközök, mind pedig a forint általános gyengüléséhez vezettek. - Mivel a Nyugat-Európához fűződő kereskedelmi és beruházási kapcsolatok nagyon nagy hatással vannak a magyar kibocsátásra, a magyarországi növekedést elkerülhetetlenül korlátozza az euróövezet következő évekre várt rossz teljesítménye. Jelenleg csak a növekedés lassulásával számolunk, azonban egy ellenőrizetlen görög csőd, és az azt követő láncreakció, vagy egy Nyugat-Európát sújtó recesszió, akár drámai visszaesést is okozhat. – mondta Havas István, az Ernst & Young magyarországi vezérigazgatója az előrejelzéssel kapcsolatban.
A cég londoni elemzői erre az évre csupán 1,8 százalékos GDP növekedéssel számolnak, mivel az export növekedése az eurózóna gyengébb teljesítménye miatt lassú, és a fokozódó bizonytalanságok eredményeképpen a beruházások növekedése is alacsonyabb. 2012-re nem számolnak gyorsuló emelkedéssel, így 1,7 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak. Ám a beruházások és az építőipar lassú élénkülése miatt 2013-ra nagyobb növekedésre számítanak. A magyar GDP várható emelkedése 2013-ban az Ernst & Young várakozásai szerint 3,6 százalék lesz, és 2014/2015-re is hasonló arányt mutat.
