2010-re a legmagasabb, 3,7 %-os gazdasági növekedést a szövetségi kormány mellett működő, öt neves közgazdász professzorból álló független szakértői tanács, (népszerű nevén „öt bölcs”) adta, akik 2011-re – a 2010. évihez képest – további 2,2 %-os növekedést valószínűsítenek. A vezető gazdaságkutató intézetek, a Német Ipari Szövetség, az ipari és kereskedelmi kamarák, valamint a szövetségi kormány az öt bölcsnél néhány héttel korábban nyilvánosságra hozott előrejelzéseikben 2010-re 3,4-3,5, míg 2011-re 2 és 2,4 % közötti teljesítménybővüléssel számolnak, (ami alól a szövetségi kormány annyiban jelent kivételt, hogy az 2011-re mindössze 1,8 %-os növekedést prognosztizál).

Belehúztak

Az összességében rendkívül erőteljesnek nevezhető fejlődési dinamika megítélésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ország hat évtizedes történetében példa nélküli pénzügyi-gazdasági válság után 2010 közepén a német gazdaság teljesítménye még mindig valahol a 2006 végén, 2007 elején elért szinten mozgott, ugyanakkor 2010 őszére - néhány éves kihagyás után – Németország egyértelműen az európai fejlődés lokomotívjává vált. Ezt támasztja alá, hogy a bruttó hazai termék nagysága 2010 második negyedévében 4,1 %-kal haladta meg az előző év azonos időszakáét, miközben az euró-övezetben – a németországi növekedést is beszámítva – mindössze 1,7 %-os fejlődést regisztráltak.

Ezzel együtt a német gazdaság teljesítménye – a 2009. évi 4,7 %-os visszaesést követően, a korábban feltételezettnél várhatóan korábban – 2011 végére fogja elérni a válság előtti szintet. A német újraegyesülés óta legerőteljesebb gazdasági növekedés az export, (ezen belül mindenek előtt az Európán kívüli országokba, elsősorban Kínába és Indiába irányuló kivitel), valamint a belső kereslet egyidejű élénkülésének köszönhető. A növekedés elsődleges mozgatóereje 2011-ben ugyanakkor már nem az export, hanem egyértelműen a belső kereslet lesz.

„A robusztus munkaerőpiac, az alacsony kamatszint, valamint a kedvező finanszírozási helyzet révén a magánfogyasztás és az építési beruházások is erőteljesen emelkednek”, olvasható a független szakértők előrejelzésében. A munkabérek – a reálbéreknek az elmúlt években tapasztalt csökkenése és Németország mint termelési telephely nemzetközi versenyképességének ebből fakadó javulása után – az „öt bölcs” várakozásai szerint 2010-ben 2,5, 2011-ben pedig 2,8 %-kal emelkednek.

A berlini DIW gazdaságkutató intézet adatai szerint az ipar a maga 8 %-os termelésbővülésével az átlagot jóval meghaladó mértékben járul hozzá a gazdaság össz-teljesítménye növekedéséhez. A második negyedévben az ipari termelés 14,4 %-kal haladta meg a múlt év második negyedévit, a válság előtti szint elérése azonban hosszabb időt vesz igénybe; (miután 2009-ben az ipari termelés visszaesése elérte a 16 %-ot).

Jó jelek

Az erőteljes gazdasági növekedésnek és az adóbevételek gyors, a korábban feltételezettnél erőteljesebb emelkedésének köszönhetően Németország várhatóan már 2011-ben újból teljesíteni tudja a költségvetési deficit nagyságára a maastrichti feltételek sorában meghatározott mértéket: a hiány nagysága – az idei 3,8 % után – jövőre nem lesz több a bruttó hazai termék 2,7 %-ánál. A Szövetségi Pénzügyminisztérium (BMF) november eleji előrejelzése szerint 2010 és 2012 között a szövetségi költségvetés 25,6, a tartományok 23, az önkormányzatok pedig 13,1 milliárd euró többlet-adóbevétellel számolhatnak a korábban számítotthoz képest.

