Gyártástrend: A Trigo világszinten kínál rendszerszintű minőségbiztosítási megoldásokat. Miben tér el a különböző országok minőség-ellenőrzési gyakorlata?
Herbály Péter: A minőségbiztosítás komplexitását nemcsak országonkénti eltérések határozzák meg, hanem az egyes autógyártók (OEM-ek) és beszállítók sajátos elvárásai is. Így a feladat jóval összetettebb annál, mint amit elsőre gondolnánk.
A Trigo pont ebben az összetett környezetben kínál átfogó, rendszerszintű megoldásokat. Nemcsak a gyártók támogatásáról van szó, hanem a teljes beszállítói láncban jelentkező minőségi problémák hatékony kezeléséről. Jelen vagyunk az autóiparban, valamint a repülőgép-, nehézgépjármű- és vasúti gépgyártás területén is – ezek mindegyike saját szabályrendszerrel, minőségirányítási követelményrendszerrel dolgozik, amelyek régiónként is eltérhetnek.
A mindennapi működésünk kulcsa éppen az, hogy minden lokáción képesek legyünk a helyi vevői és iparági elvárásokhoz igazodva, testreszabott minőségbiztosítási szolgáltatásokat nyújtani.

GyT.: A márciustól betöltött pozíciója új területként került be a nemzetközi vezetésbe. Milyen igény hívta életre a szolgáltatási területekért felelős alelnöki szerepkört?  
H. P.: A pozíció létrehozását több tényező is indokolta. Egyrészt a vállalatcsoport célja a növekedés és a szolgáltatási portfólió bővítése. Én 2017 óta vezetem a mérnöki területet, több cégcsoportszintű projektet vezettem sikerre, amelyekben a visszajelzések szerint megmutatkozott proaktív gondolkodásom és stratégiai vezetésem – ez tetszett az elnökségnek. Amikor megfogalmazódott a pozíció igénye, tudták, hogy én ambicionálom a fejlődést, gyorsan egyértelművé vált a közös szándék: én magam is nyitott voltam egy magasabb szintű, komplexebb kihívásra, a vállalat pedig már jól ismerte a munkastílusomat, az értékrendemet és az elért eredményeimet. 

GyT.: Hogyan illeszkedik ebbe a szerepbe a magyar háttér?
H. P.: Nagy előny, hogy az új szolgáltatások pilottesztelésére Magyarországon kerül sor. Egyrészt a francia központhoz való geográfiai közelség – nemcsak hazai, hanem európai szinten – lehetővé teszi, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljunk a felmerülő igényekre. Sokkal könnyebb kontextusban mozogni, mint például Ázsiában vagy az Egyesült Államokban, ami felgyorsítja és egyszerűsíti a fejlesztési és tesztelési folyamatokat.

Másrészt Magyarország, Európa pozíciója abból a szempontból is előnyös, hogy átláthatók a piaci mozgások. A jelenlegi gazdasági környezet folyamatosan változik, ami egy adaptív szolgáltató számára lehetőséget teremt arra, hogy versenyelőnyt építsen ki. A minőségbiztosításnak ugyanis nemcsak a növekedéshez kell alkalmazkodnia – egy nehezebb helyzetben lévő szegmens is generálhat újfajta szolgáltatási igényeket a minőségügy terén. Egy ilyen turbulens helyzetben a szakképzett és rugalmas munkaerő, ami Magyarországon a Trigónál jelen van, kulcsfontosságú a sikeres működéshez.
Például ha egy német gyártás Magyarországra költözik, az számos nem tervezett minőségügyi kihívást hozhat. Egy ilyen áttelepítés időszakos, mennyiségi és minőségi kockázatokkal jár, amelyekre testreszabott, új szolgáltatásokat kell kidolgozni. Ugyanez igaz a növekvő termelési kapacitásokra is – zöld- és barnamezős beruházások esetén a minőségügyi támogatásnak kulcsszerepe van.
És akkor még nem is beszéltünk az AI egyre hangsúlyosabb szerepéről a minőségbiztosításban. Összességében szerintem a hazai környezet kiváló terep arra, hogy a cégcsoport szolgáltatóként rugalmas és innovatív válaszokat dolgozzon ki a piac változó igényeire.

GyT.: A Trigo globális boardjában francia, amerikai, ázsiai tagok is vannak. Milyen készségek kellenek a hatékony lobbiszerephez magyar vezetőként ebben a nemzetközi társaságban?
H. P.: Több mint húsz éve dolgozom nemzetközi környezetben, jellemzően mérnöki és műszaki területeken. Azt tapasztaltam, hogy ezekben az üzleti kapcsolatokban elsősorban a szakmai hozzáértés határozza meg egy ember szerepét és lehetőségeit – függetlenül attól, hogy melyik országból érkezik.
Szolgáltató cég nemzetközi vezetőjeként és magánemberként is azt vallom, hogy a hitelesség az, ami valódi értéket képvisel az emberi kapcsolatokban – nem a nemzetiség vagy a pozíció.
Számomra a szerepemben főleg a szakmai kapcsolatok építése és az együttműködések előmozdítása a fókusz. Ehhez fontos a megbízhatóság, az interkulturalitás, a kooperációs készség és a dinamizmus. A magyar gondolkodás sajátossága, hogy inkább a megoldást keressük – „hogyan lehet megcsinálni”, nem „miért nem lehet” alapon gondolkodunk. Ez a kreatív alkalmazkodóképesség, azt gondolom, hogy versenyelőnyt jelenthet.

