hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Látványos élénkülés csak az iparban várható

A koronavírus-járvány miatti korlátozások által különösen érzékenyen érintett ágazatok helyzetmegítélését és üzleti várakozásait továbbra is a visszafogottság jellemzi.

hirdetés

A német ipari és kereskedelmi kamarák kora nyárinak nevezett, több mint 27 ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alauló konjunktúra-felmérése megerősítette a gazdasági kormányzat és a vezető kutatói műhelyek mérsékelt derűlátását. Az iparvállalatok aktuális helyzete és üzleti várakozásai – különösen az exportra termelő vállalatok esetében – kimondottan pozitívak, bizakodásra adnak okot, miközben minden más, a koronajárvány miatti korlátozások által különösen érzékenyen érintett ágazatok helyzetmegítélését és üzleti várakozásait továbbra is a visszafogottság, némelyikük esetében a visszalépés veszélye jellemzi.

Az aktuális üzleti helyzet megítélése kismértékben javult

A felmérés május közepén nyilvánosságra hozott eredményei szerint az abban részt vevő több mint 27 ezer vállalat 32 százaléka a „jó“, 30 százaléka viszont a „rossz“ jelzővel jellemezte aktuális üzleti helyzetét. Az ebből adódó 2 százalékos különbség öt százalékkal kedvezőbb az év eleji felmérés eredményénél.
A pozitív irányú változás egyértelműen az ipari és az építőipari vállalatok aktuális helyzete javulásának köszönhető: előbbieknél az elégedett vállalatok aránya az év elején még csak 6 százalékponttal haladta meg az elégedetleneké és ez a késő tavaszra 25 százalékra emelkedett. Ennél is jobb az építőipari vállalatok helyzetmegítélése. A kereskedelmi vállalatok körében a helyzet javult, de még mindig az elégedetlenek vannak 3 százalékok többségben, miközben a szolgáltatóknál továbbra is meghaladja a 10 százaléktot az elégedett és elégedetlen vállalatok arányának különbsége – az elégedetlenek javára.

Az egyes fontosabb ipari ágazatokon belül a legelégedettebbek a vegyipari, valamint a gumi- és műanyagipari vállalatok, de a villamosipari vállalatok, a közútijármű-gyártók és a gép- és berendezésgyártók körében is jóval nagyobb az elégedett, mint az elégedetlen vállalatok aránya. A szerszámgépgyártók ugyanakkor kivételt képeznek, mert náluk az aktuális helyzetükkel elégedetlen vállalatok aránya továbbra is meghaladja az elégedettekét. A szolgáltató vállalatok körében a telekommunikációs és az IT-szolgáltatók körében messze az elégedettek vannak többségben, javult a vállalkozások részére szolgáltatói tevékenységet végzők helyzetmegítélése is, miközben az utazásszervezők, valamint a szálloda- és vendéglátók körében egyelőre semmit sem javult a helyzet az év elejihez képest.

Üzleti várakozások: eloszlóban a pesszimizmus, de sok a kockázat

A következő tizenkét hónapra vonatkozó üzleti várakozások összességében sokan javultak, de ágazatonként, tevékenységenként még mindig nagyok a különbségek.

Az iparban a derűlátó és a borúlátó vállalatok arányának különbsége az év eleji 8-ról 16 százalékra emelkedett. Az aktuális helyzetüket negatívan megítélők szerszámgépgyártók különösen bizakodóak, megelőzve a gép- és berendezés-, valamint a közútijármű-gyártókat. Általában elmondható, hogy a beruházási javakat gyártó vállalati kör derűlátóbb várakozásokat táplál, mint más ipari termékek gyártói. Az iparvállalatok optimizmusa az ő megrendeléseiket teljesítő olyan szolgáltatókat is elérte, mint a telekomunikációs és IT-szolgáltatók, valamint a kutatási-fejlesztési szolgáltatások területén jeleskedők. A vásárok és kongresszusok szervezői továbbra is rendkívüli aggodalmakkal néznek a jövőbe. A szolgáltatási tevékenységet konkrét személyek részére végzők körében egyelőre megmaradt a borúlátás: még ha valamelyest javultak is a kilátásaik a néhány hónappal korábbihoz képest, az ő körükben továbbra is a pesszimisták vannak túlnyomó többségben. Hasonlóan kritikusak az építőipari vállalatok kilátásai. Ez különösen igaz a mélyépítésre, ahol a kilátásaik romlását váró vállalatok aránya 24 százalékkal meghaladja a forgalmuk növekedésére számítókét.

A következő 12 hónap legfontosabb, csaknem minden második válaszadónál megjelenő kockázati tényezője továbbra is a gazdaságpolitikai keretfeltételek és a belföldi kereslet alakulása, (bár az ez utóbbit megjelölő vállalatok 48 százalékos aránya 9 százalékkal alacsonyabb az év elején jelzettnél). A vállalatok több mint két ötödénél jelentkezik problémaként a szakemberhiány és – különösen olyan ágazatokban, mint a gumi- és műanyagipar, a fafeldolgozók, a kohászat és fémmegmunkálók, a vegyipari és az élelmiszer-feldolgozó vállalatok, továbbá az építőipar - az energia- és nyersanyagok áremelkedése. Az exportőrök körében a külföldi kereslet alakulását – a múlt év kora nyári 68, az őszi 62 és az ez év eleji 50 százalékkal szemben – a legutóbbi felmérés során válaszadók „már csak“ 37 százaléka jelölte meg kockázati tényezőként.

