Az Eurostat első becslése szerint – az első negyedévi stagnálást követően – az Európai Unió bruttó hazai terméke 2026 áprilisa és júniusa között 0,5, ezen belül az euróövezet gazdasági teljesítménye – az elemzők mindössze 0,2 százalékos várakozásával szemben – 0,4 százalékkal haladta meg a január és március közöttit. Év/év összehasonlításban is felgyorsult a gazdasági növekedés: az EU egészében a gazdasági teljesítmény 1,2, ezen belül az euróövezet országaiban 1 százalékkal bővült a múlt év második negyedévéhez képest. 

Első pillantásra úgy tűnik, hogy a magasabb energiaárak és a tartós geopolitikai bizonytalanság ellenére az európai közösség összességében ellenállóbb annál, mint ami korábban valószínűsíthető volt. A vártnál kedvezőbb összkép mögött ugyanakkor a növekedés egyre egyenlőtlenebb megoszlása tapasztalható. Azon országok közül, amelyek július végéig közzétették a második negyedévi adataikat, Írország jegyezte a legerőteljesebb növekedést: ott a GDP 3,9 százalékkal ugrott meg, ami önmagában 0,1 százalékpontos hozzájárulást jelentett az euróövezet egészében kimutatott növekedéshez. Az Eurostat által nyilvánosságra hozott adatok szerint Litvánia 1,7, míg Svédország 1,4 százalékos növekedést ért el.
 

Figyelemre méltó Portugália és Spanyolország teljesítménye, előbbi ugyanis 0,8, míg az utóbbi 0,7 százalékos növekedést ért el, jóval felülmúlva az euróövezet nagyobb nemzetgazdaságaiban elért dinamikát. Németország, Franciaország és Olaszország mindössze 0,2 százalékos növekedést ért el, ami nem több, mint az euróövezeti átlag fele. Náluk is rosszabb Belgium és Ausztria mutatója, ahol a második negyedévben – az első három havihoz képest – egyáltalán nem volt növekedés. 

A második negyedévben 0,2 százalékkal bővült a német GDP

A Szövetségi Statisztikai Hivatal számításai szerint az Európa vezető gazdasági hatalma által előállított GDP 2026 első negyedévében 0,4 százalék, azaz április és június között elért növekedési dinamika nem több, mint az első három havi fele. Az előzetes adatok szerint a második negyedévi növekedés az első negyedévinél erőteljesebb exportnak köszönhető, ezzel szemben a fogyasztási kiadások alig emelkedtek, a beruházások volumene pedig egyenesen csökkent. Mindeközben a 2026 második negyedévére kimutatott teljesítmény az ár- és naptárhatástól megtisztítva 0,9 százalékkal haladta meg a 2025 második negyedévit.

Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) vezető elemzője szerint a 0,2 százalékos növekedés örömteli jel, de messze nem jelent áttörést. Csak a hatalmas, túlnyomórészt hitelekből finanszírozott állami beruházásoknak köszönhető, hogy a német gazdaság eddig jobban viselte az iráni sokkot, mint amire számítottak. Egy önfenntartó fellendüléstől még messze vagyunk. A külkereskedelmi környezet továbbra is nehéz a vállalatok számára. Az ellátás szűkületei, az amerikai vámok és a Kínából érkező, részben tisztességtelen versenynyomás megnehezítik a vállalkozások helyzetét. Ehhez jönnek még a belföldi strukturális problémák, mint például a továbbra is magas energia- és munkaerőköltségek, a magas adóterhek és a túlburjánzó bürokrácia.

Az emelkedő energiaárak és a magas infláció ellenére a német gazdaság 2026 első félévében továbbra is a fellendülés pályáján maradt – írta Timo Wollmershäuser, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet konjunktúra-előrejelzésekért felelős vezető szakértője a második negyedévi növekedési adatok kapcsán. Az expanzív fiskális politika mellett külföldről is érkeztek konjunkturális impulzusok – tette hozzá.

„Különösen a válság sújtotta feldolgozóipar valószínűleg tovább növelte hozzáadott értékét. Erre utalnak a megnövekedett ipari árbevételek, különösen a külföldi üzleti tevékenység terén”

– írta Timo Wollmershäuser.

