Az Igus cég RX műanyag energiacsöve sikeresen dacol a forgáccsal szélsőséges feltételek között is. Ezt mutatták azok a tesztek, amelyeket 100 000 oda-vissza mozgás elvégzésével és különböző méretű fémforgácsok egyidejű adagolása mellett végeztek. Összehasonlítások azt mutatják, hogy energiacsövek forgácstömörségéről csak olyan tesztek alapján lehet következtetéseket levonni, amelyek a valós alkalmazási feltételeket szimulálják.

Eszterga-, maró- vagy fűrészgépek munkaterében mozgatott vezetékek esetén az energialáncoknak befelé forgácszárónak kell lenniük és egyidejűleg kis súrlódással kell vezetni a kábeleket. E célra az Igus már több mint 25 éve kifejlesztette első felnyitható műanyag energiacsövét, az R68-at. A legújabb RX energiacső mostantól átfogó védelmet nyújt mindenféle nagyságú forgács bejutása ellen.

Védelem mozgatott vezetékeknek

Ahhoz, hogy az energiacsövek tömítettségét illetően megalapozott kijelentéseket lehessen tenni, a csöveket általánosságban alapos tesztelésnek vetik alá, amelyeknél az IP-besorolást tekintik kiindulásnak. Az Igus emellett több mint tíz éve saját kölni tesztlaborjában végez vizsgálatokat. A gyártó kísérletsorozatainak előnye, hogy a tesztciklusok valós környezeti feltételek mellett mennek végbe. Ahhoz ugyanis, hogy egy energiacső tényleges tömítettségét biztonsággal meg lehessen mondani, pontosan kell szimulálni későbbi alkalmazását.

A fentiek szem előtt tartásával az Igus szabványos teszteljárást dolgozott ki, amelynél az energiacsövekkel 100 000 oda-vissza mozgatást végeznek. Egyidejűleg megadott mennyiségű, különböző méretű forgácsot szórnak szabályos távolságokban az energiacsőre (az alapelv egyébként egy mosógépdobbal hasonlítható össze). A ciklusok lejárta után ellenőrzik, hány gramm forgács jutott be a belső térbe. Ennek során az derült ki, hogy 100 000 oda-vissza mozgatás után 1000 gramm fémforgácsból csupán 0,23 gramm forgács volt jelen az RX csőben, ami 0,023 százalékos aránynak felel meg.

Lekerekített külső profil: lepergő forgács

Más gyártók energialáncaival végzett összehasonlító vizsgálatok ennél sokszorosan nagyobb forgácsmennyiséget mutatnak a cső belsejében. Az RX cső kiváló leválasztásának okát lekerekített profiljában kereshetjük. A sima, domború külső kontúron a forgácsok a felülettel érintkezve egyszerűen lehullnak. Ezenkívül azt is vizsgálja az Igus, hogy lerakódik-e forgács az energiacső csatlakozási rendszerében. Ez a cső hajlítási rádiuszának megváltozását idézhetné elő, és ennek folytán a cső már nem futna biztonságosan, a legrosszabb esetben nekiütközhetne egy kinyúló peremnek.

Az RX cső a különösen sima kontúrok és a szűk gyártási tűrések révén e tekintetben is a legjobb védelmet nyújtja – a teszt során semmilyen forgács nem került a csatlakozások közé. Vagyis az eredmények egyértelműen megmutatták: valós környezeti feltételek mellett kell tesztelni ahhoz, hogy megbízható megállapításokat nyerjünk egy energiacső alkalmazás közbeni forgácstömítettséget illetően.