hirdetés
hirdetés

Van még tennivaló

Mesterséges intelligencia Németországban

A berlini szövetségi kormány 2018. november 15-én fogadta el azt a stratégiát, melynek célja a mesterséges intelligencia (MI) további fejlesztéséhez és alkalmazásához szükséges politikai keretfeltételek javítása, illetve Németország mint „MI kutatási helyszín” erősítése.

hirdetés

A szövetségi gazdasági és energetikai, a képzési és kutatási, valamint a munkaügyi és szociális minisztérium által kidolgozott stratégia kiemelt jelentőséget tulajdonít az MI kis- és középvállalatok körében történő alkalmazásának, illetve a kormányzat által történő támogatásának. A vezetés „az érezhető társadalmi haladás szellemében és a polgárok érdekében” kiemelt figyelmet kíván fordítani „az MI sokoldalú felhasználási lehetőségeinek a társadalom minden területén”, olvasható a dokumentumban, amely előírja, hogy a középpontba a mesterséges intelligenciának az emberek és a környezet javára történő hasznosítását kell állítani, egyben „erősítve a mesterséges intelligenciáról folytatott intenzív párbeszédet valamennyi társadalmi csoporttal”.

„A jövő technológiája”

A mesterséges intelligencia németországi helyzetének bemutatására és a politikai döntéshozók irányában tett ajánlások megfogalmazására tettek kísérletet az IW kölni gazdaságkutató intézet kutatói egy, a Digitális Gazdaság Szövetsége (BVDW) megrendelésére a múlt év őszén készített tanulmányban. Ennek bevezetőjében a szerzők hiányolják, hogy miközben „a mesterséges intelligencia a világgazdaság jövőbeni technológiája”, az abban rejlő nagy potenciál több mint hat évtized kutatómunkája ellenére sincs még kihasználva.

Az IW szakértői elemzésükben három kategória, nevezetesen a keretfeltételek alakulása, továbbá gazdasági és társadalmi jelentősége szerint képezték azt az MI-, németül KI-indexet, amely a 2019. évit 100-nak véve 2020-ra 107,85-re emelkedett. A három feltétel közül tavaly a keretfeltételeknél 0,4 pontos visszalépés következett be, miközben a társadalomban elfoglalt szerep 1,85, a gazdaságban elfoglalt szerep pedig 6,39 ponttal növekedett.
Az először 1956-ban említett mesterséges intelligencia társadalmi ismertsége, bár évről évre emelkedik, az IW kutatói szerint még mindig viszonylag alacsony szinten áll. Amit tapintatos módon úgy fogalmaztak meg, hogy „az emelkedés lehetősége még mindig magas, ismertségének intenzitása a következő években feltehetően emelkedni fog”.

A társadalom jelentős része, legalább felületesen, már kapcsolatba került az MI-vel, és érdeklődik is a téma iránt. „A nyomtatott médiumokon és a Twitteren végzett elemzések pozitív beállítottságot mutatnak, de ez alig változik. Így nem lehet kiindulni az MI szélesebb elutasítottságából, ami alapvetően fékezné annak fejlődését. Mindazonáltal nagy nyitottság sem tapasztalható, ami viszont serkenteni tudná az MI fejlődését”, olvasható a felmérés eredményeit összegző tanulmányban.

Az MI- (németül KI-) index emelkedésére messze a legpozitívabb hatást a gazdasági-üzleti élet változása gyakorolta. A német vállalatok összességében pozitívan viszonyulnak a mesterséges intelligenciához, erre utal az MI-index 2020-as emelkedése. Ugyanígy hangsúlyosabbá váltak az MI-releváns képességek iránti igények, ezt az álláshirdetések is tükrözik. Az MI-index emelkedésének legfőbb oka mégis a mesterséges intelligenciát tartalmazó szabadalmi bejelentések területén tapasztalható, miközben – a gazdaság kategóriában egyedüli elemként – az MI-nek a DAX-vállalatok üzleti jelentéseiben való tematizálása csökkent, ami a kölni kutatók szerint „továbbra is kihasználatlan potenciál”-ra utal.

Ajánlások az MI fejlesztésére, szélesítésére és alkalmazására

A mesterséges intelligencia fejlesztését, alkalmazási körének szélesítését és használatát erősítendő az elemzés készítői a digitális infrastruktúra, a politika, a humán tőke és a kutatás területére vonatkozóan fogalmaztak meg a keretfeltételek javítását szolgáló ajánlásokat.