Az Ifo szerint júliusban javult a német vállalatok üzleti hangulata

A szakértő arra számít, hogy a második félévben a fellendülés várhatóan folytatódik. Erre utal többek között az Ifo üzleti hangulatindex elmúlt hónapokban tapasztalt javulása is. Főként a pénzügyi politika által generált lendület tart továbbra is. Nyáron emellett a szövetségi kormány számos strukturális reformja is konkrét formát öltött. Július 10-én azonban újra fellángolt a konfliktus a Perzsa-öbölben, ami miatt az energiaárak ismét jelentősen emelkedtek. „Az Ifo által júliusban megkérdezett vállalatok ennek ellenére lényegesen kevésbé pesszimistán tekintenek a következő hónapokra” – jegyezte meg Timo Wollmershäuser.

Mint a fenti táblázat mutatja, az áprilisi visszaesés után eltelt három hónapban folyamatosan javult a 9 ezer vállalat megkérdezése alapján számított ifo-index. A júliusi javulás a Perzsa-öböl térségében tapasztalható bizonytalanságok ellenére optimista üzleti várakozásokra vezethető vissza, ami a vonatkozó mutató 2,4 pontos javulásában öltött testet, miközben az aktuális üzleti helyzettel a vállalatok olyannyira elégedetlenek, hogy a vonatkozó mutató 87-ről 86,5 pontra még vissza is esett.

Az üzleti légkör megítélése összességében a gazdaság valamennyi fő ágazatában javult:
 

• a feldolgozóiparban a várakozásoknál tapasztalható derűlátás az aktuális üzleti helyzet megítélésének romlásával párosult. A kereslet ugyanakkor élénkült, az anyaghiány enyhült.
• A szolgáltatási tevékenységet végzőknél hasonló a helyzet: a következő hónapok kilátásaival kapcsolatos szkepszis enyhült, de az aktuális üzleti helyzet megítélése romlott.
• A kereskedelmi, különösen a kiskereskedelmi vállalatok az aktuális üzleti helyzetet a korábbinál elégedettebben ítélik meg és a várakozásaik körüli pesszimizmus is enyhült.
• Ugyanez, az üzleti légkör mindkét tényezőjének javulása jellemzi az építőipart is, ahol a korábbinál kevesebb vállalat panaszkodik rendeléshiányra.

A szeptemberben Szász-Anhalt tartományban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben esedékes tartományi választások kapcsán érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a keleti tartományok vállalatainak üzleti hangulata az össznémet mutatóval hasonló irányban alakult. Az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám az elmúlt három hónapban folyamatosan, az áprilisi 86,3 pontról júliusra 89,1 pontra emelkedett. Ezen belül a felmérésben részt vevő keletnémet vállalatok az aktuális üzleti helyzetükre vonatkozó mutatója a júniusi 89,5-ról júliusra 88,9 pontra mérséklődött, miközben a jövőbeli üzleti várakozásaikra vonatkozó jelzőszám – ugyancsak júniusról júliusra – jelentősen, 86,8-ról 89,2 pontra emelkedett. 

Az időjárási feltételek alakulása nagyban rontja a növekedési kilátásokat

Az augusztus első napjaiban egész Európára rátört meleghullám és szárazság, továbbá a szállítási lehetőségek a német folyók alacsony vízállásából adódó megnehezülése nyomán felmerült a német gazdaság idei növekedési lehetőségei csaknem teljes ellehetetlenülésének veszélye. Emlékezetes, hogy a berlini szövetségi kormány tavaszi előrejelzésében 2026-ra a bruttó hazai termék 0,5 százalékos bővülésével számolt. Ezzel szemben – mint Thilo Schaefer, a kölni IW gazdaságkutató intézet munkatársa egy sajtóinterjúban fogalmazott – a Rajna hajózhatóságának hosszabb ideig tartó kiesése nyomán a gazdasági növekedés mértéke 0,4 százalékponttal alacsonyabb lehet a korábban feltételezettnél. 

Carsten Brzeski, az ING elemzője annyiban derűlátóbb, hogy – kölni kollégájával ellentétben – az alacsony vízállás miatt a gazdasági növekedési dinamika „mindössze” 0,3 százalékpontos mérséklődését valószínűsíti.

A nagy gazdasági szervezetek üdvözlik a telephelyi feltételek megerősítését szolgáló kormányzati kezdeményezéseket 

Több mint két év gazdasági növekedés nélküli időszak után Németországnak ismét vonzóbbá kell válnia a beruházások számára. Ennek elősegítése érdekében a szövetségi kabinet június 4-én elfogadta a „Németország gazdasági helyszínének megerősítését célzó adóügyi sürgősségi beruházási programról szóló törvénytervezetét”, amelyet a törvényhozás mindkét háza elfogadott, és július 19-én hatályba is lépett.