2010 őszére egyértelműen beigazolódott a gazdasági-pénzügyi válság nyomán még a nagykoalíciós kormány által bevezetett „rövidített munkaidő” intézményének előnye és sikere, ami a berlini kormány és a munkaadók szövetségén alapult, s amellyel a válság ideje alatt is sikerült megtartani a német vállalatoknál foglalkoztatott szakképzett munkaerő túlnyomó többségét. A 2005 tavaszán még 10,8 %-os munkanélküliségi ráta 2010 októberére 6,7 %-ra mérséklődött, ami 3,3 százalékponttal alacsonyabb az euró-övezet Németországot is magában foglaló 10,0 %-os mutatójánál.

Egyes szakértői számítások szerint a válság után kidolgozott szabályozás révén 3,1 millió munkahelyet sikerült megőrizni, s a németországinál alacsonyabb munkanélküliségi rátával az euró-övezet országai közül csak Hollandia és Ausztria, továbbá az országcsoport átlagára minimális hatást gyakorló Luxemburg és Málta büszkélkedhet. Az előrejelzések készítésével foglalkozó kutatói műhelyek – a szövetségi kancellárral és a pénzügyminiszterrel egyetértve - egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy a vártnál kedvezőbb költségvetési helyzet ellenére folytatni kell a korábban meghirdetett takarékossági kormányprogramot, nem szabad elosztogatni a korábban számítottnál magasabb bevételeket.

Merkel kancellár - a többlet-bevételekből szintén a költségvetési pozíciók javítását meghirdetve prioritásként - a 2010-re várható magas növekedési várakozásokat és a foglalkoztatás helyzet javulását „bátorításnak” nevezte „a stabilitási és növekedési paktumban meghatározott feltételek újbóli teljesítése irányában”, míg Brüderle szövetségi gazdasági miniszter a munkanélküliek számának 3 millió fő alá történő mérséklődését úgy értékelte, hogy „a fellendülés foglalkoztatási fellendüléssel” párosul.

Vállalati várakozások

A német gazdaság szereplőnek aktuális helyzetmegítélését a közeljövővel kapcsolatos várakozásait a leghitelesebben hagyományosan az ipari és kereskedelmi kamarák évi háromszori rendszerességgel elvégzett konjunktúra-felmérései tükrözik. A 2010 őszén készített, több mint 28 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat válaszain alapuló felmérés valamennyi kritériumot tekintve kedvezőbb képet mutat még a legutóbbi, négy hónappal korábbi felméréshez képest is, a 2009 kora nyári és őszi felméréssel összehasonlítva pedig gyökeresen jobb helyzetkép és növekedési várakozások láthatóak.

2010 őszén a válaszadó vállalatok 38 %-a tekintette jónak aktuális üzleti helyzetét, (a 2009 őszi 20 és a 2010 kora nyári 28 %-kal szemben), egyharmada nevezete javulónak saját üzleti várakozásait, (2009 kora nyarán csak 14, ősszel pedig 24 %-uk tette ugyanezt), 44 %-a várta exportja növekedését, (a 2009 kora nyári 14 és az őszi 29 %-kal szemben), 29 %-a tervezte beruházásai növekedését, (ez a 2009 kora nyári 14 és az őszi 16 % mintegy kétszerese), 19 %-a tervezte munkavállalói létszáma növelését, (ez pedig az egy évvel korábbi 10 % csaknem kétszerese).

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) a vállalati válaszok alapján 2010-re 3,4, 2011-re pedig a szövetségi kormány előrejelzésénél 0,6 százalékpontnál erőteljesebb, 2,4 %-os gazdasági növekedést valószínűsít; a magánfogyasztásra fordított kiadások az idei stagnálás (+0,2 %) után 2011-ben 2,4, az állami kiadások pedig az idei 3,0 %-os növekedés után jövőre 1,0 %-kal emelkednek; (miközben a szövetségi kormány előrejelzése szerint a magánkiadások 2011-ben mindössze 1,1, az államiak pedig 0,5 %-kal bővülnének); a gépi beruházások (2010: 9,2 %) 2011-ben újabb 8,0, míg az építési beruházások (2010: 3,5 %) 3,0 %-kal bővülnek; (szemben a szövetségi kormánynak a gépi beruházások tekintetében 10,0 és 7,0, az építési beruházások vonatkozásában pedig 4,2, illetve 1,6 %-os növekedési előrejelzésével).

