hero
GyártásTrend |

Forrás:

Popular Science
Becsült olvasási idő: 3 perc
Még jobb éjjellátó kerülhet az autókba

A gyalogosok halálos közlekedési baleseteinek háromnegyede sötétedés után történik. Ezen változtatna egy régi-új technológia.

A Magyarországon is jelenlévő autóipari beszállító, a Magna kifejlesztett egy hőkamerás éjjellátó technológiát, amelyet kifejezetten autókba építenének be. A kanadai vállalat a világ nagy autóipari beszállítóinak egyike – a karosszéria elemektől, az elektronikai alkatrészeken át, az ülésekig és villanymotorokig sok mindent gyártanak, a világ legnagyobb autógyárai számára. Európában talán legismertebb a grazi Magna Steyr leányvállalatuk, amely komplett autókat is gyárt. Magyarországon is jelen vannak: Vecsésen építenek karosszériagyártó üzemet, amely 2025-ben kezdi meg a termelést, az ügyfelek pedig a BMW és a Mercedes magyarországi gyárai lesznek. A legújabb beruházásuk Miskolcon épül az LG-vel közös kollaborációban, ahol e-motorokkal kezdik meg a gyártást, és a tervek szerint a jövőben a villamosított hajtáslánc megoldások egész sorát kínálják majd, beleértve az invertereket és a fedélzeti töltőket. 

A gyalogosok halálos közlekedési baleseteinek háromnegyede sötétedés után történik. Ezen változtatna egy régi-új technológia. Fotó: Magna

Az új hőkamera a vállalat technológiájának legújabb generációját képviseli. Jobb útlefedettséget, fokozott észlelési képességeket és élesebb képet kínál a járművezetők számára ködben, füstben, hófúvásban vagy teljes sötétségben. Mivel a hőkamerák nem "látják" a látható fényt, a rendszert nem befolyásolja a szembejövő járművek fényszórója vagy a napfény vakító hatása. Eddig is gyártottak hőkamerákat, a cég szerint már 1,2 millió járművön telepítettek hőtechnológiát. Elsőként a 2005-ös BMW 7-es sorozatot szerelték fel, és a technológia jelenleg 13 gyártó 40 különböző járműmodelljén, például a Bentley, a BMW, az Audi, a Volkswagen, a Porsche, valamint a Stellantis (Dodge, Fiat, Ram, Peugeot, Jeep, stb.) és a GM példáinál is elérhető.

Az új technológia őse a mikrobolométer, vagyis a hűtés nélküli, hőérzékelő katonai kamera, amely az 1970-es évek végén indult. Az amerikai kormány az 1991-es Öbölháború után feloldotta a technológia titkosítását, és a hőérzékelés használatát bevezették az önkormányzati tűzoltóságoknál, hogy a tűzoltók könnyebben lássanak a füstön keresztül. A technológiát repülőterek is használják területvédelemre, például a 2002-2004-es SARS-járvány idején az utasok hőmérsékletének mérésére használták őket.

A jármű elé egy infravörös videokamerát szerelnek, amely 1 tizedfoknál kisebb hőmérsékletkülönbségeket érzékel. Fotó: Magna

A mostani fejlesztés újdonsága, hogy neurális hálózatokat használ a képalkotáshoz. A jármű elé egy infravörös videokamerát szerelnek, amely 1 tizedfoknál kisebb hőmérsékletkülönbségeket érzékel, és így rendkívül részletes hőképet készít az úttest helyszínéről. A szoftver háromdimenziós adatokat hoz létre a képosztályozási és tárgyfelismerési feladatokhoz. Algoritmusa úgy van betanítva, hogy képes legyen a képmezőn belüli objektumok, köztük gyalogosok, buszok, motorkerékpárok stb. osztályozására. A rendszer lényegében megjósolja a haladási vektort, ami számos módon segíti a járművezetőt. Például a gyalogosok nem mozognak gyorsan, de az állatok és a kerékpárok igen. Ezen információk ismerete segít a vezetéstámogató programoknak alkalmazkodni és alkalmazkodni a balesetek elkerülése érdekében. "Hatótávolsága" több mint 100 méter, azaz ennyivel a jármű előtt észleli az állatokat, gyalogosokat és kerékpárosokat. A kamera körülbelül akkora, mint egy golflabda, és hamarosan még kisebb lesz. A vállalat következő generációs hőérzékelő technológiája a tervek szerint jövőre debütál, és 360 fokosra növelt látótávolsággal is rendelkezik majd.

Forrás: Popular Science / Magna

Borítókép: Magna