„Nálunk ennek csak PR-jelentősége van” – az Art of Knowledge ügyfele, egy magyarországi nagyvállalat hr-vezetője így írta le a stresszkezelő program szerepét. Miért is lenne több? Ameddig nincsenek látványos teljesítményproblémák, amíg a munkavállalói stressz hatása nem jelentkezik kemény számokban, addig az irodai feszültségkezelés luxus marad. Számos nemzetközi kutatás azonban azt mutatja, hogy a munkahelyi stressz hatásai a legpraktikusabb szinten is megjelennek. Az ilyen vizsgálatok egybehangzóan kimutatják, hogy a munkavállalói stressz számlájára írható: 

 

- a távolmaradások, betegnapok 50-60 százaléka(!),
- a fluktuáció 40 százaléka,
- a munkahelyi balesetek 40 százaléka.

 

 

Az Egyesült Királyságban a fentiek becsült költsége 2005-2006-ban – azaz jóval a válság előtt – évi 530 millió font, az EU-ban ezt évi 20 milliárd euróra becsülték. A vezetők tehát számszerűleg is kimutathatóan javíthatják szervezetük hatékonyságát, ha veszik a fáradságot, és igenis foglalkoznak a munkahelyi stresszel.

 

 

 

A stressz hatása a teljesítményre és az egészségre sokszor rejtve marad

Pedig érdemes odafigyelni a részletekre! A munkavállalóra tartósan nehezedő nyomás bizonyítottan:

- akadályozza a feladatok körültekintő végrehajtását, és növeli a hibák gyakoriságát,

- gátolja a problémamegoldást,
- a gondolkodás bemerevedése által nehezíti az üzleti környezethez való alkalmazkodást,
- egyértelműen rontja a vezető helyzetelemző képességét.

 

Gondolkozzunk csak el azon, hogy vajon nem éppen ezekre a képességekre van leginkább szükségünk ahhoz, hogy a vállalat a válság idején is eredményes legyen?

 

Ma már közismertek a stressz fizikai hatásai (emésztési zavarok, hátfájás, potenciazavarok stb.) és mentális következményei (alvászavar, szorongás, magánéleti problémák). Azt azonban kevesen tudják, hogy az újonnan kinevezett vezetők körében ez utóbbi, azaz a mentális egészség átlagosan 10 százalékkal romlik, úgyszintén a stressz következményeként. Több felelősség, több pénz, több szorongás és boldogtalan kapcsolat. Jól van ez így?

 

Ezek a hatások persze nem érhetők rögtön tetten. Holland kutatók kimutatták, hogy az „eredmények” 1 éven keresztül tartó stresszhatás esetén jelentkeznek igazán. A piaci optimizmus elcsendesülésével most már jól látható, hogy – különösen hazánkban – nem csak egy, hanem több nehéz esztendő vár a vállalatokra. A munkahelyi stressz módszeres kezelésével tehát ne várjunk nyugodtabb időkre!

Az Art of Knowldege-nál már szinte mindegyik szolgáltatás szerepelt a palettán, azonban egyedül a felsorolásban utolsóként leírt program bizonyult hosszú távon életképesnek. Az előnyök és hátrányok bemutatásakor saját és nemzetközi tapasztalatokra támaszkodunk.

 

 

Stresszkezelő program	Előnye	Hátránya
Munkahelyi stresszorok felmérése	Jó áttekintést ad a gócpontokról.	A lista sokszor lelombozóan hosszú. A problémafeltárás a hiedelmekkel ellentétben közvetlenül nem, sőt sokszor közvetetten sem vezet megoldáshoz.
Stresszkezelő tréning	A tapasztalati tanulás 10-ből 2 embernél valóban létrehozhat tartós változást.	A stressz hosszú távú kezelésére a tréningmódszer a kutatások szerint gyakorlatilag alkalmatlan.
Stresszkezelő technikák oktatása	Számos, valóban ötletes és egyszerű módszer létezik, amelyeket érdemes megismerni.	Akárcsak a fogyókúrában, itt sem léteznek mindenkire érvényes módszerek.
Relaxációs módszerek	A tünetek enyhülését eredményezik rövid távon.	Nem foglalkozik a kiváltó tényezőkkel, ráadásul a teljesítményigény a relaxációra is kihat, ezért az ellazulás maga is feladattá válik.
Art Of Coping Megoldásközpontú megközelítés	Az egyéni munkastílus átalakításával konkrét változásokat eredményez.	Az egyéni és kiscsoportos módszer miatt „tömeges” végrehajtása időigényes.

 

 

Kavics a cipőben: a megoldásközpontú megközelítés

A világ egyik legelismertebb stresszkutatója, a svéd Levi professzor így nyilatkozott a stressz kezeléséről: „Ha egy kavics van a cipődben, és fáj tőle a lábad, ajánlhatok rá tai csit, pszichoterápiát, szervezetfejlesztést. Vagy egyszerűen kiveszed a cipődből.” Ez azt jelenti, hogy a stressz élménye egész egyszerűen azt közli velünk, hogy valami nem működő megoldást erőltetünk, amin változtatnunk kell. Sok egyéni és csoportos stresszkezelő módszert kipróbáltunk, mire eljutottunk ehhez a nyilvánvaló igazsághoz. Álljon itt erre két példa.

 

Egyik ügyfelünk egy bankfiókot irányít. Késő estig benn van, hogy beosztottjai ügyleteit ellenőrizze. Mindenkinek besegít, a vezetői munkára alig van ideje. Túlhajszolt és kimerült, úgy érzi, semminek sem tud a végére jutni. A stresszkezelő program ideje alatt rádöbben, hogy a helyettese már mindent tud ahhoz, hogy terheinek egy jó részét átvegye. Megoldás: módszeres edzés során apránként képessé vált átadni az ellenőrzés nagy részét. A szorongás tartósan csökkent.

 

 

 

 

Másik ügyfelünk osztályvezető egy multinacionális cégnél, ötven embert irányít. A társosztályoknak minden kérését igyekszik azonnal teljesíteni. Fáradt, a magánéletére alig marad energiája. Ami hiányzik, az néhány megfelelő időben kimondott NEM. Megoldás: a rövid stresszkezelő folyamat felkészítette a heti értekezletekre, ahol mindinkább képes lett meghúzni saját határait. Feszültsége csökkent, önbecsülése nőtt.

 

A megoldásközpontú program egy nagyon egyszerű és rövid folyamat – jellemzően 3-4 alkalom: hogy Levi professzor példájánál maradjunk, nem lábmasszázst ad, hanem a „kavics”-ot azonosítja, majd segít a nem működő viselkedést működőre cserélni kis lépésenként. A módszer egyszerűnek tűnik, de csak akkor alkalmazható igazán eredményesen, ha a döntéshozók felismerik, hogy a munkahelyi stressz kezelése nemcsak emberségesebb vállalati kultúrát, hanem költségcsökkenést is eredményez.

---

Kaposi Kálmán
[email protected]