A digitális infrastruktúra ugyan pozitívan fejlődik, de nemzetközi összehasonlításban még mindig viszonylag alacsony a színvonala, és eltakarja az MI fejlődését fékező fehér foltokat. A kiutat, a digitális infrastruktúra erősítésének útját a megfelelő támogatási programok javításában, ezen belül például a pályázati eljárás egyszerűsítésében, a bürokratikus akadályok leépítésében, valamint az engedélyezést végző építési hivatalok, továbbá az építést végző vállalkozások kapacitásainak megerősítésében látják. Emellett egy sor, ma még nyitott jogi kérdés vár tisztázásra anélkül, hogy a kutatási tevékenységet és az innovációt túlszabályozással terhelnék.
Figyelembe kell venni, hogy az MI-rendszerek komplexek, dinamikusak, egymáshoz kapcsolódóak, gyakran nehezen nyomon követhetők, s ennek folytán mind autonómok, s mind zavarra érzékenyek. Egy jövőbeni szabályozási modellnél figyelembe kell venni, hogy az MI-felhasználás gyakran olyan érzékeny területeken valósul meg, mint az egészségügy és a közlekedés, s ezáltal veszélyeket is jelent az emberek vagy a vállalatok számára. „Az MI-vel összefüggő nyitott jogi kérdések, ahol vannak ilyenek, gyors tisztázásra szorulnak, s szükséges a nyilvánosság tájékoztatása a jogbiztonság, az ökoszisztéma iránti bizalom megteremtése és az innovációk serkentése végett” – írják a kutatók, kiegészítve azzal, hogy az oktatási intézmények tantervébe érdemes lenne felvenni az MI-releváns ismereteket, ezzel növelve a motivációt a terület megismerésére és az ilyen megoldások alkalmazására.

A kutatóintézetek és az iparvállalatok munkájának összekötésével kapcsolatos konkrét intézkedések sorába tartozik

  • az MI-kutatásokba történő beruházások növelése, a már meglévő MI-kompetenciaközpontok támogatása pénzügyi forrásokkal és megfelelő személyzettel, valamint a munkafeltételek és a javadalmazás versenyképesebbé tételével;
  • 100 új, MI-professzúra a szövetségi kormány MI-stratégiájával összhangban történő létrehozása és azoknak a kutatási környezet vonzóbbá tételét és a tehetségeknek az országban tartását biztosító hosszú távra szóló finanszírozása;
  • a mesterséges intelligenciát kutató intézmények pénzügyi és személyi játékterének növelése, a tudományos tevékenységet folytató utánpótlásnak kedvezőbb perspektívák nyújtása, a startupok bekapcsolása, továbbá a gazdaság és a kutatás közötti átjárás erősítése az ország mint kutatási telephely nemzetközi összehasonlításban vonzóbbá tétele céljából; valamint
  • a kutatási tevékenység és a gazdaság szorosabb összekapcsolása, biztosítandó, hogy az alapkutatások eredményei innovatív termékek és sikeres üzleti modellek formáját öltsék. Ehhez állandó és sokoldalú párbeszédre van szükség a kutatóintézetek és a gazdaság között.

Az MI alkalmazásának színvonala egyértelműen javul, de még mindig viszonylag alacsony szinten áll. Emelkedik a munkaerő-szükséglet, növekszik a szabadalmi bejelentések száma is. A németországi kis- és középvállalatok ugyanakkor továbbra is sok esetben a szakismeretek hiányára, továbbá a digitális infrastruktúrák és az adatbiztonsággal kapcsolatos gondolkodásmód nem kielégítő voltára panaszkodnak.

E helyzetet az alábbi eszközökkel lehet és kell javítani:

  • Saját munkatársak képzése.
  • A szövetségi kormány MI-stratégiája ún. MI-trénerek bevonásával kísérli meg támogatni a kis- és középvállalatok hét kompetenciaközpontját (Augsburg, Berlin, Darmstadt, Dortmund, Hannover, Kaiserlautern, Saarbrücken).
  • A vállalatok adatokkal történő rendelkezésének emelése.
  • Az adatbázisok hiánya különösen a kis- és középvállalatokat sújtja, ezért a mesterségesintelligencia-fejlesztés támogatásának egyik súlypontjává a vállalatok adatokkal való ellátásának emelését kellene tenni.
  • Az MI alkalmazási lehetőségeinek bemutatása – támogatni kell azokat a vállalatokat, amelyek készek az MI alkalmazási területeinek bemutatására, különösen az olyan alkalmazások esetén, amelyek alacsony technológiai és pénzügyi belépési küszöbűek.
  • a startupok erősítése


Végül, de nem utolsósorban fontos az innovatív és agilis startupvállalkozások és más digitális szereplők erősítése. Ennek érdekében az MI-stratégia tervezi a kockázati tőke támogatását, ami megfelelő kiindulási alapként szolgálhat az érintett vállalkozások számára.

