Napjainkban az autókban, épületekben és repülőgépeken használatos akusztikus burkolólapok többsége petrolkémiai eredetű habból készül.

Bár környezetbarátabb megoldások után kutatva korábban már számos növényi alapú anyag potenciálját megvizsgálták a hasonló alkalmazásokban, ezek az alternatívák vagy csak szűk frekvenciatartományban mutatkoztak kellően hatékonynak, vagy pedig túl masszívak voltak ahhoz, hogy a kereskedelmi léptékű gyártásuk kifizetődő legyen.

Úgy tűnik, az Indiai Műszaki Intézet tudósai most mégis áttörést tudtak elérni ezen a területen, ugyanis kimutatták, hogy a vörösmoszatokból kinyerhető, fenntartható, agaragar nevű, kocsonyás anyag akár a hangszigetelés területén is ígéretes jövő elé tekinthet.

Kísérleteik folyamán a kutatók előszőr az agaragart fóliavastagságúra szétterítették, majd pedig lágyítószer gyanánt glicerinnel, erősítőanyagként pedig nanokristályos cellulózzal dúsították a kencét. Utolsó lépésként végül is ezekből a filmekből liofilizálás (fagyasztva szárítás) útján hozták létre a zajszűrő, porózus membránokat.

A hártyák hangelnyelő tulajdonságainak leteszteléséhez egy cső egyik végére egy hangszórót, a közepére két mikrofont, a másik végére pedig egy ilyen, halkító membránt helyeztek. A próbatétel alatt az egyik mikrofonnal a hangfal által kibocsátott lárma, a másikkal pedig a hártya által a csőbe visszavert hang erősségét mérték meg a tudósok.

Az eredmények azt mutatták, hogy – legyen ugyan szó mély zúgásról vagy hangos sivításról – a körülbelül 80 százalékos porozitású hártyák a hagyományos akusztikus szivacsokhoz hasonló hangelnyelő teljesítménnyel büszkélkedhetnek.

Fontos különbség azonban, hogy a habokkal ellentétben az agaragarfilmek előállításához nincs szükség petrolkémiai anyagokra, ráadásul az utóbbi hártyák a természetben hátrahagyva biológiai úton lebomlanak.

(Forrás: New Atlas)