A program a növekedést elősegítő beruházások gyors beindítását szolgálja – és egyúttal hosszú távú adókedvezményekkel is jár, amelyek tartós tervezési biztonságot nyújtanak a gazdaságnak. „Felkészítjük Németországot a jövőre, és mindenekelőtt erősítjük országunk innovációs és versenyképességét” – mondta Friedrich Merz szövetségi kancellár a Bundestag előtt július 9-én tartott beszédében. 

A törvény főbb alkotóelemei: a beruházások ösztönzése az állóeszköz-leírásai feltételek módosítása által, a vállalati adóterhek öt lépésben történő mérséklése a társasági adó évi egy, 15-ről 10 százalékra csökkentése révén, valamint a vállalatok elektromosjármű-használatának támogatása, ösztönzése. Emellett a kutatási célú beruházások ösztönzése érdekében kiterjesztik a kutatási adókedvezményt úgy, hogy a támogatható alkalmazások körének bővítése az eljárásra vonatkozó előírások egyszerűbbé tételével párosul. 

A szövetségi kormány július 27-i közleményében összegezte a gazdasági növekedés lehetővé tétele és a munkahelyek megőrzése érdekében már hatályba lépett, illetve a közeljövőben tervezett döntéseit. „A gazdaság versenyképességét és a németországi jólétet szolgáló”, már végrehajtott lépések sorában – az adózási előírások már említett enyhítésén túlmenően – az éves energiaköltségek 10 milliárd euróval történő csökkenése, az infrastruktúra-fejlesztést és a klímasemlegességet szolgáló beruházások, az elektromos töltőhálózat kiépítésének felgyorsítása és a nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók tovább-foglalkoztatásra ösztönzése kívánkozik kiemelésre.

A közeljövőben tervezett új szabályok sorában – a teljesség igénye nélkül, a társasági adó már említett, fokozatos csökkentésén túlmenően – az energiaköltségek további csökkentése, a szövetségi munkaügyi igazgatás korszerűsítése és digitalizálása, valamint a munkavédelmi szabályok egyszerűsítése, rugalmassá tétele és digitalizálása érdemel említést. 

Volker Treier írásunkban már idézett értékelése szerint a szövetségi kormány ugyan már korábban bejelentett különböző intézkedéseket a gazdasági keretfeltételek javítására, de most különösen gyorsan és következetesen végre is kell hajtania az első reformlépéseket. Döntő fontosságú, hogy a költségek és a bürokrácia terén történő tehercsökkentések valóban eljussanak a vállalkozásokhoz. „Csak jobb telephelyi feltételek mellett alakulhat ki újra a befektetések iránti bizalom – és a gyenge növekedésből hosszú távon fenntartható fellendülés válhat” – fogalmazott a DIHK vezető tisztségviselője. 

A gazdasági érdekvédelmi szervezetek szerint hosszú út vezet ki a válságból, és további, mélyreható reformokra szólítják fel a szövetségi kormányt. Tanja Gönner, a Német Ipari Szövetség (BDI) ügyvezető igazgatója egy, a Német Sajtóügynökségnek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: a BDI üdvözli, hogy a szövetségi kormány most végre megkezdi a reformok végrehajtását.

„De ennél tovább kell lépni: a gazdasági helyszínbe vetett bizalom csak akkor alakul ki, ha további tehercsökkentő intézkedések következnek az adók, a bürokrácia, valamint az energia- és infrastruktúra-költségek terén, és ezek érezhetően megjelennek a vállalatoknál”

– tette hozzá Tanja Gönner.

Rainer Dulger, a munkaadói szövetség elnöke szerint „a mögöttünk hagyott évtizedet a recesszió és a stagnálás jellemezte. A német gazdaság utolsó nagy üzleti éve 2019 volt, azóta a lemaradást próbáljuk kezelni. Versenytársainknak nem kell semmit különösebben jól csinálniuk – elég, ha tovább haladnak, miközben mi a leállósávon állunk. Ha ez így marad, a 2020-as évek elveszett évtizednek bizonyulnak majd ennek az országnak.”

Borítóképünk illusztráció, forrás: Adobe Stock