Bár a társadalmi összefüggések csak kismértékben járulnak hozzá a bevezetőben említett MI-indexhez, azok jelentősége mégsem elvitatható. Az IW kutatói fontosnak tartják a tudásnak a társadalom felé történő közvetítését, minek segítségével az emberek jobban megérthetik magát a mesterséges intelligenciát, s annak eredményeit jobban fel tudják használni a hétköznapokban. Ezzel egyszersmind bizalom teremthető az új technológiák iránt. Jó példa az eredetileg Finnországból származó „Elements of AI” című alaptanfolyam, amely a www.elementsofai.de honlapon díjmentesen áll a polgárok rendelkezésére, és hozzájárul az MI-vel kapcsolatos misztifikáció eloszlatásához. „Végezetül, egy bizalomra méltó, sikeres mesterséges intelligencia politika létrehozása nem lehetséges a civil társadalom bevonása nélkül. A tudomány, a gazdaság és a stakeholderekből álló ökoszisztémára van szükség, amely Németországban és Európában támogatja a mesterséges intelligencia fejlődését”, olvasható az IW tanulmányában.

Német vállalatok: legyen nagyobb a digitális függetlenség!

„Németország a digitális technológiák területén túlságosan rá van utalva az importra, ezért fokozott figyelmet kellene fordítani a saját fejlesztéseket szolgáló beruházásokra, és a világpiacon Európával közösen önállóbban és öntudatosabban kellene fellépnie, hogy új cselekvési és innovációs játéktereket nyerjen.” Röviden így foglalhatók össze annak a több mint 1100, húsz főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatra kiterjedő reprezentatív felmérésnek az eredményei, melyeket február közepén hozott nyilvánosságra a felmérést megrendelő Bitkom, a német gazdaság digitalizációs szövetsége.

A felmérésben részt vevő vállalatok körében általános, ágazatokon átívelő konszenzus alakult ki a digitális szuverenitás fejlesztésének jelentőségéről: 95 százalék azon vállalatok aránya, melyek szerint Németországnak fokozottan kellene a maga technológiai képességeire építenie, s a válaszadók csaknem ugyanilyen arányban, 94 százalékban állítják, hogy a német gazdaság számára „egzisztenciális jelentőségű” a digitális import.
„A digitális gazdaság a Global Sourcingból él, innovációs erejét a világméretű kapcsolódásból és munkamegosztásból nyeri”, olvasható a felmérés eredményeinek összefoglalójában. „Nem kockáztathatjuk a technológiák és innovációk világméretű gyors cseréjét. Ha pedig a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok egyensúlya megbomlik, és a digitális technológiák olyan konfliktusokban, mint ami az Egyesült Államok és Kína között húzódik, a politikai nyomás eszközeivé válnak, megfelelő ellensúlyra, ahhoz pedig kiindulási pozíciónk javítására van szükség” – mondta a felmérés eredményeit ismertetve Achim Berg, a Bitkom elnöke.
A digitális behozatal nagy jelentőséggel bír a német gazdaság versenyképessége szempontjából. A felmérés tapasztalatai szerint a behozatali lista élén a digitális készülékek állnak, melyeket a vállalatok 77 százaléka külföldről szerez be. Építőelemet, illetve hardverkomponenseket a vállalatok 66 százaléka, szoftveralkalmazásokat és -modulokat 57, digitális szolgáltatásokat 42 százalék importál, ezzel szemben a felmérésben részt vevő vállalatok csupán 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem vesz részt digitális termékek és szolgáltatások behozatalában.

A behozatal viszonylati megoszlását tekintve az uniós partnerországok vezető szerepet játszanak, innen a vállalatok 80 százaléka importál. Az Egyesült Államok aránya 72, Kínáé 62, Japáné 32 százalék. A felmérésben részt vevő vállalatok négyötöde állítja azt, hogy más térségekkel összehasonlítva Németország különösen függ a digitális technológiák, szolgáltatások és tapasztalatok importjától, miközben az Európai Unió többi tagországa és az Egyesült Királyság esetén ez nem több 68 százaléknál.

A vállalatok fele abból indul ki, hogy Németország és Európa függősége az elkövetkező öt évben növekszik, s csak minden ötödik vállalat várja azt, hogy ez mérséklődni fog. „Saját országunk helyzetére bizonyosan kritikusabban kell tekinteni. Előre gondolkozva még határozottabban kell olyan programokat folytatnunk, mint a hivatalosan tavaly nyáron indított és az európai (elsősorban a német és a francia) digitális kiszolgáltatottság csökkenését szolgáló Gaia-X mesterterv”, fogalmazott Achim Berg.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés