A kétévente, a páratlan évek őszén megrendezésre kerülő kiállítás az idén minden korábbinál átfogóbb betekintést kínált az ágazat aktuális trendjeibe és innovációiba. A rendezők szerint az Anuga az idén „történelmet írt azzal”, hogy a résztvevők száma – 300 ezer négyzetméter kiállítási területen 110 országból több mint 8 ezer kiállító – minden korábbit meghaladt. A kölni vásártársaság adatai szerint mintegy 190 országból a két évvel korábbit 3,6 százalékkal meghaladó számú, több mint 145 ezer szakmai látogató élt a lehetőséggel, hogy felfedezze az élelmiszeripar innovációit, megismerje az aktuális trendeket, s bővítse nemzetközi üzleti kapcsolatait. 

Az idei Anuga partnerországa a Koreai Köztársaság volt, amely mintegy 100 kiállítóval képviseltette magát. Különösen erős volt a szakmai közönség érdeklődése Nagy-Britanniából, Olaszországból, Hollandiából és Spanyolországból; míg Európán kívülről Brazíliából, Kínából, Japánból, Kanadából és az Egyesült Államokból érkezett a legnagyobb számban a kiállítás iránt érdeklődő szakember. 

Christoph Minhoff, a Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) ügyvezető igazgatója szerint „az Anuga 2025 lenyűgözően megmutatta, milyen nagy a nemzetközi érdeklődés a német élelmiszerek és italok iránt. Egyéretelművé vált: Németország mint helyszín és a »Made in Germany« termékek innovatívak, fenntarthatók és versenyképesek.”

A forgalom nagysága alapján dobogós helyen álló ágazat 

Az élelmiszer- és italgyártás a múlt évben 658 ezer főt foglalkoztatott, s így a német gazdaság negyedik, míg a 232,7 milliárd eurós forgalom alapján – a közútijármű-gyártás és a vegy- és gyógyszeripar után – harmadik legfontosabb ipari ágazata volt. A csaknem 6 ezer üzem 90 százaléka közép- és kisvállalatok körébe tartozik, míg a külföldi piacoknak az ágazat teljes forgalmában elért részaránya tavaly 36 százalék volt. 
A koronavírus-járvány utáni kilábalást követően 2023-ban 0,7, majd 2024-ben újabb fél százalékkal csökkent a német gazdaság teljesítménye. Az idei kilátások olyannyira ellentmondásosak, hogy a változásnak még az előjele sem tűnik biztosnak. A vezető gazdaságkutató intézetek kora őszi előrejelzéseikben a GDP 0,1-0,2 százalékos növekedését valószínűsítették, miközben a nagy vállalkozói szervezetek – ipari szövetség, ipari és kereskedelmi kamara – között voltak olyanok, amelyek a gazdasági teljesítmény stagnálását, netán csökkenését jelezték. A szövetségi kormány őszi konjunktúrajelentésében 2025-re a GDP 0,2, 2026-ra 1,3 százalékos bővülését valószínűsíti. 

A Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) szeptember közepén nyilvánosságra hozott első félévi jelentése szerint az ágazat forgalma a 2024 első félévi forgalomhoz képest értékben 1,7 százalékos növekedést, míg mennyiségben 0,9 százalékos csökkenést takar. Azaz: Európa vezető gazdasági hatalmának élelmiszeripara a nemzetgazdaság, s azon belül a feldolgozóipar egészéhez hasonlóan harmadik éve a recesszió időszakát éli. 

Az uniós partnerországokba irányuló kivitel – ugyancsak az év első hat hónapjában – csaknem 10 százalékkal emelkedett, s meghaladta a teljes exportforgalom háromnegyedét. Eközben az EU-n kívüli, ún. harmadik országokba irányuló, 10,8 milliárd eurós kivitel mindössze 2,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az ágazat vállalatait jellemző üzleti légkör az elmúlt időszakban úgy romlott, hogy a közeljövőre vonatkozó üzleti várakozások megítélése még az aktuális üzleti helyzet megítélésénél is meredekebben zuhant. Ezen belül a külső piacoknak az első fél évben elért felértékelődése ellenére a német vállalatok ott elért versenyhelyzetükhöz is egyre kritikusabban viszonyulnak, s ez mind a BVE Export Barométerében, mind a müncheni ifo gazdaságkutató intézet legutóbbi üzleti felmérésében visszatükröződik. Az ifo szerint augusztusban a német élelmiszeripar következő három hónapra vonatkozó exportvárakozásai a 2020 áprilisa, a koronavírus-járvány kitörése óta mért legalacsonyabb szintre estek vissza.

