A sebészek az említett koppenhágai kórházban naponta legalább hatvan műtétet végeznek. A kórház informatikusai felismerték, hogy a sebészeti műszerek előkészítése hatalmas pénzügyi és időbeli ráfordítást jelent – nem szólva a műtéti műszerkészlethez részben rosszul összekészített csomagokból eredő járulékos problémákról, hiszen ezeket azután további költségek ráfordítása árán újra össze kellett állítani.

Habár az iparban mindennapos gyakorlat az automatizált raktári rendszerek alkalmazása, a kórházban azonban egy ilyen berendezés a műtéti eszközök tisztítására és összekészítésére kisebb szenzációt keltett. A rendszer azonban már az első naptól kezdve kifogástalanul működik – mondja Lars Vinge, a dán Gibotech automatizálástechnikai cég gyártási igazgatója. A Gibotech vállalat mindössze tíz nap alatt telepítette a kórház egyik új épületének szűk pincéjébe a berendezést, folyamatos üzemelés mellett. Ez a berendezés a világon egyedülálló a maga nemében és mintául szolgál az egészségügyi területen.

A források ésszerű használata

Az automatizált raktári berendezés tehermentesíti a kórház személyzetét, nem kell, hogy a műtéti eszközökkel teli nehéz kosarakat kézzel mozgassák. Nem szükséges az összeállítást, a tisztítást, a sterilizálást, a polcra helyezést a tervezett műtét időpontjára önerőből elvégezniük. Ezzel tíz ember éves munkájának költségét takarítják meg, és felszabadítanak olyan forrásokat, amelyeket a kórház más területeken, beruházásokhoz tud felhasználni.

A raktárban 1900 hely van és 1800 kosár, valamennyi RFID kódos címkével ellátva. A rendszer naponta összesen 100 tranzakciót képes feldolgozni. A sebészek által naponta végzett jelenlegi 60 műtéttel a berendezés kapacitása koránt sincs kihasználva. A kosarak öt-tíz perc alatt haladnak át a rendszeren.

Anyagmozgató rendszerek

A személyzet kézzel rakja be a drótkosárba a sebészeti eszközöket, amelyeket steril mosogatógépekben tisztítanak meg. A kosarakat olyan higiénikus krepp-papírral bélelik, amely az autoklávban a sterilizációs folyamat során nem károsodik. A következő lépésben a személyzet az egyes műtétekhez tartozó specifikus kötegekbe rakja össze az eszközöket, a következő napi műtétek igényei szerint. A drótkosarak bekerülnek a raktári rendszerbe, ahol a vonalkód, az RFID és az adatlapok segítségével könnyen megtalálhatók. A handling rendszer segít a raktári helyeket megtalálni.

Az anyagmozgató rendszerek „lelke” a Festo EGC elektromos tengelye. Ezek az elemek nagy pontossággal és megbízhatóan osztják szét a drótkosarakat a polcrendszer 1900 tárolási helyére. Azokon a helyeken, ahol a sebészeti eszközök a berendezés alkatrészeihez közel juthatnának, CRDSNU Clean Design kivitelű pneumatikus alkatrészeket használnak, amelyek tanúsítása 8-as osztályú tiszta térben is lehetővé teszik a használatot. A CPX/MPA szelepszigeteket decentralizáltan telepítették és Ethernet/IP segítségével csatlakoznak a Rockwell vezérlőkhöz.

Kiemelkedő üzembiztonság

Valamennyi hajtóművel szemben követelmény a nagyon tiszta és nagyon száraz atmoszféra a berendezésben. A tapasztalatok szerint sem a pneumatikus, sem az elektromos Festo hajtóművek esetében nem merült fel semmilyen probléma ezen a téren. Éppen ellenkezőleg: a rendszer eredetileg tervezett rendelkezésre állása 97 százalékos volt, ám a gyakorlati üzemelés közben elérték a 98,5 százalékos csúcsot. A fejlesztők reményei szerint ezzel a referenciaberendezéssel a világ többi kórházát is meg tudják nyerni, hiszen a rendszerrel valódi költségcsökkentést értek el.

A könnyebb jövőért

A Festo innovációinak sorát hosszan lehetne bemutatni, de ha egy olyan fejlesztést szeretnénk kiemelni, amely talán a legjobban visszaadja megalkotójának elkötelezettségét a jövőnk iránt, akkor az a Festo ExoHand nevű eszköze lehet. A kesztyűhöz hasonló a kézre húzható, a megfogást és a megérintést könnyebbé és pontosabbá tevő vázszerű szerkezet célja az emberi kéz fogáserősségének és fogástartásának kiterjesztése, a manuális tevékenységek terének kibővítése és nagyobb függetlenség biztosítása idősebb korban is. Mindennek jelentősége napjainkban az átlagéletkor emelkedésével egyre nagyobb, amikor az emberek idős korig aktív munkavégzők maradnak, illetve ha a magánéletben segítségre szorulnak függetlenségük megőrzésében.   Az úgynevezett szoft robotikán alapuló pneumatikus megoldás a jövőben nagymértékben hozzájárulhat az emberek és gépek közötti együttműködéshez ipari környezetben, lehetővé teszik például szerelési feladatok hibátlan elvégzését a kor előre haladtával csökkent manuális képességek esetén is. Képes a kézfej mozgásainak felvételére és azok átvitelére egy robotkézre az eredeti mozgással valós időben. Ezzel kiválthatóvá válnak monoton és megerőltető tevékenységek, valamint távolsági manipulációra nyílik lehetőség a dolgozókra egyébként veszélyes környezetben. Az aktív kézprotézis nyolc aktuátorával már ma is jó szolgálatot tehet szélütésen átesett betegek rehabilitációjában.