Az export mennyisége (2010: 15,2 %) 2011-ben újabb 8,5, míg az import (2008: 14,0 %) 9,5 %-kal emelkedik; (megjegyezve, hogy a szövetségi kormány ezzel szemben 2010-re 15,0 %-os, 2011-re pedig 8,0 %-os export-, illetve 14,0 és 7,7 %-os importnövekedést feltételez); a munkanélküliek éves átlagszáma pedig a 2009. évi 3,42 és a 2010. évi 3,2 millió főről 2011-re 2,9 millió főre mérséklődik. A kamarai felmérés egyértelműen azt igazolja, hogy a német konjunktúra szilárd alapon áll, s az a gazdaság valamennyi területére kiterjed.

Exporthatás

Az üzleti várakozások vonatkozásában kiemelésre kívánkozik a belső növekedési tényezők erősödő szerepe; az ipar általános derűlátását ezzel szemben némileg beárnyékolja az Egyesült Államokban, Japánban és Európa egyes országaiban várt élénkülés késlekedése. A forgalomnak az átlagot meghaladó ütemű növekedése következtében az exportban folytatódik a Németországból elsősorban gépeket és berendezéseket importáló „felzárkózó országok” térnyerése. Egyes „küszöbországok” gazdasági növekedésének lanyhulása, valamint a korábban elfogadott és bevezetett konjunktúra-élénkítő programok kifutása ugyanakkor fékező hatást gyakorol a német exportra. A beruházások élénkülése átlagon felüli a jellemzően exportra termelő iparvállalatoknál, mindenek előtt a közútijármű-gyártásban, a fém-termékek gyártásban, a villamosiparban, valamint a belkereskedelemben.

A munkaerőpiacon a legerőteljesebb növekedés szintén a fémtermelésben, a villamosiparban, a gép- és berendezésgyártásban, a tudásintenzív szolgáltatói tevékenységet folytató informatikai, valamint kutatással és fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások körében valószínűsíthető. A részmunkaidőben tevékenykedők foglalkoztatása továbbra is pozitívan járul hozzá a foglalkoztatási helyzethez, miközben egyre érezhetőbb a szakemberhiánynak a vállalati expanzióra gyakorolt fékező hatása. Különösen az ország keleti és délkeleti térségeiben, (mint például a Lengyelországgal közvetlenül határos Brandenburg tartományban) egyre türelmetlenül várják az új tagországok állampolgárai németországi munkavégzését korlátozó rezsim 2011. májusi feloldását, mert számos munkaadó onnan várja munkaerőgondjai megoldását.

Magyar kilátások

Németország a 2009. évi külkereskedelmi forgalmunkban elért 25 % feletti részesedéssel hazánk elsőszámú kereskedelmi partnerországa, melynek következtében a magyar gazdaság szereplői, az export és a foglalkoztatás szempontjából létfontosságú a német gazdaság dinamikus fejlődése. Emlékezetes, hogy 2009-ben a válság hatására a Németországba irányuló magyar kivitel 16 %-kal míg az onnan származó behozatal csaknem egy harmadával csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Különösen érzékenyen érintette a magyar gazdaságot, hogy a válság miatt a négy, a magyar kivitel mintegy 70 %-át biztosító termékcsoportból háromban (közúti járművek, villamosipari termékek, gépek) a visszaesés mértéke elérte a 23-25 %-ot. 2010-ben, (legalábbis az év első nyolc hónapjában) a magyar(országi) vállalatok a német viszonylatban a teljes német behozatal növekedési ütemétől kb. egy százalékponttal alacsonyabb, 16,7 %-os forgalombővülést realizáltak, az import 18,5 %-os növekedése ugyanakkor picivel meghaladja a teljes német kivitel növekedését.

A válság előtti időszak forgalmát 2010-ben még aligha sikerült elérni; a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban minőségi ugrást várhatóan a közelmúltban bejelentett, illetve már a megvalósulás útján levő beruházások (Daimler, Audi, Opel, Knorr-Bremse, Henkel, stb.) termőre fordulása fog jelenteni.