Lendületet kaphat az elektromobilitás (II.)

Egy április utolsó napjaiban nyilvánosságra került információ szerint a német szövetségi kormány kész 100 millió euróval támogatni a munkahelyen való tankolás ügyét, további 300 millió eurót fordít a gyorstöltő állomásoknak az autópályák mentén való létrehozására, és – nem utolsósorban – 600 millió eurót egy olyan vásárlási ösztönzőrendszer kialakításához, amelyhez ugyanilyen összeggel járulnak majd hozzá az elektromobilitásban érdekelt legnagyobb autógyárak – a BMW, a Daimler, a Volkswagen-csoport. Ezek elnökeit – Gabriel gazdasági és energetikai, Dobrindt közlekedési és Schäuble pénzügyminiszter jelenlétében – április utolsó napjaiban fogadta a kancellár.  

Az elektromobilitás elterjesztését szolgáló vásárlási akció arra a „roncsprémium-rendszerre” emlékeztet, amellyel a 2008/2009. évi válság idején, egyszersmind az autóipart megsegítve, a szövetségi kormány hozzájárult a német személygépkocsipark megújulási folyamata felgyorsításához. A mostani megállapodás szerint – előreláthatóan május második felétől kezdődően – a tisztán elektromos meghajtású járművek vásárlását 4 ezer euróval támogatják, de úgy, hogy – Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszter kezdeményezése szerint - annak felét az állam, másik felét – mint fentebb már utaltunk rá – az autóipari vállalatok biztosítják. A hibrid üzemeltetésű járművek vásárlását egy-egy autó esetében 3 ezer euróval támogatják. Felmerült, hogy a vásárlási prémiummal csak a 60 ezer euró alatti árfekvésű autók értékesítését ösztönözzék.

Ellentétes vélemények

A vásárlási prémium bevezetését sok politikai és technikai természetű vita kísérte/kíséri. Mint Volker Kauder frakcióvezető elmondta, a Német Szövetségi Gyűlésben a CDU-CSU frakció tagjainak többsége rendszerpolitikai okokra hivatkozva – legalábbis eddig – elutasította a vásárlási prémium bevezetését. Ezek közé tartozik Michael Fuchs frakcióvezető-helyettes is, aki szerint épp elég pénz van az autóiparban, nincs szükség arra, hogy a politika külön pénzügyi forrásokkal támogassa az elektromobilitást. Thomas Oppermann, az SPD parlamenti frakcióvezetője – szintén még a kancellár, a három érintett miniszter és az autóipari vállalatok elnökei kedd esti találkozóját megelőzően – ugyancsak ragaszkodott a fele-fele költségmegosztáshoz, plusz az akcióból kizárná a luxus kategóriájú autókat, Johannes Kahrs, az SPD költségvetési szakértője pedig „kompletten szükségtelennek” nevezte az elektromos meghajtású autók elterjesztésének szubvencióval történő felgyorsítását.

Az ellenzéki politikusok közül Oliver Krischer, a Zöldek frakcióvezető-helyettese szerint „nincs oka annak, hogy minden adófizetőt bevonjanak a premizálásba”. Egyébként „akkor lennénk következetesek, ha a túlmotorizált benzinfalók fenntartóit bevegyék” a prémium finanszírozásába. Dieter Barsch, a Baloldali párt frakcióvezetője pedig azzal érvelt az elektromos autók eladásának vásárlási prémiummal történő ösztönzése ellen, hogy „az autógyárak az elmúlt időszakban nem fejlesztésre, hanem manipulációra fordítottak komoly összegeket”.

Hazai vonatkozások is vannak

Vélhetően sok igazság van abban az érvelésben, hogy az állami támogatásról folytatott vita elhúzódása folytán az elektromobilitásban érdekelt intézmények és vállalatok értékes időt veszítettek. Ezt vélhetően tovább súlyosbítják azok a hírek, melyek a Tesla iránti kereslet élénküléséről az Egyesült Államokból érkeznek, mivel a németországi folyamat lelassulása közvetett módon a nagy német autógyárak amerikai piaci esélyeire is negatív hatást gyakoroltak. A szövetségi kormány és a nagy autóipari vállalatok között létrejött megállapodás ugyanakkor serkentő hatást gyakorolhat az elektromobilitás területén jeleskedő hazai intézmények és vállalatok németországi kapcsolatépítésére, az ottani együttműködési lehetőségek feltárásának és kialakításának felgyorsítására.

E folyamat fontos tényezője lehet az az együttműködés, amely a Magyar Elektromobilitás Szövetség és a bajor tartományi kormányzat nürnbergi székhelyű innovációs szervezete, a Bayern Innovativ GmbH között jött létre, valamint az a megállapodás, amelyet április 19-én Kölnben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelenlétében az észak-rajna-vesztfáliai elektromobilitási szövetség, az RWTH aacheni egyetem és a Breuckmann GmbH & Co. KG, illetve a Magyar Elektromobilitás Szövetség és a Dunaújvárosi Egyetem vezető tisztségviselői láttak el kézjegyükkel.