GyT.: Globálisan milyen trendek formálják most a minőségbiztosítást?
H. P.: A minőség fogalma mindenki számára mást jelenthet, de egy dologban biztosak lehetünk: mindenhol döntési szempontként jelenik meg. A vásárlói mentalitásban ugyanúgy, mint az ipari környezetben, a minőség és az ár egyensúlya folyamatos mérlegelést igényel.
A mai ipari környezet számos kihívással néz szembe – legyen szó ellátási láncokról, digitalizációról vagy fenntarthatóságról. Ilyen körülmények között a minőség szerepe nem csupán reaktív hibaelhárításként értelmezhető, hanem egyre inkább proaktív, stratégiai tényezőként is megjelenik. Egy vállalat sikerességét hosszú távon meghatározza, hogy milyen minőségirányítási rendszert épít ki, és hogyan tudja azt alkalmazkodóan működtetni.

GyT.: Milyen különbségek vannak ezen a téren a keleti és az európai szereplők között? 
H. P.: Én úgy látom, hogy a nemzetközi piacra lépő ázsiai – főként kínai – gyártók gyakran szembesülnek azzal, hogy nem ismerik vagy félreértik az európai sztenderdeket. Ez a bizonytalanság azonban egyúttal lehetőség is a tanácsadással, auditálással, minőségügyi támogatással foglalkozó szolgáltatók számára.
Szemléletünk szerint éppen ezeket a különbségeket kell proaktívan kezelni: akár az ázsiai cégek európai sztenderdekhez való igazításával, akár az európai cégek támogatásával a keleti gyártói elvárások megértésében, akár egy köztes, rugalmas minőségügyi megközelítés kialakításával. 
Közben jól látszik az is, hogy az ipari működés sebessége eltér: Kínában a döntéshozatal, fejlesztés, tesztelés sokkal agilisabb, gyorsabb – a változáskezelés ciklusai hónapokban, nem években mérhetők. Ez részben a kulturális különbségek, részben az oktatási és vállalati struktúrák különbségeiből fakad. Véleményem szerint az együttműködés viszont elengedhetetlen: a két oldal kölcsönösen tanulhat egymástól, hogy valódi minőséget lehessen szállítani – hatékonyan, de biztonságosan.

GyT.: A német autóipar lassulása érződik Magyarországon is. Hogyan reagál erre a Trigo?
H. P.: A cég stratégiája mindig is a több lábon állásra épült, így eddig sem kizárólag az autóiparra támaszkodtunk. Jelen vagyunk a repülőgépiparban és a vasúti szektorban, ahol szintén szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelni – ezek a területek kiváló lehetőséget nyújtanak számunkra a további növekedésre.
Azt látjuk hogy egyre több iparágban válik létfontosságúvá a komplex, testreszabott minőségügyi támogatás – legyen szó gyártásközi ellenőrzésekről, folyamatfejlesztésről vagy adatalapú döntéstámogatásról, ezzel kapcsolatban a közelmúltban a divatvilágban kezdődtek meg nemzetközi együttműködéseink, amiket szívesen bővítünk természetesen tovább itthon is.

GyT: Miben méri majd saját sikerességét az új szerepkörben?
H. P.: A célom, hogy a szolgáltatási területeken megteremtsük a stratégiai áttörés lehetőségét – ne csak a megszokott irányokban fejlődjünk, hanem új utak is nyíljanak. A siker számomra az ügyfeleink számára biztosított lehető legjobb szolgáltatás, illetve a tudat, hogy megoldásainkkal biztonságosabbá tesszük ügyfeleink termékeit. Ehhez elengedhetetlen a technológiai fejlődés – például az AI alkalmazása – és a gyors, rugalmas reagálás a piaci változásokra, hogy a lehető legtöbb felmerülő minőségügyi feladatban megbízható partnerek lehessünk.

GyT: A Trigo mellett a MAJOSZ (Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége) szekcióvezetője is. Mi motiválja ebben?
H. P.: Fontos számomra, hogy legyenek kapcsolódási lehetőségek az ipar különböző szereplői között: hiszen lehet, hogy egy másik vállalat azonos pozícióban lévő kollégája ugyanazokkal a napi gondokkal küzd, amelyekkel én is. A tapasztalatok megvitatásából mindig egyedülálló dolgok tudnak kisülni. Ha készek vagyunk nyitni egymás felé, akkor a mindennapi nehézségekre is könnyebben találhatunk megoldást. A MAJOSZ remek platform arra, hogy az ipari kulcsszereplők között érdemi párbeszéd alakuljon ki. Az ilyen típusú együtt gondolkodást és tudásmegosztást nemcsak támogatom, hanem aktívan építem is.

Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin májusi lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.