Biztató exportkilátások, egyelőre főleg az Európán kívüli térségekben

Az exportőr vállalatok várakozásai tovább javultak, ami azt igazolja, hogy a világ egyes térségeiben, de különösen Kínában és az Egyesült Államokban egyértelműen élénkült a német termékek iránti kereslet. Így fordulhat elő, hogy az export bővülésére számító vállalatok aránya 17 százalékkal meghaladja az annak visszaesésére számítókét, (ami figyelemre méltó javulás az év eleji 9 százalékhoz képest és lassan közelít a 19 százalékos sokéves átlaghoz).

Vállalati nagyság szerint a külföldi piacok stabilizálódására elsősorban a közepes- és nagyvállalatok számítanak, miközben a kisvállalatoknál egyelőre a helyzet további szigorodására számítók vannak minimális többségben.
Ágazati megközelítésben a beruházási javakat gyártó és exportáló vállalatok jövőképe általában kedvezőbb az ipar átlagánál: az exportforgalom bővülésére számító vállalatok aránya a gép- és berendezésgyártók (41 százalék), a villamosipari vállalatok (38 százalék), a közútijármű-gyártók (36 százalék) és a gyógyszeripariak (35 százalék) esetében meghaladja a 33 százalékos ipari átlagot, a vegyipari vállalatok körében azzal megegyezik, a fémfeldolgozók (31 százalék) körében pedig alig marad el attól.

Beruházási szándékok: visszafogott élénkülés

A német vállalatok beruházási tervei javulnak, de továbbra is visszafogottak: a beruházásaik növelését tervező vállalatok aránya megegyezik a csökkenést jelzőkével, az ebből adódó nullszaldó 8 százalékponttal kedvezőbb az év elejinél, de elmarad a 4 százalékpontos sokéves átlagtól. Az említett nullszaldó úgy jött ki, hogy a vállalatok 26 százaléka tervezi beruházásai bővítését, s ez megegyezik az elmúlt időszakhoz képest csökkentést tervezők arányával.

Az iparvállalatok e tekintetben is „kilógnak a sorból“: várakozásaik a beruházások tekintetében is messze meghaladja az építőiparét, a kereskedelmét és a szolgáltatásokét. Ráadásul a gazdaság ez utóbbi három területén kivétel nélkül azok a vállalatok vannak többségben, melyek egyelőre beruházásaik csökkenését valószínűsítik.

A felmérésben részt vevő ipari vállalatok – a gazdaság egészének átlagával megegyező - 64 százaléka tervez pótló jellegű beruházást. Figyelemre méltó, hogy a tevékenysége racionalizálását, termékei innovációját, kapacitása bővítését, valamint a környezetvédelmi célú beruházást tervező ipari vállalatok aránya messze meghaladja az építőiparban, a kereskedelemben és a szolgáltatások területéről jelzett szándékokat.

Kis mértékben a foglalkoztatási kilátások is javultak

A foglalkoztatási tervek a többi vizsgált szemponthoz hasonlóan szintén több optimizmust mutatnak az év elejinél, bár a létszámbővítést tervező vállalatok (16 százalék) aránya 3 százalékponttal még mindig elmarad meghaladja a csökkentést tervezők (19 százalékos) mutatójától.

Az iparban fordított a helyzet: ott csaknem minden ötödik cég tervez létszámbővítést, (leépítéssel viszont csupán 17 százalék számol); ami jóval meghaladja a szolgáltatásokat (16 százalék), az építőiparról és a kereskedelemről (13-13 százalék) nem is beszélve. Eközben a szolgáltatásokban a válaszadók 22, a kereskedelemben pedig 19 százalék létszámcsökkenést jelzett, így mindkettőjüknél az utóbbiak, azaz a létszámcsökkentést tervezők vannak többségben.

Makrogazdasági előrejelzés a vállalati felmérés eredményei alapján

A késő tavaszi konjunktúra-felmérés eredményei alapján a kamarai szövetség szakértői azzal számolnak, hogy – a 2020. évi 4,8 százalékos tényleges csökkenés után és az év elején ez évre jelzett 2,8 százalékos növekedési előrejelzéssel szemben – a német gazdaság teljesítménye az idén 3,0 százalékkal fogja meghaladni a tavalyit.
A magánfogyasztás – a múlt évi 6,1 százalékos visszaesés után – 0,6 százalékkal, az állam fogyasztási kiadásai – a múlt évi 3,3 százalékos növekedés után – újabb 3,0, míg a gépi beruházások volumene – a múlt évi 12,1 százalékos visszaesés után – 7,5 százalékkal emelkedik.

Az áru- és szolgáltatásexport volumene – a kivitel tavalyi 9,4 és a behozatal 8,5 százalékos visszaesése után az idén 8,0, az importé pedig 6,5 százalékkal emelkedik, tehát a teljesített exportértékesítés és importbeszerzés – minden más mutatóhoz hasonlóan – nem fogja elérni az egy évvel korábbit. A foglalkoztatottak száma a múlt évi 487 ezres visszaesés után 60 ezerrel bővül, az infláció mértéke pedig a múlt évi 0,4 százalékról 2,2 százalékra emelkedik.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés