A ma Legrand néven ismert vállalat története 1919-ben kezdődött, amikor Szalay István villamossági profilú vállalatot jegyeztetett be Budapesten. A családi vállalkozás rohamosan fejlődött, így 1937-re már közel félmillió pengő értékű üzemet működtetett, amelynek kereskedelmi és ipari tevékenysége kiterjedt a villamosság minden ágára.

Történelmi alapokon

Szalay vállalatának tárgya mindennemű villamos anyaggal folyó kereskedés, azok gyártása bel-és külföldön, telepek létesítése és üzemben tartása, valamint villamos cikkeket gyártó berendezések előállítása, s más, hasonló termékeket készítő vállalatokban való részvétel, szabadalmak megszerzése, értékesítése és kihasználása volt. A kezdeti sikereket követően a cég a 40-es években nevet változtatott – a Szalay István Rt. rövidítése alapján –, emblémáján a SZIRT feliratot tüntették fel. Az államosítást követően a vállalat kettévált és Villért néven működött tovább.

A termelési profilt a Kontakta Villamos Szerelési Anyagok Gyára folytatta, amely elsősorban villamosipari cikkeket, bányászlámpákat és szénkefék szerelését végezte. Az 1961-ben a Kontakta létrehozta szentesi telephelyét, ahol a régi Óragyári teleppel került szoros kapcsolatba, átvállalva annak galvanizáló, sárgító és műanyagsajtoló kapacitását. A szentesi telepítés egyik célja az volt, hogy a fővárosi üzemet mielőbb az elektronikus orvosi műszerek gyártására állítsák, másrészt a mezőgazdasági munka gépesítése következtében felszabaduló munkaerő számára új munkalehetőséget adjanak.

A feladatnak olyannyira sikerült eleget tenniük, hogy 1968-ra kinőtték a malom épületét ahol eredetileg gyártás indult, s átköltöztek az új szentesi telephelyre. Az elkészült komplexumban a hatalmas üzemcsarnok technológiai újszerűsége azt jelentette, hogy a belső berendezések mozgatható rendszerben készültek, így a technológiai folyamatoknak megfelelően bármikor változtathatók voltak. A beruházás második ütemében pedig átadták az 1800 négyzetméteres galvánüzemet, amelyet abban az időben rendkívül korszerűnek számító automatizált működésű gépsorral szereltek fel, illetve ugyanekkor üzembe helyezték a szennyvíz-semlegesítő rendszert.

1974-ben a szentesi gyáregységben volt az előgyártó-, a bakelit-, az automata-, a szerelő-, a galván -, a palacktöltő- és a szerszámüzem. Ugyanekkor új profil lépett be a gyártásba: a Kontaset műszerváz-rendszer. 1985-ben kiderült, hogy a Kontakta hét egységéből hat veszteséggel zárta az évet, csupán a szentesi gyár volt eredményes. Így 1988-ban a nagyvállalat megszűnt, s az egyik jogutód a szentesi gyár lett. Bár az önállósulást követően a gazdaság stabilizálódott, a 90-es években felmerült a kérdés, hogy mennyiben javítana a vállalat helyzetén, ha nyugati partnercég társulását keresnék. Ezt követően eredményes 19 év következett.

Mérföldkövek

A cég legnagyobb termékfejlesztése az Athena projekt volt, és emellett több nemzetközi projektet is a magáénak mondhat. Ezt elsősorban innovatív stratégiájának, s ebből következően széles termékpalettájának köszönheti: a kapcsolók és csatlakozóaljzatok mellett épületautomatizálás, energiaelosztási rendszerek gyártása kapcsán is ismert a vállalat. A gyár jelenleg – a több évtizedes fejlesztéseket követően – korszerű, hatékony, időtakarékos munkavégzésben, csúcstechnológiával működik.

Termékei nemcsak az energiahatékony működést és az otthonok kényelmét szolgálják, hanem irodák, munkahelyek, ipari létesítmények, kórházak, szállodák villamos berendezéséhez is komplett megoldást jelentenek. Szentesen, a Szerelvény Divizíó részeként, egyre több termék fejlesztése és gyártása folyik, elsősorban az európai piacokat célozva. 2008-tól a vállalat az épületek villamos és digitális adatátviteli infrastruktúráinak szakértőjeként is számon tartott a hazai piacon, így gyártása mára rendkívül szerteágazó. A vállalat székhelye Szentes, illetve országosan a budapesti 800 négyzetméteres kereskedelmi iroda áll a hazai üzleti partnerek rendelkezésére.

Az új mérföldkő 1992 decembere volt, ekkortól ugyanis a gyár a Legrand Csoport leányvállalataként működött tovább. Ebben az évben 12,3 millió darab terméket gyártott az akkor 1100 fővel működő gyár. A vállalat többszöri névváltozás után kapta meg 2004-ben mai nevét: Legrand Magyarország Villamossági Rendszerek Zrt. – A kezdeti sikerek után, amikor több milliárdos beruházással és képzéssel modernizálták a Szentesen lévő termelési technológiákat az 1999-2000-es év nehéz időszak volt a Legrand életében, ekkor ugyanis 400 fő alá csökkent a dolgozói létszám.

A vállalat árbevétele pedig 6 milliárd forintra esett vissza. Ezt követően 2000 és 2004 között egy átmeneti, stagnáló időszakot követően, 2004 után folyamatos növekedést ért el a cég, míg végül tavaly már 18 milliárdos bevételről számolhattunk be. Így Magyarországon is az épületek elektromos és digitális infrastruktúrájának specialistái lettünk. Tevékenységünk négy alappillére pedig az etikus viselkedés, a vevőközpontúság, az innováció és az erőforrások optimális felhasználása – mondta el Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója.

A cikk teljes terjedelemben a GyártásTrend Magazin augusztusi számában olvasható.