A BVE féléves jelentése szerint a mezőgazdasági termékek termelői árindexei – folytatva a korábbi tendenciát – 2025 első fél évében 1,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest úgy, hogy az állati és növényi termékek egymással ellentétes tendenciát mutattak. Miközben ugyanis az állati termékek árai átlagosan 9,1 százalékkal, ezen belül a tej, a szarvasmarha és a tehén árai az átlagot meghaladó mértékben emelkedtek; addig a növényi termékek 8,6 százalékkal olcsóbbak lettek úgy, hogy a burgonya, a cukorrépa és a sörárpa ára az átlagot meghaladó mértékben mérséklődött. E trenddel ellentétben a takarmánybúza, a gabona és a gyümölcs ára is emelkedett. 

Az élelmiszeripari vállalatok felsorakoztak a kormányzati döntéseknél a bizalom és a termelés biztonságos feltételeinek növelését, a versenyképesség javítását támogató intézkedések követelői közé. Christoph Minhoff, a Német Élelmiszeripari Egyesülés ügyvezető igazgatója szerint „a gazdaságnak a politika által kilátásba helyezett tehermentesítését gyorsan és átfogóan kell végrehajtani. A túlzott bürokráciát német és európai szinten is csökkenteni kell.” Pozitív jel, hogy – mint azt a müncheni ifo gazdaságkutató intézet 2025 késő nyári ágazati felmérése is jelzi – az élelmiszergyártók beruházási szándékai bővültek, míg az italgyártók esetében enyhülés tapasztalható. 

Figyelemre méltó, hogy míg 2024 novemberében a vállalatok jelentős része beruházásai stagnálására, sőt akár csökkenésére számított, addig néhány hónap elteltével ugyanezen vállalati kör beruházási hajlandósága jóval meghaladja a korábban feltételezettet. „A tervezett beruházások […] könnyítik a modern technológiához való hozzáférést, s új együttműködési lehetőségeket teremtenek” – írják az ifo szakértői. 

Magas a hazai élelmiszerek iránti bizalom 

A BVE és a Német Élelmiszeripari Intézet (DIL) október elején nyilvánosságra hozott, 2500 fő megkérdezésével készített tanulmánya szerint a német fogyasztók bizalma továbbra is töretlen a hazai gyártmányú élelmiszerek iránt. A felmérés során a megkérdezettek több mint 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten németországi élelmiszereket vásárol, mert értékeli azok minőségét. A felmérés eredményei alapján egyértelmű, hogy az áru származása és a gyártási szabványok a legfontosabb kritériumok a fogyasztók számára, s egyre inkább a fenntarthatósággal is összekapcsolódnak.

A vásárlási döntés főbb tényezőire vonatkozó kérdésre a válaszadók 53 százaléka a rövid szállítási utakat, 34 százalék a magas minőséget, közel 30 százaléka pedig a termék származásának megbízhatóságát emelte ki. A termékbiztonság (28 százalék) és a jó íz (17 százalék) szintén azok között a szempontok között szerepel, amelyek megkülönböztetik a német élelmiszereket a versenytársaktól. A „Made in Germany” így nemcsak a származási hely megjelölése, hanem a bizalom szinonimája is. Az iparág ezt úgy értelmezi, hogy nemcsak meg kell őrizni a teljesítményt, hanem azt tovább is kell fejleszteni. Sikeresek azok a gyártók, amelyek ötvözik a hagyományt és az innovációt. A fogyasztók értékelik mind a regionális gyökerek ápolását, mind a fenntartható és modern termékkoncepciókba való befektetéseket.

A tanulmány egy másik fontos eredménye: a válaszadók több mint 57 százaléka meg van győződve arról, hogy a gyártók csak akkor tudnak fenntartható technológiákba befektetni, ha kellő jövedelmezőséggel rendelkeznek. Ami viszont arra utal, hogy a fogyasztók nemcsak a vállalatok felelősségét, hanem a gazdálkodás stabilitását is fontosnak tartják. 

Ahhoz viszont, hogy a fenntartható csomagolások, a klímabarát gyártási eljárások vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása az élelmiszeriparban valósággá váljon, azaz „ahhoz, hogy a vállalatok megvalósíthassák ezeket az innovációkat, tervezési biztonságra, megbízható keretfeltételekre és a helyszínt erősítő politikára van szükség. Csak így lehet a fogyasztók magas szintű bizalmát fenntartható fejlődéssé alakítani” – áll az elemzés következtetéseiben.

Az élelmiszeripar beruházási hajlandósága egyértelműen erősödött. Az ágazat számos vállalata korszerűsíti és bővíti termelési kapacitásait. Ennek folyamán elsősorban az automatizálásra, a digitalizációra, az energiahatékony épületszerkezetekre és a klímabarát termelési folyamatokra összpontosítanak. Különösen a kis- és középvállalkozások támaszkodnak egyre inkább a jövő technológiáira, megerősítve a maguk ellenálló képességét, s új értékteremtési potenciált teremtve.